Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
10. szám - A márkói tározó komplex vizsgálata - Rádai Ödön: Légi fényképek értelmezése a márkói tározó tervezése céljából
470 Hidrológiai Közlöny 1970. 10. SZ. Rádai ö.: 2. Légi fényképek értelmezésé JELMAGYARAZAT• ] Patakhordalék (holocén) lösz, nyirok, lejtőtörmelék (pleisztocén) Bauxit, farka agyag (eocén) Fődolomif (triász) V//// A Lepelkavics (miocén) Mészkő, mészmárgo (eocén) 0 500 */ Dolomit vw Törmelék 1000[m] elfedett = Határozott szerkezeti vonal == Határozatlan szerkezeti vonal Összetett elmozdulás föltehető iránya —Viszonylagos elmozdulás föltehető iránya Távolabb követhető vonal fa alluvium hotáro 6. ábra. A márkái tározó szerkezeti és geológiai térképe ján ismét a Sód medrébe lép. Márkót elhagyva, a veszprémi törés a Séd szentgáli vízválasztóján átcsap a Bakony északnyugati lejtőjére." Teleky Géza [4] állapította meg, hogy a veszprémi törés -— a Kádártánál tapasztaltak alapján —- a litérihez hasonló áttolódás. Erdélyi—Fazekas János [3] későbbi vizsgálatai alapján alkalmasabbnak tartotta a „veszprémi töréses áttolódási vonal" kádártai folytatását nyugat felé a Nemesvámos—Szabados—Nagysomhegy irányában keresni. Megállapítását a lemezes mészkő itt látható áttolódása mentén adódó anormális tektonikai érintkezés nagy ugrómagasságával indokolja. 2.2.2. Haránton szerkezeti vonalak A légifényképek vizsgálata során számos, eddig ismeretlen törést, zúzott zónát és vetőt ismertünk fel. Ezeket ábrázolja az 5. ábra. A tározót érintő legfontosabb szerkezeti elem kétségtelenül a Meggyes-puszta — veszprémi téglagyár — Sashegy K-i oldala — Séd — Csatárhegy ÉÉK-i oldala — márkói Kálvária-kápolna — Községi-erdei őrház — vonalon nyomozható zóna, amely ezután a Kopaszhegy—Hidegkút—Parragitanya irányában többfelé szétágazik. Ez a DK—ÉNy-i csapása szerint leírt vonal egy szakaszán a Laczkó által felismert veszprémi töréssel megegyezik. A vonal mentén a viszonylagos mozgás úgynevezett „jobbos" volt, vagyis a törés bármelyik oldalán állva a szemben levő rész „jobbra" mozdult el. Így a szerkezettől DNy-ra fekvő tömb ENy-i, míg a vonal ÉK-i oldalán levő rész DK-i irányba mutató nyíllal jelölhető viszonylagos mozgást végzett. A mozgás okozta elmozdulás a felszínnel alkotott metszés mentén több kilométernek látszik. Lényegében ebből a sávból ágazik ki a Csatárhegy É-i részén az a vonal, amely K—Ny-i irányban kijelölné a Séd-Cinca patak helyét. Az elmozdulás azonban nem jellemezhető egy egyenessel, mert a viszonylagos mozgás iránya itt megegyezik az ÉNy—DK-i iránnyal, de az egyes tömbök torlódásos-pikkelyes jellegű helyzete ún. „parkettás" elmozdulást mutat. Ez pedig azt jelenti, hogy — bár a mozgás fő tendenciája a rajzon vastagon meghúzott nyilak irányába mutatott — maga a relatív elmozdulás a szerkezeti vonalakon látható kettéhasított nyilak szerint történt (5. és 6. ábra). így keletkezett a topográfiai térképen is annyira jellegzetesen kirajzolódó ,,fűrészfog"-szerű hegyorrsorozat, amit a tektonikában „en-échelon" törésként emlegetnek. Ennek a sorozatnak egyes tagjai K-ről Ny felé: a Csatárhegy, Malomhegy, Várhegy, Miklóspál-hegy, Balogszeg, Mecsekhegy. 2.2.3. Haránt-törések a területen és annak környezetében A légifényképeken határozottan kirajzolódó — a Séd irányával megegyező — homlokfalra futnak ki azok a törések és vetők, melyek az egész hegység általános csapásirányára merőlegesek, tehát haránttörések. Ennek a haránt-törés sorozatnak kétségtelenül legszebb, legjellemzőbb vonala a Tekeres-völgy. A Tekeres-völgy főiránya, valamint a patak helyét meghatározó, „előrejelző" törés-rendszer maga is „en éehelon" típusú (5. ábra). Ez a jellegzetes rajzolat sugallja és igazolja is mindazt, amit korábban a Cinca—Séd vonalról megállapítottunk. A Tekeres-völgyet ábrázoló légifónyképek a völgyet preformáló töréseket ós a völgyfejlődés során törtónt változásokat is értelmezhetővé teszik. Ami kicsinyben a Tekeres-völgyet jellemzi, az nagyban vonatkozik a Cinca-Séd itt tárgyalt völgyszakaszára is. A Tekeres-völgy Ny-i szakaszának a Kőris-hegy felőli részéből fut tovább ÉÉNy felé az a zúzott zóna, mely a Csatárhegy Ny-i oldalán éri el a Sédvölgyet. A haránt-irányú szerkezeti vonalak közül — a veszprémi, márkói után — kétségtelenül ez a legfontosabb.
