Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

10. szám - A márkói tározó komplex vizsgálata - Bukovszky György:. A márkói tározó hidrológiája

468 Hidrológiai Közlöny 1970. 10. sz. Bukovszky Gy.: 1. Márkái tározó hidrológiája a tanulmányterv készítésekor még nem állt rendelkezésre. A számítási program azóta elkészült, a közeljövőben a két statisztikai módszerre összehasonlító számítást fogunk végeztetni. A VITUKI fentebb említett kiadványában [4] a tározó méretezésére általános összefüggéseket ad. Ennek a módszernek az előnye a könnyen kezelhetőség és áttekinthetőség. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén tervezett és épített tározókat és halastavakat ezzel a módszerrel méreteztük. Az üzemelési tapasztalatok rendkívül kedvezőek. A kiindulási alap a középvízhozam megállapítása. A középvízhozam — amennyiben mérési adatunk nincs — Lászlóffy Woldemár a Duna vízgyűjtőjére készített fajlagos lefolyás sokévi átlaga című térkép és a vízgyűjtőterület ismeretében állapíthatók meg. A középvízhozam ismeretében a teljesítőképességi jelleggörbe jellemző pontjai, (teljes vízhasznosítási tározó, általában még gazdaságos tározó, éves tározó) egyszerű arány segítségével — a vízgyűjtő jellegét figyelembe vévé — megállapíthatók. Jelen esetben — a mérési adatok birtokában — a vízgyűjtő jellege, így az arányszámok megállapítása ellenőrizhető, illetve javítható volt (4. ábra). A márkói tározó építésének konkrét célja ipari víz biztosítása. A vízkivétel helye Hajmáskér lenne. Az ipari vízfogyasztás egyenletes: q= 280 l/perc. A teljesítőképességi jelleggörbéből látható, hogy a vízkivétel helye kedvező, mert a fenti vízmennyiséget — közvetlenül a tározóból —• csak irreális kiépítéssel lehetne biztosítani, míg a hajmáskéri szelvényben a bővizű karsztvízforrások vízhozamait is hasznosítani lehet. A hajmáskéri vízkivétel alatt épül meg a berhidai tározó. Ennek beruházási programját a VIZITERV készítette el [5]. A berhidai tározó öntözés céljából létesül. Települési viszonyok miatt azonban évszakos tározóként építhető ki, azaz igen száraz évben is van a Séd mederben hagyandó 80%-os kisvíz felett túlfolyó víz. Ezt a téli időszakban túlfolyó vízmennyiséget a hajmáskéri ipari vízkivételnél hasznosítani lehet. Víztömege 4,4 millió m

3, az ipari vízigény fele. A vízigény másik felét kell öntözési idényben a márkói tározóból biztosítani. A márkói tározót tehát változó fogyasztásra kell méretezni. Az éves tározótér-szükséglet meg4. ábra. A márkói tározó teljesítőképességi jelleggörbéi állapítását Mosonyi Emil által bevezetett módszer szerint végezzük el. Szerinte a tározótér méretezés szempontjából mértékadó évben az összegyűlő víz görbéje hetedfokú parabolával jellemezhető [6]. Ennek a görbének ismeretében meghatározható mind az állandó, mind a változó fogyasztás tározótéri szükséglete (4. ábra). Az ábrából az is leolvasható, hogy az öntözési idényre kiterjedő változó fogyasztás, a tározótér-szükséglet többlete, jó közelítéssel egyenlő az éves egyenletes fogyasztás vízhozam összegének felével: AV=-q-31,5-106, ahol A V a változó fogyasztás tározótéri szükséglet többlete, q a kiszolgáltatandó vízhozam évi egyenletes vízsugárban. Ezt az összefüggést használjuk fel a több éves öntözési idényre eső változó fogyasztás tározótéri szükségletének megállapítására (4. ábra). A morfológiai jellemzők, valamint a geológiai és talajmechanikai adatok birtokában a párolgási és szivárgási veszteségek megállapítása már különös nehézséget nem okozott. Végeredményben a 4,4 millió m

3 vízmennyiséget a tározóból 6 millió m

3-es tározótérfogat segítségével lehet biztosítani. Végül megvizsgáltuk, hogy a fenti tározó hogyan . illeszkedik be a Nádor-csatorna komplex vízkészlet-gazdálkodásába. A Nádor-csatorna torkolati szelvényére a VIKÖZ készített vízgazdálkodási diagramot (3. ábra). Az 1975. évi vízhasználatok szerint a júliusi és augusztusi vízhiányt tározóból kell pótolni. A pótlás mértéke szerintük 4,3 millió m

3, üzemelési rend megszervezésével a márkói tározóból pótolható. Az üzemelési rend finomításával a márkói tározóból még többletvízhozam is nyerhető. Ugyanis nem szükséges minden évben a márkói tározóból a vizet lebocsát ani. Átlagos víz járású évben, de még az átlagosnál szárazabb évben is elegendő víz van a Nádor-csatornában, mind az ipari, mind a mezőgazdasági igények kielégítésére. Ennek következtében a tározó általában telve tartható, és csak igen száraz évben kell a 4,4 millió m

3 ipari vízfogyasztás vizét lebocsátani, és ugyanakkor a 4,4 millió m

3 víz felett tárolt víz egy része — biztonságból a fele — 0,8 millió m

3, felhasználható. Ezzel az üzemelési renddel újabb, igen hasznos mezőgazdasági vízpótláshoz juthatunk. IRODALOM [1] VIKÖZ: Többcélú vízgazdálkodási tanulmányok Séd—Gaja. 1. 1968. Szolgálati használatra. [2] VITUKI: Tározás a Veszprémi Séd völgyében. Típusszám 16, 1. 1959. [3] Szesztay Károly: Sokéves tározótérszükséglet meghatározása Krickij H. M. és Menkel M. F. statisztikai módszerével. Hidrológiai Közlöny. 1952/7—8. [4] VITUKI: Magyarország vízkészlete III. Víztározási lehetőségek. 1958. [5] VIZITERV: Berhidai tározó beruh. programja. Msz. 13. 532. [6] Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. — Vízügyi Közlemények. 1947/1—4. ós 1948/1.