Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

9. szám - Takács István: A Kiskörei Vízlépcső hidrológiai előmunkálatai

392 Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. Takács I.: A Kiskörei Vízlépcső hidrológiája PPU 8. ábra. A jég beállás és megszűnés valószínűsége a Kiskörei Vízlépcső tározóterében Puc. 8 Beponmmcmb Aedocmaea u jiedoxoda e tau;e eodoxpaHUAuuia eudpoy3Aa KuuiKspe Abb. 8. Wahrscheinlichkeit des Eisstands und des Auftauens im Stauraum der Staustufe Kisköre 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200[nap] rabban fog bekövetkezni és kb. 2 héttel fog megnyúlni a jeges időszak tartama (8. ábra). Vizsgálták a jéglevonulás általános helyzetét is a Tiszán. A jeges nagyvizek általában 1000—1500 m

3/sec vízhozam mellett alakultak ki, s jóval alatta maradtak a mértékadó nagyvíznek. A jeges árvizek keletkezésének nincsenek különösebb morfológiai okai, egyedül a Tiszalök feletti dombrádi szakaszt lehet megemlíteni ebből a szempontból. A Kiskörei Vízlépcső alatti folyószakasz jéglevezetés szemszögéből morfológiailag kedvezőnek mondható. Az üzemelés szempontjából kedvező, ha a jég megjelenésekor a duzzasztási szintet nem változtatják és ezzel elősegítik az összefüggő jégtakaró minél gyorsabb kifejlődését. Ha Vásárosnaményi vízhozam nem éri el az 1000—1500 m

3/sec értéket, megengedhető, hogy a jég a duzzasztott térben olvadjon el. Ha ennél nagyobb vízhozamok alakulnak ki, akkor a duzzasztás csökkentésével, illetve megszüntetésével a jeget rá kell fektetni a tározó hullámterére. Ekkor a középvízi meder feletti összefüggő jégtakaró összetörik és eltávozik, esetleg jégtörő hajóval a folyamat gyorsítandó. így a felülről érkező zajló jég szabad utat talál a tározótéren keresztül. A Vízlépcső üzemelési szabályzatában természetesen a vízhozamváltozások előrejelzésével és a Tiszalöki Vízlépcsővel való jeges üzem összehangolásával részletesen foglalkozni kell. 10. Hordaléklerakódás A Vízlépcső hidrológiai tervezése során a Tisza hordalék kérdéseivel részletesebben tudatosan nem foglalkoztunk. Ugyanakkor természetesen jól ismertek előttünk a Tiszalöki Vízlépcső felvizében kialakult nagymérvű feliszapolódási jelenségek. A feliszapolódás mértékére igen nehéz még tájékoztató becslésekbe is bocsátkozni, különös tekintettel a Tiszalöki Vízlépcső „előülepítő" hatására. Átlagban évi 450 000 m

3 hordaléklerakódásra számítunk. (Egyenletes lerakódást feltételezve 4 mm/év az egész tározótérben). Ezt a menynyiséget az üzembelépés után egy 300 m

3/ óra teljesítményű szivattyús kotróval biztonsággal el lehet távolítani. A kotrott anyag részben a régi holt medrek feltöltését, de nagyobb részt a töltések szélesítését szolgálná. 11. Vízelborítás a tározótérben A tározó üzembehelyezése gazdasági oldalról több mellékkérdést is felvet a hidrológiai tervezés felé. Köztudott, hogy a hullámtéren a nyári gátak védelme mögött mezőgazdasági termelés folyik. A terület nagyobb részét azonban hullámtéri erdő borítja. A duzzasztás megkezdése előtt is és mivel a duzzasztómű lépcsőzetesen, évekre elnyújtva fogja a távlati 90,50 (91,20) m. Orsz. duzzasztási szintet elérni, a duzzasztómű üzembelépése után sem közömbös az erdőkitermelés számára, hogy mikor milyen vízborításra számíthatnak a tározó térben. Ezért az épülő vízlépcső (403,92 fkm) és a 440 fkm közötti folyószakasz töltésekkel lehatárolt, területét további részletesebb elemzésnek vettük alá. Megszerkesztettük a havi vízhozamtartósságokat, melyekből a természetes, illetve a duzzasztott vízhozamgörbék segítségével a magasságok becsülhetők az erdőkitermelési terv készítéséhez. Hogy ez mennyire érdekes kérdés a fakitermelés számára, arra példaként felhozzuk, hogy a 87,50 m. Orsz. duzzasztás és 500 m

3/sec érkező vízhozam esetében a tározótér vízborítása csak kb. 20%-os lesz. Az így keletkező szigetek hasonló vízhozam mellett a 89,50 m. Orsz. duzzasztás körül tűnnek el teljesen. 12. Élővíz a vízlépcső alatt Bár vízkészletgazdálkodási téma, hidrológiai szempontból megvizsgáltuk azt a szélsőséges helyzetet, amikor a Kiskörei Vízlépcső felett az öntözés kiszolgálására minden érkező vizet felhasználnak és a tározó vízkészlete is fogyasztásra kerül. Ebben az esetben a vízlépcső tározott készletéből csak a mederben hagyandó 45 m

3/sec kerül lebocsátásra. A kérdés felvetése azért aktuális, mert előfordulhat, hogy a vízlépcső alatt a Tiszára telepített, nem úszó vízkivételi művek szárazra kerülnek ilyen rendkívüli, gyakorlatilag még elő nem fordult vízállás mellett. A vizsgálathoz a VITUKI 1961. aug. 17-i kisvízszín rögzítése szolgált kiindulásul. Á vízlépcső szelvényében akkor 70 m

3/sec víz folyt le. A Tisza medrében a Maros torkolatáig 45 m

3/sec vízhozamot tételeztünk fel, mivel a Zagyva aug. 80%-os