Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

10. szám - A márkói tározó komplex vizsgálata - Bukovszky György:. A márkói tározó hidrológiája

Hidrológiai Közlöny 1970. 10. sz. 467 1. A márkói tározó hidrológiája HUKOVSZKY GYÖRGY* 1.1 Morfológiai jellemzők A felmérés terepasztallal történt. A morfológiai jellemzők kedvezőek (1. és 2. ábra). Aránylag nagy vízoszlopmagassággal jelentős mennyiségű vízmennyiség tározható. A gát rövid és így a gát köbtartalma sem jelentős. A területen jelentős település nincs, csupán egy erdészházat kell kitelepíteni. 1.2 Hidrológiai vizsgálat A VITUKI alapvető vizsgálatát közvetlen szerkesztéses módszerrel végezte el. A tározó alatt a Veszprém-külsői vízhozammérő szelvényben ismeretesek voltak a vízhozamidősorok 1950-től 1959-ig bezárólag. A vízhozamidősorokat a sárszentmihályi vízhozammérő állomás segítségével 1934-ig visszamenőleg ki lehetett egészíteni. A márkói szelvényben 1951-ben vízhozamméréseket végeztek. A márkói és veszprémi ugyanazon a napon mért vízhozamok összehasonlítása alapján kapják a középvízhozamok arányát: Qm árkó Qv Külső — 0,3. * Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár. A nehézséget az okozza, hogy a márkói és Veszprémkülsői vízgyűjtőterületek jellege más. A márkói vízgyűjtőterület (i*

1—110 km

2) a karsztvízszint felett van, kisvízhozamú, jelentéktelen források táplálják, míg a veszprémi vízgyűjtőterületbe (F=222 km

2) már bekapcsolódnak a jelentős vízhozamú karsztvízforrások is. A fenti bizonytalanság miatt vizsgálatainkat kiterjesztettük az elméleti teljesítőképességi jelleggörbe megállapítására, más módszerekre is. Statisztikai számítást először Szesztay Károly végzett. A Visó-völgyi víztározó teljesítőképességi jelleggörbéit állapította meg a Krickij-Menkelféle módszerrel [3]. A számítás eredménye szerint a közvetlen szerkesztéses módszer a Visó-völgyre 95%-os valószínűségi értéket jelent. Hosszú adatsorú állomás a vízgyűjtőn, Sárszentmihályon van. A vízmérceszelvényre a VITUKI megállapította a teljesítőképességi jelleggörbét közvetlen szerkesztéssel [4], Ugyanezt a vizsgálatot Krickij-Menkelféle módszerrel elvégezve, a vízhozam-kiszolgáltatás valószínűsége 95%-ra adódott. (3. ábra). A számítást Pleskov-diagramok segítségével végeztük. A statisztikai vizsgálatot kiterjesztettük a VITUKI tározási lehetőségekkel foglalkozó kiadványának [4] további két állomására (Tarna és Kapós). Ezek szerint is a közvetlen szerkesztéses eljárás 95%-os valószínűségnek felel meg. A KrickijMenkel-féle módszernél matematikailag szabatosabb Moran-féle modell gépi számítási programja 1. ábra. A márkói tározó terének helyszínrajza 270 265 260 255 • 250 , DM270,30 , U.v. 269,50 YVá m v Arvizmsza \jL SiOOOOr fartő A // / S | s § -fe — // / \ ü § 1 to -fe — 20 -iIfiz felszín [hí] 40 60 80 100 n 1120 no 2 J

f Tórozbtér [millió m

3] 2. ábra. Domborzati jelleggörbék KÖ&'Wm'/s 'M-1Am

3/s SARSZENTMIHALY (m-m) F'Wnm

1 100 300 Tározótérfogat, S [tOWJ 3. ábra. A Nádor-csatorna elméleti teljesítőképességi jelleggörbéje