Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Rajkai Vilmos: A fordulatszámszabályozás lehetőségei és gazdasági jelentősége az esőztető öntözőfürtök üzemében

Rajkai V.: A fordulatszámszabályozás lehetőségei Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. 383 járó — gépegységet, melynek jelleggörbéje a Schrage-motor szivattyú középfordulatszámának megfelelő jelleggörbével azonos, de ezzel egyidőben a Schrage-motor fordulatszámát lecsökkenti vagy a középfordulatra, vagy a munkapontnak megfelelő, a középfordulattól kisebb (vagy nagyobb) értékre. További vízelvételnél — tehát további nyomáscsökkenésnél — a harmadik gépegységet nem azonnal kapcsolja be, hanem a Schrage-motoros szivattyú fordulatszáma növekszik ismét a beállított maximális értékig. Ezzel két gép párhuzamos üzemének megfelelő jelleggörbék összeadódnak és az eredő jelleggörbe addig tolódik el jobbra, míg el nem éri azt az állapotot, ahol az állandó fordulatszámmal járó gép jelleggörbéje mint eredő jelleggörbe jelentkezik. Ha a vízelvétel tovább növekszik, ugyanaz a kapcsolási ciklus játszódik le három szivattyúval, de az is előfordulhat, hogy olyan vízelvételre van szükség, hogy a három azonos fordulattal járó szivattyú eredő jelleggörbéje által meghatározott munkapontot tovább lehessen jobbra tolni azáltal, hogy az egyik szivattyú fordulatszámát maximálisra választva a munkapont abba a helyzetbe kerül, mintha két azonos és egy — ezeknél nagyobb fordulatszámú szivattyú jelleggörbéjének eredője lenne. A folyamat ugyanúgy játszódik le a vízelvétel csökkenésekor, amikor az állandó fordulatszámmal járó szivattyú leállásakor a Schrage-motor a maximális fordulatot veszi fel, tehát „elébe megy" a csővezetéki jelleggörbén balra tartó munkapontnak. Az eddigi kutatások a nyomáshatárok beszűkítését a vízhozam által korrigált nyomáskapcsoló alkalmazásával kívánták megoldani, ami kedvező eredményre vezetett , de nem oldotta meg a gépegységek be- és kilépésekor — ha csak rövid időre is — fellépő nyomásimpulzus kérdését, aminek kedvezőtlen hatása már ismert . A fordulatszámszabályozás és a vízhozam által korrigált nyomáskapcsolás egyesített rendszere minden bizonnyal meg fogja hozni a kívánt eredményt, kedvező anyagi megtakarítások mellett. A Schrage rendszerű motor alkalmazása egyben szükségessé teszi egy új, minden korszerű követelményt kielégítő nyomáskapcsoló tervezését, amely lehetővé teszi a fordulatszám szabályozását, valamint a többi gépek be- illetve kikapcsolását. Mindezek ellenére szükségesnek mutatkozik az a kívánalom, hogy egy közepes teljesítményű öntözőfürt nyomásközpontját, illetve annak egyik szivattyúját Schrage-rendszerű motorral szereljenek fel, hogy a szükséges méréseket, valamint az automatikával kapcsolatos kísérleteket el lehessen végezni, mert ilyen jellegű kutatások az öntözőfürtök nyomásközpontjaival kapcsolatban nem folytak. Figyelembe véve az automatizálási — sőt tovább menve, az előre programozás — kérdését, tág lehetőségek nyílnak a minden igényt kielégítő nagyüzemi nyomásközpontok kialakítására. IRODALOM [1] Füzy O.: Vízgépek. Egyetemi tankönyv, Budapest, 1958. [2] Az öntöző és belvízi stabil szivattyútelepek kialakításának fejlesztése. VITUKI, 1967. [3] Az öntözésnél és belvízrendezésnél használt szivatytyúk minőségére szolgáló mutatók. VITUKI, 1965. [4] Muhits T.: Szivattyúk, szivattyútelepek ós vízgépészeti szerkezetek. BME. Egyetemi Jegyzet 1968. Budapest. [5] Wschuisky: Elektromotorén. Springer-Verlag 1956. [6] Rósa J.—Vitályos L.: Egyenáramú motorok elektronikus fordulatszámszabálvozása. Elektrotechnika. 1952. [7] Simonfai L.: Vízgépek üzeme a mezőgazdasági vízgazdálkodásban. ÉKME jegyzet 1962. [8] Kisbocskói L.: Fordulatszabályozás hidrodinamikus tengelykapcsolóval. ÉKME jegyzet 1962. [9] Bárki K.: Villamosmotorok fordulatszámszabályozása. MTI jegyzet, 1963. [10] K. T. Puchlovsky: Electronic motor control. Industrial Electronic Reference Book, Jolin Willev. New York. 1948. [11] B. J. Dalton: Electronic motor control. General Electric Review, 1945. [12] Kovács K. Pál: Villamos gépek üzemtana. Tankönyvkiadó, Bp. 1952. [13] Röser Ottó: Öntözőfürt szivattyútelepek automatizálása. GANZ-MÁVAG központi Vízgéptervező Iroda. 36. sz. 1966. [14] Forgórészen át táplált Schrage-rendszerű háromfázisú kommutátorok katalógusa. EVIG Budapest. [15] AG Broum, Bover Gieboden (Svájc) katalógus, E 202, E 207. [16] Röser O.: Öntözőfürtök minimális nyomásváltozását eredményező szivattyútelepi automatika egyes kérdései. Kézirat. [17] Simonfai L.: Szivattyúk alkalmazása a vízépítő mérnöki gyakorlatban. ÉMIvE jegyzet, 1965. [18] Máttyus S.: Vízellátás. Egyetemi jegyzet 1960. [19] Fay—Troskolansky—Varga: Szivattyúüzemi kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, 1966. Budapest. [20] Bulkai L.: Gépészeti és energetikai kérdések a vízműveknél. MTI jegyzet. 1966. Möfflichkciíen der Drehzahlregelung und ihre wirtsehafíliclie Bedeutung im Be(riel) von Beregnungssystemen Rajkai, V. In den Druckzentralen von Beregnungssystemen wird die notwendige Wassermenge durch mehrere im Parallelbetrieb arbeitende Pumpensátze gefördert. Der Wasserbedarf begründet — im allgemeinen — nicht den gleichzeitigen Betrieb sámtlicher Maschineneinheiten. Der Wasserbedarf ist aber nicht gerade so gross als die Leistungsfahigkeit von ein, zwei oder drei Maschinensátzen, sondern kaim auch davon abweichend sein. In solchem Fali wird für gewöhnlieh mehr Wasser als wie notwendig in das Bewásserungssystem gespeist, was auch andere 1'araméter des geförderten Wassers ándert. Die Abhandlung schlágt eine Lösung vor, wo mit der — als die wirtsehaftlichste betrachteten —Ausnützung der Drehzahlregelungsmöglichkeit der Pumpen, die Druckzentrale immer so viel Wasser in das Bewásserungsnetz einspeist, als benötigt wird. Die bekannten Mögliehkeiten der Drehzahlregelung umfassen die Gleiehstrom-Maschinen, bei Beregnungssystemen kann aber eine Gleichstrommaschine -—mangels von Gleichstrom — nicht verwendet werden. Die Abhandlung bespricht die Anwendung und die Vorteile der durch die ungarische und auslándische Industrie vereinigten drelizahlregelbaren Dreiphasenmotoren in der Bewasserung und weist auf die sich für die Bewasserung ergebenden technischen und wirtsehaftlichen Vorteile hin.