Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

7. szám - Dr. Schiefner Kálmán–Urbányi András: A Soroksári Duna-ág komplex higiénés vizsgálata

320 Hidrológiai Közlöny 197Ö. 7. SZ. Dr. Sehiefner K.—Urbányi A.: A Soroksári Duna-ág ^ 1000^_ ,1 I 100 ^ §f Jllliill I I eli 4. ábra. 37 °C-on növő összes baktériumszám időszakos változása Abb.4. Perindisrhe Ánderung der bei 37°C ivaclisenden Oesamt- Bakterienzahl 50/mI), majd Tassnál ismét lecsökkent (100/ml, maximum: 230/ml, minimum: 40/ml). A Dunában a 37 °C-on növő baktériumszám 847/ml volt (maximum: 1700/ml, minimum: 135/ml), ez a pesterzsébeti eredményeknél kisebb. A Clostridium-szám Pesterzsébettől Tassig fokozatosan csökkent (62—17/40 ml). A Dunában az átlagos Clostridium-szám 27/40 ml volt (maximum: 67/40 ml, minimum: 8/40 ml. Biológiai eredmények Mennyiségi vizsgálatok A planktonszervezetek száma (5. ábra) Pesterzsébettől Tassig fokozatosan emelkedett (3670 X 10

3 (liter ill. 16 X760 Xl0

3)liter). A legtöbb egyedet májusban (átlagosan 25 Xl0

3/liter, maximum: 46 Xl0

3/liter, minimum: 8,8 XlO/liter), míg legkevesebbet a januári mintákban (átlag: 410 XlO

3/ liter; maximum: 670 X 10

3/liter, minimum: 290 X 10

3/liter) találtunk. A Dunában átlagosan 2100 X 10

3/liter szervezetet találtunk, tehát rendszeresen s 10000§ 1000s 100 y y / .fOKI 1 -ö A O: S5 Sll Ifi 1 -E

3 ÍS&g 5. ábra. A planktonszervezetek számának időszakos változása Abb.5. Periodisrhe Ánderung der Zahl der Planktonorganismen kevesebbet, mint a Soroksári Duna-ág vízmintáiban (maximum: 5800 Xl0

3/liter, minimum: 22 X 10

3/liter). Minőségi vizsgálat Vizsgálataink során 392 fajt határoztunk meg. Ezek rendszertani besorolásuk szerint: 3 faj Schizomycetes; 21 faj Cyanophyta; 6 faj Chrysophyta; 157 faj Baeillariophyta; 2 faj Xanthophyta; 5 faj Pyrrhophyta; 9 faj Euglenophyta; a Chlorophyta. szervezetek közül 10 faj Volvocineae; 57 faj Protococcinae; 17 faj Conjugatae; 3 faj Ulotrichineae ; az állati szervezetek közül 9 faj volt Flagellata, 37 faj fíhizopoda, 18 faj Ciliata, 17 faj Rotatoria, míg 11 fajt összevontan egyéb szervezetként csoportosítottunk, Hanuska rendszertani besorolása figyelembevételével. Szaprobiológiai minősítés A 204 növényi és állati indikátor szervezet előfordulásuk alapján [fajlista] — az összes szervezetek százalékában — 0,7% poliszaprób; 2,0% poliszabrób — alfamezoszaprób; 4,3% alfamezoszaprób; 9,2% alfamezoszaprób — bótamezoszabrób; 17,4% bétamezoszaprób; 9,7% bétamezoszaprób — oligoszaprób; 9,1% oligoszaprób minőséget meghatározó volt, míg a plankton fajok 47,6%-a nem volt bioindikátor (6. ábra). A szervezetek 16,2%-a szennyezettséget indikált, míg a „kissé szennyezett" és a „tiszta minőség" jellemzői 38,2%-ban képviseltek. A Soroksári Duna-ág vizét az indikátor szervezetek előfordulásának gyakorisága alapján általánosságban bétamezoszapróbnak, vagyis „kissé szennyezett" felszíni víznek minősítettük. Ez a jellemzés az 1928. évi poli- és alfamezoszaprób és az 1929-ben meghatározott alfamezoszaprób minőséggel szemben (M. K. Halélettani Kísérleti Állomás vizsgálatai) kedvezőbb képet mutat. A szaprobiológiai minősítést azonban pontatlanná teszi egyrészt, hogy a szervezetek jelentős százalékát a vízminőség meghatározásában — nem lévén bioindikátorok — nem lehetett felhasználni, másrészt a vizsgálati időszak nagy részében a literenkénti igen nagy szervezetszám — a kedvező minősítéstől függetlenül — alapvetően figyelmeztet a JELMAGYARÁZAT; Poliszaprób Poli-alfamezoszaprób Alfamezoszaprób Alfa-bétomezoszoprób Bétamezoszaprób Oligo-bétamezoszoprób Oligoszaprób Nem idikator szervezet fi. ábra. A planktonszervezetek százalékos megoszlása szapróbiclógiai jellegük alapján Abb.6. Prozentuelle Verteüung der Planktonorganismen aufgrund. des saprobiologischen Gharakters