Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

10. szám - Könyvismertetés

478 Hidrológiai Közlöny 1970. 10. sz. Gálfi J.: 4. A márkái tározó geofizikai mérései sági adatot ad. Eltér a két mérés által szolgáltatott adat akkor, ha a már említett törmelékes rétegből áll az altalaj. Ezen belül gyakran más horizontokat mutat a talajellenállás-mérés, mint a szeizmika, jeléül annak, hogy ebben az esetben az elektromos és mechanikai tulajdonságok nem egyértelműen változnak. A kétfajta mérés adatainak egyeztetése után dolomitnak tekintünk és jelölünk minden olyan réteget, amelynek ellenállása meghaladja az 1000 ohm-ot és benne a hullámterjedési sebesség eléri a 2000 m/s-ot. A fedő löszt és agyagot elektromos ellenállásuk szerint különítjük el: ide sorolunk minden 1000 ohm-nál kisebb ellenállású réteget, továbbá azokat, amelyekben a terjedési sebesség 500 m/s alat marad. A közbeeső értékekre egységesen a törmelék megjelölést használjuk. Hangsúlyozzuk, hogy a szeizmikus mérések tanúsága szerint a „törmelék"-ben viszonylag nagy a hullámterjedési sebesség, ami a réteg tömörségére utal. A törmelékként jelölt rétegekről ezért általában vízzárást tételezhetünk fel. 4.4. A geofizikai mérések adatainak ábrázolása Mérési adatainkat részint egyesített térképeken, részint külön szelvényrajzokon, illetve adatlapokon adjuk. A mérési szelvények helyét egy, a terepen megjelölt bázisponthoz viszonyítva geodéziai méréssel határoztuk meg. Megállapítottuk az egyes mérési szelvények O-pontj áriak magasságát is. E relatív magasságok a 0 + 000 szelvény egy, a völgytaipon levő megjelölt pontjára, mint O-nivóra vonatkoznak. A geodéziai mérések adatait a 10. ábra tartalmazza. A geofizikai mérések adatairól a 10. ábra ad áttekintést. Ezen a lapon feltüntettük a tervezett tározó területén felvett geofizikai adatokat a következők szerint: minden mérési szelvényvonal mentén vertikáüs metszet készült. A metszet alapvonala a mérési szeivényvonal egyenese. Feltüntettük a rétegződést az előbbiek szerint „agyag(Folytatás a 463. oldalról) lésű vidékeken —, amiért a vízgazdálkodásnak helyet kell kapnia az államvezetés művészetében. Kresser professzor tanulmányának harmadik fejezete a vízkincs védelméről szól. Elrettentő példákat idéz a vizek elszennyeződéséről — pl. a Rajnát, amelynek vizét naponta 40 000 tonna só és 3000 tonna olajszármazék terheli —, ós ennek tragikus következményéről, amelynek súlyát csak fokozza a felszíni vizek növekvő igénybevétele az ivóvízellátás céljaira. (Az USA 90 millió lakosa fogyaszt olyan ivóvizet, amely legalább egyszer, de az iparvidékeken többször is megjárta a szennyvíztisztító telepeket.) Különösen nagy veszedelmet jelent az olaj. Az elcsorgó és elszivárgó olaj mennyisége ugyancsak mintegy 0,1%-ra tehető, de ezt évente mégis 200 000 t-t jelent. A rajnamenti iparvidéken évente több mint 1000 olyan eset fordul elő, ahol vezetéktörés, tartálykocsik balesete stb. miatt olaj vagy olajszármazók folyik szét, és fenyegeti a vízkészleteket. Jelentékeny veszélyforrás a hulladékok rohamosan növekvő tömege. Bécsben pl. 15 év alatt 600 000 m

3-ről 2 miihóra emelkedett a szemét évi mennyisége. A civilizáció terjedése már azzal fenyeget, hogy az emberiség átkává lesz! lösz", „törmelék" és „dolomit" hármas bontásban. Ezek a kis talaj metszetek akkor kerülnek tehát helyükre, ha a sorszámmal megjelölt mérési szelvény, mint tengely körül a térképlapra merőlegesen, abból kiforgatva gondoljuk. A sűrítési pontokon — az áttekinthetőség érdekében — közvetlenül nem tüntettük fel a szelvényt. Ezeket a pontokat 10. ábrán oldalt kivetítettük és itt adjuk a talaj szelvényt, amelyekben sem a 0, sem a 19 m-es szintet nem jelöltük. A 19 m-es vízszint kontúrját a térképen jelöltük. Külön szelvényrajzokat adunk a mérési területet liarántoló és részletesen felmért 5 szelvényről (7. ábra). Ezek közül a 0-f 000 jelűt a völgyzárógát lehetséges helyének tekintjük. E szelvényrajzokon ugyanazt a jelölést használtuk, mint a 10. ábrán. Annak érdekében, hogy az egyszerűsített ábrázolás és a ténylegesen mért értékek összehasonlíthatók legyenek, ezeken a szelvényeken feltüntettük a fajlagos ellenállás és terjedési sebességadatokat is (7. ábra). Az előző részben feltételeztük, hogy bizonyos terjedési sebességek (1000—-1900 m/s) töredezett dolomitzónákat jelölhetnek. A 6. ábrán a földtani térképen ezt a feltevésünket is feltüntettük, úgy, hogy azokat a helyeket, ahol kétségtelenül ép dolomitot találtunk, vonalkázással, azokat a helyeket pedig, ahol a méréseink behatolási mélységén belül nem találtunk ép dolomitot, kis körökkel jelöltük. A földtani térképen bejelölt kőzetmozgások és a szeizmikus mérés adatai is egyértelműen mutatják, hogy a területen számos töredezett zóna található, amelyek kompakcipja azonban kielégítő (nagy terjedési sebesség!). 4.5. Geofizikai adatok geológiai értelmezése A 10. ábra (összesítő térkép) és a 7. ábra (szelvényrajzok) a geofizikai részleteredmények geológiailag értelmezett ábrázolását is nyújtják. Ezek szöveges ismertetését nem tartjuk szükségesnek. ( Folytatása következik) A szenny elleni küzdelem ezért korunk főfeladatai közé tartozik. Ausztriában ez idő szerint csak 361 községnek van szennyvíztisztító telepe és ebből csupán 157 biológiai jellegű. A lakosságnak csak 10%-a élvezi a központi csatornázás előnyeit — ellentótben az ISJSZKval, ahol arányuk 39%. A vízvédelem Ausztria területén 40 milliárd schilling beruházást igényelne, de erre a célra eddig összesen is csak 2 milliárdot költöttek. A számos külföldi államra vonatkozó példa között a leginkább elgondolkoztató az az adat, amely szerint az USA a nemzeti jövedelem 2%-át: évi 14 milliárd dollárt, irányozott elő szennyvíztisztítási beruházásokra. Befejezésként arra hívja fel a figyelmet a szerző, hogy ha el akarjuk kerülni a végpusztulást, nemcsak jó törvényekre, vízminőségi felügyeletre, hatalmas beruházásokra ós jól dotált vízügyi kutatásra van szükség, hanem — elsősorban — a viz jelentőségének általános átórzésére. A víz, éppúgy mint az egészség, pótolhatatlan kincse az emberiségnek — a jövő nemzedékeknek is. A kiragadott adatok és példák sora csak ízelítőt adhat Kresser professzor kitűnő munkájából, amely értékes fegyvertára lehet mindnyájunknak, akik hivatásunk szerint a vízkincs őrei vagyunk. Dr. LászlóJJy Woldemár