Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

5. szám - Dr. Gulyás Pál: Biológiai teszt-módszerek a vízminőség kutatásában. 2. Daphnia-teszt

Dr. Gulyás P.: Biológiai teszt-módszerek Hidrológiai Közlöny 1970. 5. sz. 211 A táplálék A Daphnia magna szaporodása 15—22 fok hőmérséklet mellett a tápláléktól függ. A szerves törmelék, pl. szárított hínár vagv salátalevél-por stb. elégtelen voltát a mesterséges tenyészet takarmányozására már régen bizonyították [28, 36 stb.]. A különféle baktérium és élesztőkultúrákkal történő táplálás mellett [21], újabban mind többen használnak egysejtű alga tisztatenyészetet Daphnia és más alsóbbrendű rákok nevelésére. Naumann [22] még „plankton-színezett" vizet ajánl, a későbbi szerzők [1, 27, 28, 29 stb.) már erre a célra létrehozott alga-tenyészetekkel dolgoztak. Egysejtű algák nagyobbméretű laboratóriumi termesztéséről sok dolgozatot ismerünk [1,10 stb.]. Hangsúlyoznunk kell, hogy az eredményes és biztos Daphnia vagy más kis-rák tenyészet alapfeltétele a folyamatos élő egysejtű alga táplálék biztosítása. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézetben két algatörzs vált be erre a célra: 7K Chlorella vulgáris Bever, és az 5618 Scenedesmus obtusiusculus Chodat. A Daphnia tenyésztés legfejlettebb módja a táplálékul szolgáló alga-kultúra és a rákok együttes, folyamatos tenyésztése, de ez bonyolult felszerelést, állandó felügyeletet vagy automatizálást kíván. A hazai gyakorlatban a külön nevelt és mosott alga-szuszpenziót szükség szerint adjuk a külön edényben tartott Daphnia-tenyészethez. Kiindulási sejtszámnak 1000—1500 sejt pro mikroliter (mm

3) ajánlott, a túl sűrű alganépesség nem kedvező. Ez a sejtsűrűség gyakorlatilag olyan, hogy az egyliteres ízesüveg mögé tett, szétterpesztett ujjú kezünkre nézve az ujjak árnyéka még külön-külön látszik. A tenyészet frissen-tartása érdekében az edény alján összegyűlt törmeléket, levedlett bőröket stb. időnként el kell távolítani. Arra kell törekednünk, hogy az állatok fogyasztása felülmúlja az algák szaporodását. Ha a tenyészető folyadék zöld színe fakul, a víz áltátszóbbá válik, friss, mosott algasejteket adunk bele. Tudományos igényű, táplálkozás- vagy produkció-biológiai kísérletnél az algasejtek mennyiségét Bürker kamrában, vagy más hasonló berendezésben sejtszámlálással ellenőrizzük. Tudnunk kell, hogy az idősebb algatenyészet tápoldatában felhalmozódó anyagcseretermékek (25, 30 stb.] egyes megfigyelések szerint a Daphniákat is károsítják. Ezért az alga-kultúrából vett mintát centrifugáljuk, az eredeti tápoldatot leöntjük róla és friss tápoldatban, vagv a Daphnia tenyészet vizében újra felvesszük azt [29 J. A mérgező anyagokat termelő kék algák a Daphniá-kat is elpusztítják, így ezek a mérgek is tesztelhetők segítségükkel [31, 35]. A tesztelési eljárás Elv: Saját tenyészetünkből származó, fejlett Daphnia magma ágascsápú rákokat a vizsgálandó vízminta hígítási sorozatának egyes tagjaiba helyezünk és 48 óra múlva megállapítjuk a mozgásképtelenné vált egyedek % értékét, ebből meghatározzuk a közepes tűrés határértékét és az ún. ártalmatlan koncentrációt („biztonsági tényező"). A vizsgálandó szennyvízből vagy anyagból 2—2 párhuzamos hígítási (töménységi) sorozatot készítünk. Tájékozódásul az alábbi hígítások ajánlhatók: hígítatlan, 1, 2, 10, 50, 100 és 500-szoros. Különleges célkitűzés vagy az előkísérletek eredménye szerint ez a hígítási sor természetesen módosul. Hígítóvízként állott és levegőztetett csapvizet használjunk. A sorozat minden tagjából 200—200 ml-t 300 ml-es főzőpohárba mérünk és minden edénybe 10— 10 egészséges, negyedik fejlődési stádiumában levő Daphnia magna-t helyezünk. Ha akár a folyadék mennyiségét, akár az állatok számát változtatjuk, ezt a folyadék-egyedszám arányt tartanunk kell. A kísérlet 48 órán át, szobahőmérsékleten, természetes szórt fényben, közvetlen napsugárzástól mentes helyen, levegőztetés és keverés nélkül folyik. Az állatok ezalatt táplálékot nem kapnak. Az azonnal, az 1, 6, 24 és 48 óra után mozgásképtelenné vált állatok számát feljegyezzük. A mozgásképtelenség megállapításához gyakran sztereoszkópikus mikroszkóp vagy erősebb nagyító szükséges. Bringmann és Kíihn kétes esetben ultrahanggal ingerli a mozdulatlannak látszó állatokat. 2. táblázat „Gyengén mérgező" szennyvizekkel végzett Dapliníatesztek eredménye Tabelle 2. Ergebnisse der mit ,,schwach vergiftenden" Ab wasser durchgeführten Daphnia Teste Szennyvíz Szolnoki sertéshizlalda Diósgyőri csavarárugyár H ígítás 0/ (i Pusztulás, % Túlélés, » t> Pusztulás, % Túlélés, 0/ o 1 2 5 10 20 50 100 50 20 10 5 2 30 20 15 0 0 70 80 85 100 100 00 (10 35 20 0 0 40 40 (15 80 100 100 3. táblázat „Közepesen mérgező" szennyvizekkel végzett Daphniatesztek eredménye Tabelle 3. Ergebnisse der mit ,,mittelmassig vergiftenden" Abwcisser durchgeführten Daphnia-Teste Szennyvíz Szolnoki hígítás 0 0 vágóhíd kónsavgyár városi szennyvíz hígítás 0 0 pusztulás, 0/ /<> túlélés, 0/ 0 pusztulás, /o túlélés, /o pusztulás, 0/ túlélés, 0/ /o 1 100 80 20 100 0 95 5 2 50 80 20 — 10 10 55 45 80 20 80 20 20 5 20 80 (Í0 40 tiO 40 50 2 10 90 20 80 50 50 100 1 0 100 10 90 0 100 200 0,5 0 100 0 100 —-