Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

11. szám - Dr. Mihályfalvy István: Öntözési módok összehasonlító vizsgálata őszi búzával

506 Hidrológiai Közlöny 1970. 11. sz. Dr. Mihály falvy I.: öntözési módok lisztharmat fertőzés lényegesen nagyobb mértékű volt mint a sávosan öntözött állományban. Ennek valószínű oka a kétszeri esőszerű öntözésben rejlik. A második öntözést május hó végén végeztük. Ezt követően négy nap m ú 1 va beköszöntött az esős időjárás (június hóban kereken 100 mm csapadék hullott) ami a gombák elterjedésének igen kedvezett. A lisztharmat főként a Bezosztája l-est támadta meg (levelét, szárát egyaránt). A Fertődi 293-nál csak kisebb mértékű fertőzést tapasztaltunk, míg a két Nagykunsági fajta teljesen rezisztensnek bizonyult. Az eredmények ismertetése és értékelése A kísérletben szereplő fajtákat, valamint a sávosan és esőszerűen öntözött kezelések termésadatait az 1. táblázat tünteti fel. A két öntözési mód hatásaként kapott terméseredmények összevetéséből kitűnik, hogy 1968. évben az öntözési módok között egyik fajta esetében sincs megbízható terméskülönbség.Az esőszerűen öntözött növények mindössze 1,2 q/kat. h.-val múlták felül a sávosan öntözötteket. A két kezelés megközelítő termésadata szerint mindkét növényállomány vízszükséglete fedezve volt. Az 1969. évi kísérletnél a két kezelés közötti különbség már nagyobb. Az esőszerű öntözés 1,7 q/ kat. h. terméstöhblete szignifikáns. A termesztett fajták közül a Bezosztája 1-nél és a Nagykunsági 34-nél mutatkozik nagyobb —- egyben szignifikáns — terméskülönbség. A két év összevont adatai alapján az esőszerűen öntözött növények átlagosan 1,4 q/kat. h.-val múlták felül a sávosan öntözöttekét. Az esőszerű öntözés valamivel kedvezőbb hatása azzal magyarázható, hogy a többszöri kisebb vízmennyiségek adagolásával a búza vízigénye a kritikus szakaszokban, a sekély termőréteg miatt, jobban kielégíthető, mint a ritkábban de nagyobb vízmennyiséggel történő öntözéssel. Az öntözővíz-hasznosulás, az lmm öntözővízre eső termésmennyiség ugyancsak az esőszerű öntözés esetében alakult kedvezőbben, mivel az adagolandó vízmennyiséget jobban lehetett szabályozni, mint a sávos-csörgedeztető öntözésnél. A két év átlagában 1 mm öntözővízre esőszerű öntözésnél 24,0 kg/kat. h. míg sávos öntözés esetén 20,5 kg/ kat. h. szemtermés jut. A két öntözési mód közötti szerény terméskülönbözet szükségessé teszi a két öntözés gazdaságosságának összevetését. Az őszi búza öntözésével néhány éve foglalkozó Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság, valamint saját adataink alapján lmm/ kat. h.-nak esőztető berendezéssel történő közvetlen kiadási költsége 6,50—7,0 Ft. A két év mesterséges csapadékátlaga 130 mm • 6,75=878 Ft= = 1 kat. h. közvetlen ráfordítási költsége. Ugyanakkor sávos-csörgedeztető öntözés esetén 1 mm/ kat. h. közvetlen költsége 3,—3,50 Ft. A kísérlet esetében a 150 mm öntözővíz kiszolgálása (150 • • 3,25) 488 Ft/kat. h. A két öntözési mód közvetlen ráfordítása közötti különbség (878—488) 390 Ft/kat. h. a sávos-csörgedeztető öntözés javára. Az esőszerű öntözés eredményeként kapott 1,4 q-330 Ft=462 Ft/ kat. h. a terméstöbblet értéke, melyből levonva a sávos-csörgedeztető öntözés javára mutatkozó összeget (462—390) mindössze 72 Ft/kat. h. a különbség az előbbi öntözés javára. Tehát a két öntözési mód végső eredménye közel azonos. A közvetlen költségen kívül — adott esetben — az öntözés közvetett költségével is számolnunk kell. Egy kat. h. felületi öntözésre berendezett terület évi közvetett költsége (amortizáció, fenntartás, stb) 350—500 Ft. Ha ezen összeggel minden kultúrát megterhelünk melyeket öntözésre berendezett területbe vetünk (függetlenül attól, hogy öntöztük-e vagy sem, vagy pedig a szántóföldi növények vízkiegészítése hordozható esőztető berendezzésel történik) mindjárt kitűnik, hogy gazdaságossági szempontból egyáltalán nem közömbös az alkalmazandó öntözési mód megválasztása. Ennélfogva a berendezett területeken az őszi búza — de a többi szántóföldi növény — öntözését is célszerűbb felületi módszerrel megoldani, természetesen az egyenletes vízszétosztást megkönnyítő belső berendezések (pl. terelőtöltések) előzetes kiképzésével. Összefoglalás Az 1968—1969. években négy búzafajtával öntözési mód összehasonlító kísérletet állítottunk be a sávos-csörgedeztető és esőszerű öntözés hatásosságának elbírálhatósága céljából. Mindkét módszerrel igyekeztünk megközelítően egyforma vízmennyiséget adagolni. Emiatt az esőszerűen öntözött növényállomány eggyel többszöri vízkiegészítésben részesült. A sávos-csörgedeztető öntözést a 0—50 cm-es talajréteg VK 60%-os, míg az esőszerű öntözést a 0—30 cm-es talajréteg VK 50%-os nedvességi állapotában végeztük. Megfigyeléseink szerint az esőszerűen öntözött növényállományban a lisztharmat fertőzés jóval nagyobb mértékű volt, mint a sávosan öntözötté. Legfogékonyabb a Bezosztája 1. volt. A megdőlés mértéke ugyancsak az esőszerűen öntözött kezelésben volt valamivel nagyobb. Az 1968. évben — a fajták átlagában — jelentéktelen (1,2 q/kat. h.) volt a két kezelés közötti eltérés. 1969-ben az esőszerűen öntözött növények (28,7 q/kat. h.) 1,7 q/kat. h. val múlták felül a sávosan öntözötteket. A fajták közül szignifikáns terméskülönbség a Bezosztája 1 és a Nagykunsági 34-es fajtánál jelentkezett. A két év összevont adata alapján — a fajták átlagában — 1,4 q/kat. h. terméstöbblet mutatkozik az esőszerűen öntözött kezelés javára, ami a többszöri öntözésnek a kritikus vízigény periódusokkal való egybeesésével magyarázható. A két öntözési mód alkalmazását gazdaságossági szempontból is vizsgálva, egyértelműen megállapítható, hogy felületi öntözésre már berendezett területei! gazdaságosabb a sávos-csörgedeztető öntözés. Ennek szakszerű kivitelezése céljából az öntözendő táblát már vetés előtt elő kell készíteni. IRODALOM [1] Hadock, J. L. (1958): Permetező, vagy barázdás öntözés? (Sprickle or furrow?) Fm. Home Sci., Logan, 19. köt. 1. sz. 10—12 p.