Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

11. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: A Fővárosi Vízművek ülepítő és talajvízdúsító medencéinek mikroflórája

Dr. Hortobágyi T.: A Fővárosi Vízművek medencéinek mikroflórája Hidrológiai Közlöny 1970. 11. sz. 483 sorban ásványi, a dúsítóban főképp biológiai eredetű lebegőanyag befolyásolja a fényviszonyokat. Alámerült növényzet az ülepítőben van. A dúsító vízhőfoka néhány C°-kal magasabb, mivel ide az ülepítőből jön a víz, folyása lelassul és a betonrézsű is hozzájárul a magasabb hőmérséklet kialakulásához. A vízhőfok a medence DDNY-i vége és a betonrézsű felé haladva növekedik. Az élővilág is fokozottan gazadagabb. Szélenergia az ülepítőben érvényesül erősebben, mivel fekvése szabadabb és magasabb. A medencékben tartósan lényeges hő- és áramláskülönbségek mutatkoznak (beömlés, kifolyás, szélirány, terelő falak). Az ülepítőben az áramlás és vízcsere kielégítő. A dúsítóban nyáron már a DDNY-i részében vízpangás tapasztalható, a tápvíz a medence ÉÉK-i végén jut be (Bérezik, 1969). A megnövekedett fotoszintézisre a hidrogénkarbonát és kalcium ionok mennyisége az ülepítő és a diísító medencében (itt fokozottabban) kevesebb, mint a Dunában. A vizsgált időszakban a Dunában karbonát iont nem mutattak ki, viszont a medencékben tavasszal és nyár elején jelentkezett. A pH kora reggel a legalacsonyabb, majd emelkedik, éjjel csökken ; napszakos ingadozása jelentős. Az év folyamán a pH az ülepítő medencében 7,73—8,70, a dúsítóban 7,48—8,98 között ingadozott. Ammónium,' nitrit és nitrát ionok értékei a dunaiaktól nem térnek el lényegesen. Si0

2 a kovaalgák elszaporodása miatt csökken. Az 0

2 fogyasztás, oldott 0

2 értékei a medencékben és a Dunában megegyeznek (Kozma E. közlése). A lebegő anyagok mennyisége különösen a dúsítóban a planktonszervezetek elszaporodása következtében növekedik. A medencékben kvalitatíve és kvantitatíve igen változatos megjelenésű algák nagy számával, azok ugyancsak változatos mennyiségi viszonyaival találkozunk. 407 meghatározott taxon különösen nagy szám, ha egybevetjük hazánk álló- és folyóvizeiben észlelt szervezetekkel. Igazolja, hogy a Duna vízzel bejutó szervezetek már a lassan áramló vizű ülepítőben igen kedvező körülmények közé kerülnek. A dúsítóban létfeltételeik még jobbak; a nehezebb üledék az ülepítőben visszamarad, a fényviszonyok javulnak, vízhőmérséklet emelkedik, az áramlás csökken s a tápanyagutánpótlás a Dunából folyamatos. Ezáltal olyan szervezetek is nagyobb számban léphettek fel, melyek a Duna medrében igen gyér előfordulásúak, így azok megtalálása és megfigyelése lehetővé vált. Érthető, ha alkalmas meteorológiai feltételekre tömegprodukció is kialakul. A tározóterek legtöbbször igen alkalmas biotopokká válnak (Öllős, 1970. p. 199). A mikroszkopikus növényzet tehát igen jelentős mértékben járul hozzá az eltömődéshez. Az exkrétumok, a leülepedő elpusztult szervezetek nem csupán a szivárogtatást gátolják, hanem kénhidrogénes (anaerob) bomlást is okozhatnak. A Dunától a dúsítókig sok vonatkozásban olyan környezetváltozás áll elő, mint a folyóvíztározókban, vagy a halastavakban. A tározók nem kerülnek szárazra, míg a medencék vizét a tisztítási szünetekben leengedik. Ebben a halastavak őszi lehalászása utáni állapotokra emlékeztetnek. Az élővilág a rézsűk falán és a szűrőágy szabad felületén vészeli át a száraz állapotot. Ez viszont igen jelentős szelekciós, modifikációs és mutációs tényező ; alkalmas új formák kialakítására, megőrzésére. Érthető, miért figyelhető meg a medencékben — különösen a dúsítókban — aránylag sokféle szokatlan megjelenésű, vagy eddig még ismeretlen, a tudományra új szervezet. Az analízisek alapján biocoenosisuk az év nagy részében az igen nagy termelőképességű eutrof sekély vizekéhez hasonló. A Fővárosi Vízművek ülepítő és dúsító medencéiben az aktuális t-rofitási állapot és a medencék trofitási típusa között több alkalommal voltak eltérések. Éutrofizált, vagyis gazdag és változatos összetételű pliytocoenosisok váltakoztak gyér népességű, oligotrof jellegű aktuális állapotokkal. Aktuális éutrofizált állapotot mutattak azok a vízminták, melyekben nagymértékben elszaporodtak a Cyclotella-ísb]6k, a Stephanodiscus Hantzschii, Planctomyces Békefii, mint pl. a júliusi, augusztusi szeptemberi, egyes októberi gyűjtésekben. A vízvirágzások fellépése egyöntetűen a folyóvíz nagymérvű szennyeződésére utal, mint pl. augusztusban, szeptemberben a dúsító medencében. Aktuális oligotrof jellegű volt a medencék vize pl. májusban, júniusban, egyes októberi mintákban, novemberben , januárban—áprilisban. Az ülepítő, kivált azonban a dúsító medence helyzete, fekvése, kivitelezése (betonrézsű), folyamatos vízellátása, jobb hő- és fényviszonyai az év jelentős részében elkerülhetetlenül az eutrof, sekély vizekre jellemző gazdag élővilág kialakulásához vezet, amely viszont káros a vízszolgáltatás szempontjából. Az élővilág elszaporodását az ülepítő és a talajvízdúsító medencék kialakításának módosításával és a víz anyagforgalmának megfelelő befolyásolásával jelentősen gátolhatjuk. Kvalitatíve a zöldalgák Chlorococcales rendjébe tartozik a legtöbbféle alga: 261. A Scenedesmus genus egymaga 126 taxont számlál. A kovamoszatok 40, a kékalgák 32 taxonnal vannak jelen. Menynyiségileg ugyancsak ezek jelentősek. Előfordulásuk a literenkénti néhány példánytól a csaknem 100%-os megjelenésig rendkívül sokféle. A Microcystisek vízvirágzást okoznak. Több gyűjtésben a planktongombákhoz tartozó Planctomyces Békefii Gim. igen jelentős számban mutatkozik, ami a szennyeződés szempontjából különösen figyelemre méltó. A vízhasznosítás szempontjából igen hátrányos eutrofizálódás az algák minőségi és mennyiségi viszonyaiban a dúsító medencéig jól követhető. Az egyes algatörzsek a coenosis alakulásában térben és időben nagyon változatosan vesznek részt. Ezt részben az ökológiailag különböző spektrumú és taxonomiailag szokatlan nagyszámú szervezet, részben a változatos környezeti tényezők magyarázzák. Kvantitatíve nyáron — a dúsítás legintenzívebb szakaszában — az algaliterszám 17 és 31 millió között ingadozik. Szaprobiológiailag értékelhető algák legtöbbje béta-mezoszaprob ; hűen tükrözi a Dunának, mint jó távpíznek az állapotát. A mikroflóra vizsgálatok meghatározott térfogatú merített minták alapján fáziskontraszt el-