Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

11. szám - Dr. Mihályfalvy István: Öntözési módok összehasonlító vizsgálata őszi búzával

Dr. Mihályfalvy I.: öntözési mi>dok Hidrológiai Közlöny 1970. 11. sz. 505 Kruse és munkatársai (1962), valamint Oroszlány (1963) végkövetkeztetése szerint mindkét módszerrel lehet hatékony öntözést végezni, ugyanis az öntözési módok hatására jelentkező terméstöbbletek nem annyira az alkalmazott öntözési módnak, mint inkább a kiszolgáltatott öntözővíz mennyiségének és az öntözés helyes időpontjának tudható be. Mihályfalvy (1966) cukorrépával és kukoricával réti talajon végzett hatéves öntözési mód összehasonlító kísérlet eredménye szerint mindkét növény barázdásan öntözve termett többet és vízhasznosításuk is valamivel kedvezőbben alakult mint az esőszerűen öntözötteké. A két kezelés között megbízható különbség a hat év közül csak két-két évben mutatkozott a barázdásan öntözött növények javára. A kísérlet körülményei és módszerei A gyakorlat részéről az őszi búza öntözéses termesztése során az alkalmazandó öntözési módok megválasztását illetően felmerülő kérdés tisztázása végett 1968—1969 években négy fajtával sávos-csörgedeztető és esőztető öntözési mód összehasonlító kísérletet állítottunk be, négyszeres ismétléssel, véletlen blokk elrendezéssel. A fajták között szerepeltettük a jó szalmaszilárdságú Bezosztája l-est és három hazai kielégítő állóképességűnek bizonyuló fajtát, hogy a két öntözési módnak az állóképességre gyakorolt hatását is vizsgálhassuk. Mindkét kísérletet külön blokkba helyeztük el, azokat egymástól 20 méter széles, köpenyvetéssel választottuk el. A parcellák nagysága 80 illetve 120 m

2 volt. A kísérleti terület talaja mésziszappal javított mésztelen szikes. A művelt réteg Arany-féle kötöttsége 54, pH értéke 7,3 illetve 6,2. Az ötórás kapilláris vízemelése 95 mm, szántóföldi vízkapacitása 36%. A termőréteg vastagsága 45—50 cm. A sóban gazdag réteg 30 cm alatt helyezkedik el. A területen 8—10 évvel ezelőtt hosszú időn keresztül rizst termesztettünk, tehát az adottságok közel egyeznek a jelenlegi kikapcsolt rizstelepek termesztési körülményeivel. A búza előveteménye mindkét évben napraforgó volt. A vetőágy előkészítése alkalmával alaptrágyaként 75 kg/kat, h. N-t és 36 kg/kat. h. P

20

5-ot dolgoztunk a talajba, míg fejtrágyaként 37 kg/kat. h. N-t adagoltunk. A sávos öntözésre kijelölt táblarészen a terelőtöltéseket •— a vetés előtt — 8 méterenként képeztük ki. A vetés október 4—10 között történt. A kísérleti táblák terepesése 2—3°/

00 volt. A vízszétosztás kis osztócsatornából történt. A két módszer összevethetősége miatt igyekeztünk mindkét esetben megközelítően azonos vízmennyiséget adagolni. Ezért a sávosan berendezett részen akkor öntöztünk, amikor a 0—50 cm-es talajréteg szántóföldi VK értéke megközelítette a 60%-ot, míg esőszerűen amikor a 0—30 cm-es talajréteg a VK érték 50%-a körül mozgott. A rendkívül aszályos 1968. évben a sávos öntözésre kétízben került sor, a kiszolgáltatott vízmennyiség 210 mm volt. Az esőszerűen öntözött növényállomány pedig 170 mm csapadékban részesült, melyet háromízben adtunk ki. 1969-ben az egyszeri sávos-csörgedeztető öntözéssel 95 mm-t adtunk ki, míg a kétszeri esőszerű öntözés vízmennyisége 90 mm csapadéknak felelt meg. Az esőszerű öntözés 9—10 mm/óra intenzitású szórófejekkel történt. Sávos-csörgedeztető öntözésnél a sávfolyóméterenkénti vízsugár nagysága 3,5—4,0 l/sec. volt. Külön meg kell említenünk, hogy a hordozható berendezéssel a búza kalászolás utáni öntözése — a csövek szállítása miatt — jelentős taposási kárral járt, annak ellenére, hogy a csöveket az utakon helyeztük el. Ezenkívül a többszöri esőszerűen öntözött parcellákon lényegesen nagyobb volt a megdőlt részek aránya, mint a sávosan öntözött területen. Ez abból adódott, hogy a sávos öntözést korábban — az érési stádiumok előtt — hajtottuk végre, tehát amikor a növények még könnyebben fel tudtak állni. Megfigyeléseink szerint az esőszerűen öntözött növényállományban (különösen 1969. évben) a 1. táblázat Sávosan és esőszerűen öntözött búzafajták termésadatai q/kat. holdban Tahelle 1. Ertragsdaten der mit Streifen-Berieselung und Beregnung bewásserten Kornsorten 1. Benennung der Sortén. 2. Streijenberieselt. 3. Beregnet. 4. Abweichung. 5. Durchschnitt von 2 Jahren. 6. Durchschnitt. 7. Niedersehlage wahrend der Vegetationszeit. 8. Bewüsserungswasser Fajták megnevezése (1) 1968. 1969. A két óv átlaga Fajták megnevezése (1) Sávosan öntözött (2) Esőszerűen öntözött (3) m M> X Sávosan öntözött (2) Esőszerűen öntözött (3) ai fi £ •<* § O "Q -t^ fi « S tn :0 © N N :0 T. .£5 fi ÍT oc ^ co W' Eltérés (4) q/kh| % Bezosztája 1 Fertődi 293 Nagykunsági 22 Nagykunsági 34 Sz. D. 5% Átlag (6) Vegetációs idő alatli csapadók, (7) mm Öntözővíz (8), mm 28,7 28,6 28,1 28,7 1,7 28,5 65 210 30,3 29,8 29,2 29.6 1,9 29.7 65 170 1,6 1,2 1,1 0,9 1,2 26,3 27,3 24,5 25,8 1,5 26,0 140 95 28,2 28,8 25,7 28,0 1,4 27,7 140 90 1,9 1,5 1,2 2,2 1,7 27,5 27,0 26,3 27,3 27,3 29,3 29,3 27,5 28,8 28,7 1,8 6,5 1.3 4,6 1,2 4,5 1,5 5,4 1.4 5,1