Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

30 Hidrológiai Közlöny 1970. 1. sz. Dr. Filep Gy.: Szikes és sós öntözővizek [6] Davis, L. E.: Simple kinetic theory of ionic exchange for ions of unequal charge. ./. Pliys. Gliem. 49. 473—479. 1945. [7] Filep, Gy.: Öntözővizek minőségi osztályozása ké­miai összetételük alapján. Egyetemi dokt. ért. Bp. 1959. [8] Filep, Gy.: A hígítással történő (fizikai) vízjaví­tásról. OMMI. Évkönyve. Tom. V. 373—380. 1961. [9] Filep, Gy.: Öntözésre szánt vizek gyakorlati osztá­lyozása. Agrokémia és Talajtan. 10. 315—334. 1961. [10] Filep, Gy.: Öntözővizek kémiai összetételének és talajtani hatásának értékelése. Kand. ért. Bp. 1966. [11] Hilgard, E. IV.: Szikes talajok öntözése és alagcsö­vezése. Pátria. Budapest, 1834. [12] Mnttson, S.— Wiklander, L.: The laws of colloidal behavior. Soil Sci., XXI. 40. 109—134. 1940. [13] Reeve, R. G.—Bower, G. A.: Use high salt waters as a floeeulant and souree of divalent cations for re­claiming sodic soils. Soil. Sci., Baltimore, 90 No. 2. 139—144. 1960. [14] Richards, L. A.: Diagnosis and improvement of sa­line and alkali soils. Agric. Handbook No. 60. USDA, Washington. 1954. [15] Thorne, D. W.—Thorne, J. P.: Changes in compo­sition of irrigated soils as related to the quality of irrigation waters. Soil Sci., Baltimore, 1. 92—97. 1954. Fundamental principles in the improvement of alkaline and saline irrigation waters By Dr. Filep, Gy. Candidate of Agricult. Sciences Somé of the theoretical relationships underlying the chemical and dilutional methods of improving the qua­lity of irrigation water have been analysed. Chemical methods are primarily suited for improving alkaline waters having a low salts content. For correct treatment teehnology distinction must be made bet­ween waters containing large quantities of Na-salts (mainly soda) showing a basic reaction upon hydrolysis (a) and alkaline water containing no such compounds (b). (a) The method used for estimating the amount of Ca-eompounds necessary for neutralizing the residual Na,CO : 1 content is well known from the literature. (b) For the treatment of waters containing neutral Na-salts the knowledge of the aetual Ca-deficiency (Cath) of the water is believed to be necessary. Sinee CaíA = Na + 0,25 (HC0 3 + C0 3)—(Ca+Mg), the quantity (y) of treatment additive is given by the expression y = Ca th • G, where G is the equivalent weight of the necessary ad­ditive. The quality of natural waters of a high salts content can be improved by dilution, or by the combined appli­cation of dilution and chemical methods. The relationship between the salts content of the ori­ginál and the dilution water (ce and ch, resp.) is given in terms of the dilution ratio n by the following formula: c e+(n-\)ch Cdil = , n where rdii is the salts content of water after dilution. This relationship applies to individual ions as well, so­that the relevant properties of diluted water (Na%, Sze, ete.) can be expressed in a rather simple way once the corresponding values of the components are known. The Na-adsorption ratio (SARd,;, or NAVdil) of water improved by dilution is obtained from the expression Na e + (n— l)Na;i 1 SAUdil = ——. l/cCa + Mg^ (Ca + Mg \ Yn Graphs have been constructed for determinii.g the amount of additive, the ratio of dilution and the limit values of SAR. Dr. Réthly Antal 90 éves 1969. május 7-én 90. születésnapja alkalmából köszön­tötte dr. Réthly Antal ny. egyetemi tanárt, a Meteoroló­giai Intézet egykori igazgatóját a Magyar Meteorológiai Társaság, a Magyar Geofizikusok Egyesülete és a Magyar Hidrológiai Társaság. Társaságunk részéről dr. Salamin Pál műegyetemi tanár az alábbiakban üdvözölte az ün­nepeltet: „Szeretettel köszöntöm a Magyar Hidrológiai Társa­ság nevében 90. születésnapja alkalmából dr. Réthly Antal egyetemi tanárt, a kiváló meteorológust, a Társa­ság egyik alapító tagját. Réthly Antal részt vett 1917. jú­nius 16-án a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának első választó ülésén. Ez az ülés választ­mányi tagjává választotta az 1917—18. esztendőkre. Gazdag élete során állandóan támogatta, mint meteo­rológus, a vízgazdálkodással foglalkozókat, és sokszor hozzájárult a vízgazdálkodási feladatok helyes megol­dásához. Már a tízes években nagy lépéssel segítette elő a vízháztartási vizsgálatok pontosságának fokozását az­zal, hogy feltárta és megszüntette a Magyarországon használatos csapadékmérők egy jelentős hibáját. Később szinte szünet nélkül részt vett vízrendezési feladataink elemzésében, pl. majdnem egy évtizeden át közremű­ködött a belvízproblémákat vizsgáló Bizottság munkájá­ban. Helyesen mérte fel a magyar vízrendezési munkák klimatológiai hatását, s ennek a szemléletnek az érvény­re juttatásáért a küzdelmet is vállalta. Értékesen tá­mogatta már évtizedekkel ezelőtt nagy öntözési terveink megvalósítását. Úttörő jellegű a hegyvidéki észlelő mun­kája. Ó volt az első pl. aki a Dobogókőn meteorológiai észleléseket folytatott. Szakirodalmi munkásságában hidrológiai, hidrometeo­rológiai szempontból főleg a csapadékkérdések vizsgála­tával vitte előbbre a vízháztartási feladatok megoldá­sát. Alapvetőek pl. ilyen szempontból a debreceni csa­padékviszonyokról, a Tisza-völgy csapadékhelyzetéről, Budapest csapadókmegfigyeléseiről stb. írt tanulmányai. 69 évi szakmai munkája során elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarországi csapadékhelyzet feltárásában. Külön ki kell emelni az ,,Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig" című munkájának első kötetét, amely sok értékes adatot tartalmaz a régi hidrológiai eseményekről is. Tanulmányai közül számos megjelent a vízi szak­lapokban, így a Magyar Hidrológiai Társaság lapjában, a Hidrológiai Közlöny-ben is. Talán mint személyes em­léket emelem ki, hogy első nagyobb terjedelmű tanul­mányom éppen abban a Hidrológiai Közlönyben jelent meg 27 évvel ezelőtt, amelyben Réthly Antal tanulmányt írt Magyarország csapadékviszonyairól, a Magyar Hidro­lógiai Társaság 25 éves jubileuma alkalmából. S arra is rá kell mutatnom, mint személyes emlékre, hogy a Hid­rológiai Közlöny háború utáni szerkesztői munkájában a Meteorológiai Intézet teljes segítségét biztosította. Befejezésül hálásan köszönöm meg a Magyar Hidro­lógiai Társaság nevében Réthly Antal-nak azt a sok se­gítséget, amit a magyar hidrológusoknak nyújtott cél­jaik eléréséhez. S 90. születésnapja alkalmából szívből minden jót kívánunk neki!"

Next

/
Thumbnails
Contents