Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Szilágyi Mihály: A pestlőrinci szennyvíztisztító-telep története

Szilágyi M.: A pestlőrinci szennyvíztisztító-telep Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. 395 10. kép. A pestlőrinci szenny víztisztítótelep (1970) Középen a csepegtetőtest és Imhoff-rendszerű előülepítő. A háttérben jobbra az iszapágyak, balra az üzemi épület. Jobb oldalon középen az élesztettiszapos berendezés és utóülepítője látható. Bal oldalon középen a csepegtetőtest utóülepítője és a kísérleti csepegtetőtest van Foto: Mészáros András Bild 10. Die A bwasserkláranlage in Pestlőrinc (1970) In der Milte der Tropfkörper und das Vorklárbecken System Imhoff. Hinten rechts die Schlammbeete, links das Betriebsgebáude. Rechts in der Mitte ist die BelebtschlammEinrichtung und das Nachklárbecken sichtbar. I.inks in der Mitte das Nachklarbecken des Tropfkörpers und der VersuchsTropfkőrper 9. kép. Az élesztettiszapos berendezés recirkulációs iszapemelőkereke Foto: Mészáros András Bild 9. Rezirkulations-Uchlammheberad der Belebtschlamm-Ein richtung zük, vizsgálati módszereinket kialakítsuk és értékelhető adatsort nyerjünk. Az elfolyó tisztított szennyvíz jó minőségének folyamatos biztosítása kellő oxigéiiellátottságának a függvénye. Ezért az iszapkoncentráció és az oldott oxigéntartalom rendszeres mérése rendkívül fontos. Meghatároztuk az iszapindexeket is. Ezek közül különösen az Európában elterjedt Mohlmann f. iszapindex bizonyult használhatónak. Bár megfigyeléseink szerint a még jó iszapra vonatkoztatható index tágabb határok közt ingadozik, mint azt az irodalom közli. Az aktivált iszap minőségéről pedig gyorsan a biológiai vizsgálatokkal kaptunk jó, és megbízható képet. Az elfolyó víz minőségének igen egyszerű és gyors ellenőrzésére alkalmasnak bizonyult az utóülepítő vízében az átlátszóság mérése Secchi koronggal. A mérés nem kíván különösebb szakértelmet, csak gyakorlatot. Hasonlóan egyszerű és gyors módszernek bizonyult az utóülepítőben az iszapszint mérése fotocellás műszerrel is. Az elfolyó víz minősége éppúgy, mint az aktivált iszap igen jó minőségűnek mutatkozott, mégis feldobódtak kisebb, nagyobb iszappelvhek az utóülepítőben. Elsősorban a biológiai vizsgálatok mutattak rá, hogy a feldobódásnak két oka lehet. Az utóülepítő Dortmundi rendszerű, hegyes gúlában végződik. Az élek mentén levő mélyedésben az iszap lerakódik és nem csúszik le a fenékre az iszapkivezető csőhöz. Itt idővel anaerob bomlásnak indul és a keletkező gáz feldobja az iszappelvheket. Iszap feldobódást okoz egy másik ugyancsak biológiai folyamat. A nitrifikáció mértéke ugyanis a hőmérséklet függvénye. Nyáron igen sok nitrit és nitrát Van az elfolyó tisztított szennyvízben. Ha az iszap hosszabb ideig tartózkodik az utóülepítőben denitrifikáció lép fel és a keletkező nitrogén gáztól úsznak fel az iszappelvhek. lízért volt nagy jelentősége a szeléncellás iszapszint mérésnek. Problémát okozott a visszatérő iszap mennyiségének a beállítása. Megállapítottuk, iiogy az iro-