Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

9. szám - Takács István: A Kiskörei Vízlépcső hidrológiai előmunkálatai

Takács 1.: A Kiskörei Vízlépcső hidrológiája Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. 391 96,00 LNVWM 95,00 í 92,00 á: 90,00 89,00 .OSS,22 88,00 vízhozam [m

3/s] 3000 WOO —i 1 300 ( 365,25 Tartósság [nap] 87,00 m 86,30 86,00 7. ábra. Természetes és duzzasztott vízállástartósság a polgári szelvényben Puc. 7 npodojiMcumejibwcmb ecmecmeeHHtíix u nodnopnux eopu3onmoe e cmeope ÍIoAiap Abb. 7. Natürliche und angestaute Wasserstandsdauer linien im Profil bei Polgár 3. táblázat Védelmi magasságok (árvízvédelmi töltések koronaszintjei) a Kiskörei Vízlépcső bögéjében TaöAuifa 3. Bbicoma 3au)umbi (om/nemtcd apeőiin ÖOMÖ) e öbetpe zudpoy3Aa KuuiKape Tabelle 3. Schutzlwhen (Kronenhöhe der Hochwasserschutzdeiche) in der Haltung der Staustufe Kisköre Vízmérce [fkm] Védelmi magasság [m. Orsz.] Vízlépcső 403,920 93,20 Vízlépcső 410,000 93,20 420,000 93,21 Örvény 428,700 93,21 Örvény 430,000 93,21 Tiszafüred . . 433,600 93,24 440,000 93,50 Tiszadorogma 449,600 94,22 450,000 94,26 460,000 95,00 Tiszakeszi 467,900 95,50 470,000 95,63 Tiszakeszi sziv. telep . . . 470,800 95,68 Tiszakeszi sziv. telep . . . 480,000 96,24 490,000 96,85 Polgár 491,300 96,93 Sajó torkolat 496,400 97,24 Sajó torkolat 500,000 97,46 Tiszadob 506,200 97,84 510,000 98,07 520,000 98,65 Tiszalök alvíz 524,300 98,83 a) 91,20 m. Orsz. szintű duzzasztás, 500 m

3/ sec tiszai vízhozam esetén kialakuló vízfelszín fölött 2 m, b) önduzzasztással megnövelt 1%-os (4000 m

3/ sec-os) tiszai vízhozam felszíngörbéje fölött 1,5 m. Mértékadó a kettő közül a magasabb. A méretezéshez alapul vett szinteket a 3. táblázat tartalmazza. 9. Téli üzem vizsgálata A Vízlépcső építése elsődlegesen az öntözés céljait szolgálja, nem közömbös azonban az enegiatermelési lehetőség egész évi kihasználása sem, ciZ£LZ £1 duzzasztás egész évben való fenntartása. Nagyvízi időszakon kívül ezért szükséges volt a téli állapot vizsgálata. A munkát VITUKIszakértők közreműködésével végeztük el. A vizsgálat menete röviden a következő volt: Az 1954. év előtti időszak adatai segítségével — szabatos matematikai statisztikai módszerrel — meghatározásra kerültek a különböző jégjelenségek bekövetkezésének valószínűségei (Tiszalök nélküli állapot). Tiszalök üzembelépése után — a vizsgálat idejéig eltelt 11 év tapasztalatai alapján megállapítható volt, hogy a zajlás és beállás kezdete középértékben később következett be és csökkent a szakaszra jutó jég mennyisége. A Kiskörei vízlépcső duzzasztott terére vonatkozó jelenlegi jégjelenségek összehasonlításra kerültek a kiépítés után várható állapotra végzett számításokkal és az az eredmény adódott, hogv a duzzasztott térben a jég megjelenése 2 héttel ko-