Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
9. szám - Potoczky Ottó–Dr. Starosolszky Ödön: Szegmens felvízszinszabályozó zsilip hidraulikai vizsgálata
418 Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. Potoczky O.—dr. Starosolszky Ö.: Szegmens felvízszínszabályozó 0,01 7 3 4 5 6 7 8 SOil Relatív zsilipnyitós, a/b 4. ábra. A relatív vízhozam és a relatív zsilipnyitás összefüggése állandó felvíznél Abb. 4. Beziehung zwischen relativer Abflussmenge und relativer Schützenöffnung bei konstantem Oberwasser Igen lassú vízfolyásnál a sebességmagasságok elhanyagolhatók, egyenlőtlen sebességeloszlásnál viszont a Coriolis-féle a sebesség energia eloszlási tényezővel szorzandók. Az esésveszteséget — amely hazai viszonyok között az energiaveszteség jelentős része — szemléltethetjük, ha az alvízi vízhozamgörbét és a viszonylag állandó felvízszintet közös ábrában rajzoljuk fel. Mivel a felvíz emelkedése a visszahatási határnál kezdődik el, az energiaveszteséget is ez esetben érdemes értelmezni. Az energiaveszteség számítására a visszahatási határon közelítő jelleggel ideiglenesen a <3 Í2gb*l> {b ) - = 0,8 környezetében összefüggést ajánljuk, (4. ábra). Pontosabb számértéket kaphatunk, ha felrajzoljuk a műtárgy vízhozamgörbéjét az állandó felvízhez tartozóan Q=i {a) összefüggésként. Ezután felrajzoljuk az alvíz mértékadó vízhozamgörbéjét — a böge méretezés szabályai szerint — a permanens változó vízmozgás figyelembevételével. A nyitásokhoz megállapítható a visszahatási határra jellemző h a határi!'/ érték, azaz behúzható a vízhozamokhoz tartozó lla határ• Ha ez a görbe az alvíz vízhozamgörbéje felett van, visszahatás nincs, viszont a veszteség nagyobb a szabad átfolyáshoz feltétlenül szükségesnél. Ha alatta helyezkedik el, akkor alvízi visszahatás van és most már ennek a figyelembevételével kell a Q=P [a (h a), h f l\ görbét meghatározni. A műtárgyak vízszállítását befolyásolja, hogy az alvíz visszahatása következtében a felvízzel együtt a zsilipnyitás is képes megváltozni. A zsilipnyitás megváltozása a kiegyensúlyozás mikéntjétől függ. IRODALOM [1] Muszkalay L.—Starosolszky Ö.: Vízhozammérési zsebkönyv. Műszaki Kiadó, Budapest, 1969. [2] Starosolszky ö., Muszkalay L.: Műtárgyhidraulikai zsebkönyv. Műszaki Kiadó, Budapest, 1961. [3] Bözsöny D.: Kísérletek a venturi csatornákon. Hidrológiai Közlöny, 1957/2, Budapest. [4] Starosolszky ö.: Investigation into the hydraulics of intakes, structures for discharge measurement and surface regulation. ICID VII. Congress, Question 27. R 9. Mexico, 1969. [5] Starosolszky ö.: Vízépítési hidraulika. Műszaki Kiadó, Budapest, 1970. Hytlranlische Untersuehung von Oberwasserstandregulier-Segment-Sehützen Potoczky, O.—dr. Starosolszky, Ö. Bei den in Ungarn angewandten automatischen Wasserstandsregulier-Einrichtungen mit Schwimmer und Gegengewicht versperrt ein Zylinder-Segment den Weg des Wasserdurchflusses. Die Verschlüsse werden in Trapez-Querschnitte eingebaut, so dass Wasser nicht nur unter der Schiitzentafel, sondern auch seitlich abfliesst. Im Laufe der Untersuchungen wurden der für den freien Durchfluss kennzeichnende Abflussmengenbeiwert bei verschiedenen Offnungen und Oberwasserstánden, jener Wasserstand, bei dem der Rückstau beginnt, weiters der zu den verschiedenen UnterwasserRückstauwirkungen gehörende Abflussmengen-Reduktionsbeiwert bestimmt. Die Untersuchungsergebnisse wurden mit dimensionslosen Grössen in Form der sogenannten Lamoen-Kurve >'f=f(Q, h-, a) aufgeai'beitet, wo /,/ der Oberwasserstand, Q die Abflussmenge, h a der Unterwasserstand und a die Schützenöffnung im vertikalem Sinn ist. An der einzelnen Kurven wurden die zu dem konstanten Sehützenöffnungen gehörenden Beziehungen dargestellt (Abb. 2). Die infolge Rückstau des Unterwassers entstehende Abflussverringerung bei verschiedenen Schützenenöffnungen veranschaulicht Abb. 3. Wird das Oberwasser konstant gehalten, wie bei den automatischen Oberwasserstands-Reguliereinrichtungen, dann ist die Abflussmenge an der Rückstauwirkungsgrenze unter den veránderlichen Mengen, praktisch alléin die Funktion der Schützenöffnung (Abb. 4.). Die individuclle Untersuehung der WasserstandsReguliereinrichtungen kann aus dem als diinensionslose Mengen angegebenen Daten abgeleiteten individuellen Abflussmengenkurven erfolgen. v.
