Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

10. szám - A márkói tározó komplex vizsgálata - Rádai Ödön: Légi fényképek értelmezése a márkói tározó tervezése céljából

Hidrológiai Közlöny 1970. 10. sz. 469 2. Légi fényképek értelmezése a márkói tározó tervezése céljából KÁDAI ÖDÖN* 2.1. Hidrológiai célú légifénykép-értelmezés Magyarországon Hazánkban a légifénykép-értelmezés jelentősége napjainkban kezd kibontakozni. Máris számos példával igazolható a karszthidrológiában való alkalmazás nélkülözhetetlen volta. A VITUKI által tervezett —- az egész Dunántúli Középhegységet átfogó — karsztvízmegfigyelő hálózat fúrásainak kitűzése, majd lemélyítése során bebizonyosodott, hogy egy újabb, jelentős feltárási módszerrel gazdagodott a hidrológia. A légifényképek alapján kitűzött valamennyi fúrás elérte célját: repedezett, zúzott zónába hatolt, tehát megfigyelésre és víztermelésre egyaránt megfelelő. 2.2. A légifényképek értelmezése Célunk a szerkezeti elemek és kőzethatárok gyors feltárása: a terepen elvégzendő mérnökgeológiai és geofizikai vizsgálatok számára a vízzárás és vízveszteség szempontjából fontos helyek kijelölése (5. ábra). A terület legfontosabb kőzete a felsőtriász (nóri) fődolomit. Ezenkívül jelentős még a középső * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. miocén (helvét) kavicsos üledéksor is. Az eocén márga és mészkő elhanyagolható. Fontosak ellenben: a dolomitot borító negyedkori törmelék és löszös üledékek (6. ábra). A dolomit vizsgálatánál a légifényképnek azért fokozott a jelentősége, mert a kőzet nagy vastagsága és homogenitása miatt vetők, törések a terepen igen nehezen nyomozhatok és az elvetési távolságok szinte megállapíthatatlanok. 2.2.1. Hosszanti szerkezeti vonalak. Szerkezeti vonalak a tározó területén és környezetében A tározót érintő legfontosabb szerkezeti elem kétségtelenül az ún. literi „törés" — pontosabban áttolódás — K-i részéből a Péti hegy Ny-i lejtőjén kiágazó veszprémi töréses áttolódás. Ennek nyomára elsőként Laezkó Dezső bukkant, felismerve a kádártai lemezes mészkő-torlasz szerepót [1], Laezkó e vonalat így vázolta: ,,a törésvonal a literi törés Pét—ösküi részletéből ágazik ki. A kiágazás pontja az Oskü községtől keletre levő Péti hegy nyugati lejtője; nyugat felé Öskü és Sóly között a Jáksoma és Öreghegy (Őrhegy) nevű magaslatok északi lábánál halad el és átlépve a sólyi haránttörést a Magyar-malom mellett felmegy a hajmáskóri Berekaljára. Délnyugati lefutását a Séd medre jelöli, ami majdnem Kádártáig követhető. Innen tovább nyugatra a törés Veszprém városát gyengén délnek domborodó ívben kettészeli és a Sashegy tá0 500 1000 .. 2000[m] 5. ábra. A márkói tározó és környéke törésvonalai léyifénykép értelmezése alapján