Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

7. szám - Dr. Schiefner Kálmán–Urbányi András: A Soroksári Duna-ág komplex higiénés vizsgálata

Dr. Schiefner K.—Urbányi A.: A Soroksári Duna-ág Hidrológiai Közlöny 1970. 7. Sz. 321 Soroksári Duna-ág kedvezőtlen biológiai állapotára, clZclZ (X/Z eutrofizálódásra, mely mind általános, mind higiénés szempontból megnehezíti a víz bármilyen jellegű felhasználását. összefoglalás Az egyéves komplex vizsgálatok eredményei alapján megállapítottuk, hogy a Soroksári Duna-ág vize a Papp-féle higiénés felszíni vízminősítés szerint (Papp Sz. [3]) a lúgos oxigénfogyasztással meghatározott szervesanyagtartalom átlageredményeit tekintve: a „kissé szennyezett", míg coliszám középértékeit figyelembe véve Majosházáig „kissé szennyezett", majd Tassig „tiszta" felszíni víznek bizonyult. Ez a vízminőség az általános vízfelhasználás szempontjából kedvező. Az egyéb vizsgálatok adatait tekintve az oldott oxigéntartalom a Soroksári Duna-ág felső és alsó szakaszán lecsökkent. Ez a tápzsilipeken bejutó alacsonyabb oxigéntartalmú dunavíz, a különféle eredetű szenny vizek, a tassi szakaszon pedig: a biológiai viszonyok hatásának köszönhető. Lessenyei J. [2] átlageredményeihez viszonyítva azonban az oldott oxigéntartalom értéke magasabb volt, amit kifejez az oxigéntelítettség eredménye is. Míg 1953-ban ez a 100%-ot sehol sem haladta meg, addig az erzsébeti és a dunaharaszti-i mintavételi helyek kivételével — vizsgálataink idejében — mindig 100% felett volt. A klorid-tartalom fokozatos emelkedése, a szenynyeződések mineralizációs folyamatát bizonyította. A Papp-féle vízminősítés szerint (Papp Sz. [3]) kloridban „kissé gazdag" víznek bizonyult. Lessenyei J. [2] közölt értékeinél nagyobb klorid-tartalmat találtunk. Nitrát tartalom inkább a csökkent biológiai tevékenység idején, tehát a téli időszakban volt kimutatható, míg nyáron, a mineralizáció termékeit a nagyszámú növényi szervezet táplálékként többnyire maradék nélkül felhasználta. Az összes keménységet tekintve a víz keményebb lett 1953-hoz viszonyítva. A „kissé kemény" víz azonban télen és kora tavasszal a „közepesen kemény" víz értékeit mutatta (Papp Sz. [3]). A fekáliás szennyeződés indikátora: a coli-szám kedvező minőségi eredményeiben a pesterzsébeti szennyeződés ismételten és határozottan megmutatkozott, ugyanakkor azonban nyomon követhettük a szennyeződés fokozatos csökkenését is, amit a tiszta felszíni vízminőségen belül csak kismértékben befolyásolt a ráckevei helyi szenynyeződés. Az általános bakteriológiai vizsgálatok eredményei alapján mind a 20 °C-on, mind a 37 °C-on növő baktériumszám a pesterzsébeti szennyeződés után szintén kedvező, csupán kisebb fokú bakteriális szennyezettséget mutatott. Úgyszintén a Clostridiumszámban megmutatkozó változások is bizonyították a Soroksári Duna-ág északi részének intenzívebb szennyezettségét, de egyben jelezték a víz öntisztítási folyamatát is, és a szennyezettség fokozatos csökkenését. Biológiai szempontból megállapítottuk, hogy: 1. a szervezetszám lényegesen nagyobb volt a Soroksári Duna-ágban, mint a nagy-Dunában, 2. a szervezetszám Pesterzsébettől Tassig fokozatosan emelkedett, 3. a tavaszi legnagyobb szervezetszám a nyári és őszi időszakban fokozatosan csökkent, a legkisebb értéket télen kaptuk. A Soroksári Duna-ág vizében a mintavételi helyeken összesen 382 növényi és állati szervezetet határoztunk meg. Halász [1,8] adataihoz hasonlítva 7 Cyanophyta, 4 Chrysophyta, 16 Bacillariophyta, 17 Euglenophyta, 25 Protococcinaeae fajjal lett gazdagabb, míg 48 Volvovinae, 5 Conjugatae és 2 Ulotrichineae fajjal szegényebb. A rendkívül népes biocönozisra, — a téli minták kivételével — az ismétlődő tömegtársulás volt a jellemző, mely a hosszszelvényben fokozatosan jelezte a Soroksári Duna-ágat érő szennyeződés mineralizációs folyamatát, a lassú vízmozgást és határozottan bizonyította a kismérvű és általános kedvezőtlen minőségű utánpótlás hatását. A szapróbiológiai minősítés alapján a Soroksári Duna-ág ugyan bétamezoszaprób jellegű felszíni víznek bizonyult, azonban az állandó tömegtársulások egyértelműen arra hívják fel a figyelmet, hogy az állandónak mondható eutrofizálódási folyamat miatt a víz a higiénés felhasználásra kedvezőtlen. Vizsgálati eredményeinket összefoglalva megállapítottuk, hogy a Soroksári Duna-ágon az utóbbi évek vízgazdálkodási intézkedései, noha az előző évekhez képest lényeges és általánosságban kedvező vízminőségjavulást eredményeztek, mégis a vízfelhasználás távlati igényeit figyelembevéve, a vízminőség védelmében további intézkedések szükségesek, mind a szennyvízterhelés csökkentése, mind a nagyobb vízutánpótlás biztosítása érdekében. Ezek feltétlenül kedvezően befolyásolnák mind a Duna-ág északi szakaszának vízhasznosítási igénybevételét, mind pedig a déli szakasz eutrofizálódási folyamatának lassúbbodását. 1. táblázat A mintavételi helyeken előfordult szervezetek jellemzése és szapróbiológiai minősége Tabelle 1. Gharakterisierung der an den Probenahmestellen vor gekommenen Organismen und ihre saprobiologisehe Güte SzapróElőbiológiai forduláA szervezet neve jellemzés suk Hanuska, L. jellem[9] alapján zése SCHIZOMYCETES 1. Beggiatoa alba Trevis . . . p—am TT : j 2. Gallionella ferruginea E. . x—o ET : e 3. Sphaerotilus natans Kütz. p—am ET : e CYANOPHYTA 4. Chroococcus ininutus o TT : t 5. Coeíosphaerium Kuetzingianum Nág bm—o TT : e 6. Dactylococcopsis rhaphidioides Hansg o TT : t 7. Gomphosphaeria lacustris o TT : j