Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

9. szám - Potoczky Ottó–Dr. Starosolszky Ödön: Szegmens felvízszinszabályozó zsilip hidraulikai vizsgálata

Potoczky O.—dr. Starosolszky ö.: Szegmens felvízszínszabályozó Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. 417 Vizhozamtenyeió 1javítás, 3. ábra. Trapézszelvényű szegmens zsilip vízhozamtényező szorzó javítója a visszahatási viszonyszám függvényében Jobboldalt a visszahatás közelítő határa olvasható le Abb. 3. Multiplikator des Trapezprofil-SegmentschützAbflussbeiwerts in Funktion der Rückstauverhaltniszahl. Rechts kann die annahernde Orenze der Rückstauwirkung abgelesen werden értékekhez, azaz kisebb nyitáshoz nagyobb, kisebb hf/a értékekhez, azaz nagyobb nyitáshoz kisebb vízhozamtényező tartozik. Ez az eredmény teljes mértékben megegyezik Oentilini kísérleteivel, amelyet négyszög szelvényben végzett. 2. A visszahatás határa a zsilipnyitásnak függvénye, közelítő értéke elég magas, azaz viszonylag magas alvízállásnál kezdődik meg az alvíznek a felvízre gyakorolt hatása. Értéke a következők szerint változik az állandó felvízszin környezetében. a ha határ/hf teljes 3/4 1/2 1/4 0,80—0,76 0,70—0,65 0,65—0,60 0,50—0,55 0 0,10 0,20 0J0 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,901,00 1,10 1,70 Retativ atviz, h

a/b 2. ábra. Trapézszelvényű szegmens zsilip dimenzió nélküli Lamoen-görbéje teljes nyitásnál Abb. 2. Dimensionslose Lamoen-Kurve der Trapezprofil-Segmentschütz beim vollstandigen öffnen 3. Az alulról való befolyásolás hatására csökkenő vízhozam számítására szolgáló vízhozamesökkentő tényező értéke a nyitás és a relatív visszahatás függvényében változik. A mérési pontok szórása igen nagy, ezért célszerű volt csak azokat figyelembe venni, amelyeket az állandó iizemvízszín környezetében mértünk. Közelítő számításoknál, ha a legnagyobb biztonsággal akarunk eljárni a vízhozamcsökkentő tényezőt — a mérési pontok szórásának alsó határaként behúzható görbe (3. ábra) alapján a következőképp vehetjük fel: Visszahatás mértéke ha/hf Vízhozamesökkentő tényező k 0,5 1,00 0,6 0,94 0,7 0,84 . 0,8 0,70 0,9 0,45 0,95 0,25 1,00 0,00 Az előbbiekből következik, hogy a vizsgált felvízszinszabályozóhoz geometriailag hasonló műtárgyakra a következő összefüggések készíthetők el 1. A szabad átfolyásra jellemző görbe: Q = MFh

1'

2=Mabrh

1'

2, ahol b

r a nyitásnak megfelelően redukált virtuális átfolyási szélesség. Mivel A/~const és M=f (h/, a) azaz M=f (a), és F=f (a), ezért Q=0 (a). Az összefüggés érvényes a visszahatási határig. A d

ma

x=:h

a határih/ ismét a zsilipnyitás, azaz az előbbiek szerint a vízhozam függvénye is, tehát a Q = 0 (a) görbén kijelölhető a visszahatási határ. Érdemes felhívni a figyelmet, hogy mivel a visszahatási határ a zsilipnyitás függvénye, a visszahatás következtében heves változások következhetnek be. Gondoljunk arra, hogy teljesen nyitott zsilipnél áradás következtében bekövetkezik az alvíz visszahatása, a zsilip azonnal csukni kezd, de ezzel a visszahatás mértéke is növekszik. Ugyanakkor, ha alig nyitott zsilipnél, viszonylag alacsony alvíznél áradással megindul a visszahatás, a zsilip úgy képes nyitni, hogy felvíz emelkedése nélkül át tudja ereszteni a vízhozamot. A műtárgyaknál előálló energiaveszteség a felvízi és alvízi energiaszint különbségeként értelmezhető, azaz v

2

f-"2 AE = hf—h„ + 2 g