Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
1. szám - Dr. Hankó Zoltán–Akantisz Zsuzsanna: A Kiskörei vízlépcső tengelyelhelyezése és általános elrendezése
22 Hidrológiai Közlöny 1970. 1. sz. Dr. Hankó Z.—Akantisz Zs.: A Kiskörei vízlépcső 5. táblázat A íiiggélykiizépsebessés' maximumok (m/s-ben) alakulása a 142 V. O. szelvényben TÜÖA. 5. (PopMupoeamie MaiccuMyMOS cpedmix CKopoaneü no eepKtnuKaMi (M/ce>c) e ceienuu 142 KM. Tahelle 5. Ausgestaltung der Maxima der mittleren Senkelgeschwindigkeit (m/s) im Prof il 112 Az árvíz előfordulási valószínűsége és vízhozama A válto10%; 2 565 m 3/s 1%; 3940 m 3/s zat jele DuzÁrDuzÁrzasztómű apasztó zasztómű apasztó alvizében 01 Csak áramlási vizsgálat 02 Csak áramlási vizsgálat 03 1,05 1,00 1,20 1,60 03 1,05 1,00 1,33 1,70 05 1,15 1,15 1,25 1,50 06 1,05 1,30 1,35 1,50 07 1,70 1.50 1,80 1,70 08 1,70 1,30 1,80 1,60 09 1,80 1,90 2,00 2,05 10 1,70 1,70 2,10 2,30 11 1,60 1,65 1,85 2,25 12 ('sak áramlási vizsgálat 13 1,40 1,55 2,00 2,18 14 1,65 1,90 2,10 2,67 15 16 1 7 Csak áramlási vizsgálat i. t 18 19 1,45 0,90 1,65 1,60 20 1,20 0,90 1 1,35 1,20 zására lehet következtetni. A vizsgált szelvény függélybeli maximális értékét az áramlási viszonyok rendezettebb vagy rendezetlenebb volta igen erősen befolyásolja és a maximum adott esetben lényegesen eltérhet az adott szelvényré jellemző középértéktől. Mint a táblázat alapján megállapítható, egyes változatoknál a sebesség értéke igen nagy, és lényegesen meghaladja a meder anyaga miatt még eltűrhető értéket. A javasolt 20. változatnál található értékek a legegvöntetűbbek, szélsőségesek nincsenek. 5. A hordalék és jégmozgás kérdései A hordalék mozgására vonatkozóan csak tájékoztató vizsgálatokat végeztünk. Mint azt a bevezetőben már említettük, a vizsgálatokat kis méretarányú, torzított modellben végeztük, így a hagyományos hordalékok alkalmazásától el kellett térni és a hordalékot vízben áztatott konfettivel helyettesítettük. A vizsgálatok célja az volt, hogy meghatározzuk a nagyobb mértékű feliszapolódás várható helyét. A hordaléklerakódás várható helyeinek alakulását a 03 változat esetén a 10% és 1% előfordulási valószínűségű árvizek esetén és az 500 m 3/s vízhozamú 90,50 m A. f.-i duzzasztási szintű esetben vizsgáltuk. Mindhárom esetben a legjelentősebb hordaléklerakódás a jelenlegi mederben volt, a régi medret elzáró keresztgát felvízi oldalán. Az abádszalóki öblözetbe hordalék úgyszólván alig jutott. Tekintettel arra, hogy egészen különböző esetekre vonatkozó hordalékvizsgálatok mutatták ugyanazokat a lerakodási helyeket, így a vizsgálatokat a többi változatnál nem ismételtük meg, mert a műtárgy környezetében történt változtatások hatása ilyen torzított modell esetén nem érzékelhető. A jéglevonulást is vizsgáltuk a modellben. A jégtáblákat 2—3 mm vastag PVC lemezekkel helyettesítettük. A tervező szerint a jégtörők az olvadás kezdetekor a jelenlegi meder fölött, összedarabolják a jeget, kb. 6 m átmérőjű jégtáblákra, és azután leengedik a duzzasztást. A duzzasztás leeresztése után az összefüggő jég a hullámtérre leül, és ott elolvad, míg a meder fölött összetört jégmező táblái leúsztathatók. A vizsgálatokat a 03 és a 13—14 változatok esetén végeztük el. Tapasztalatainkat összefoglalva megállapítható, hogy a jégleeresztésnek ez a módja megfelelő. A jégtáblák útja megegyezik a felszíni áramlási képpel, és így az áramlási szempontok alapján kialakított vonalazás a jég leeresztése szempontjából is megfelelő. A 6 m átmérőjű jégtáblák a 24 m széles duzzasztómű nyílásán beboltozódás nélkül átjutnak. összefoglalás A Kiskörei Vízlépcső műtárgyai tengelyelhelyezésének és általános elrendezésének hidraulikus modellen történő vizsgálatai azt mutatták, hogy a 20. változatban, a tervezővel együttműködve sikerült egy olyan elrendezést kidolgozni, amely hidraulikai, morfológiai és gazdasági szempontból kedvező. Ezt a kialakítást tünteti fel a 3. ábra utolsó változata, a műtárgy és a vonalozás jellemző adatait pedig az 1. és 2. táblázat foglalja össze. Erről a kialakításról, a vizsgálatok eredményei alapján, megállapítható, hogy áramlástani szempontból kedvező. A műtárgyra való rávezetés jó, a sodorvonal a tervezett tengelyvonalon halad, kedvezőtlen keresztáramlások, forgók nincsenek. A műtárgy alvizében sem keletkeznek partokat rongáló, megengedhetetlenül nagy sebességek, nem tapasztalunk sem a hullámtérről a meder felé, sem a mederből a hullámtér felé irányuló áramlást. A régi mederhez történő csatlakozás megfelelő, a Kiskörei Híd szelvényében máinem tapasztalható a jelenlegi áramlási viszonyokhoz képest módosulás, amely a Kiskörei Híd pillérjeit támadná. A műtárgy ellenállásának, a vízhozam műtárgyrészek közötti megoszlásának számszerű adatait, valamint az áramlási viszonyokra vonatkozó meghatározásainkat, tekintettel a nagy méretarányra és az erős torzításra, egy nagyobb méretarányú és torzítatlan modellben szükséges felülvizsgálni, hogy a műtárgy közelebbi környezetének áramlási viszonyait kellő mélységig megismerhessük. Ezeknek a vizsgálatoknak elvégzésére azóta már sor került egy 1 : 75 méretarányú torzítatlan modellben.
