Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
5. szám - Dr. Gulyás Pál: Biológiai teszt-módszerek a vízminőség kutatásában. 2. Daphnia-teszt
210 Hidrológiai Közlöny 1970. 5. sz. Dr. Gulyás P.: Biológiai teszt-módszerek 1. táblázat Különböző, 25°-os, szíírt Erietó vízben oldott anyagoknak a D. magna mozgásképtelenségét kiváltó liatárko ncentráeiói [2, 3] Tabelle 1. Orenzkonzentrationen verschiedener der die Bewegungsfahigkeit der Daphnia magna auslösenden, in 25°-igen gefüterten Erie-See- Wasser gelösten Stoffe Anyag Határkoncentráció ppm Alumínium-szulfát . . Ammónium-hidroxid Ammónium klor id . . . Ammónium-szulfát . . Bárium-klorid Cink-klorid Cink-szulfát Csersav Ecetsav Ezüst-nitrát Fenol Higany(ll)-klorid Kadmium-klorid Kalcium-klorid Kálium-dikromát . . . Kálium-permanganát Kénsav Krómsav Króm(III)-klorid Nátrium-arzénil . . . . 136 <8 91 106 29 <0 <=48 <26 150 0 94 <0 <0 920 0 0 88 <0 <3 9 ,8 15 ,005 ,006 ,003 ,63 ,0 ,1 Nátrium-cianid | < 3,4 Nátrium-fluorid 504 Nátrium-hidrogón-arzenát 31 Nátrium-hidrogén-karbonát 2350 Nátrium-hidroxid 156 Nátrium-karbonát < 424 Nátrium-klorid <4200 Nátrium-kromát <0,32 Nátrium-monohidrogén-arzenát ! 20 Nátrium-nitrát 5000 Nátrium-nitrit <20 Nátrium-szulfát 5960 Nátrium-szulfid 9,4 Nátrium-szulfit . i 440 Nátrium-tiocianát | <11,3 Nikkel-klorid i <0,7 Réz(II)-klorid <0,1 Réz(II)-szulfát . . <0,1 Salétromsav 107 Sósav j 62 Vas( III) - klorid 130 Vas(TI)-szulfát <152 Ehhez a táblázathoz feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy a benne levő adatok csak egymással összehasonlítva használhatók fel, mert a vizekben nem sók formájában hatnak az anyagok, hanem ionizált formában vannak jelen. Valamely ion mérgezőkópessége pedig az eredeti víz ion-környezetétől, fizikai-kémiai sajátosságaitól stb. is függ. A tápoldat Az irodalom leggyakrabban szellőztetett, állott csap- vagy természetes tóvizet ajánl, tápsó pótlással [39] vagy anélkül. Ritkán mesterséges tápoldatot is használnak. Mi szűrt, szellőztetett csapvízzel dolgoztunk. Egyes nem kívánatos jelenségek elkerülése és a nagyobb biztonság céljából a törzsállomány fenntartására az alábbi, munkaigényes módszert ajánljuk. Csapvizet, vagy tiszta felszíni természetes (pl. Balaton-) vizet felforralunk, vagy autoklávozunk 10 percig 2 Atm túlnyomáson. A kihűlt vizet a keletkezett csapadékról dekantáljuk és a tisztáját hőlógsterilizált üvegedényekbe töltjük. Literenként az alábbi tápsó pótlást adjuk: 0,2 g KNOj 0,1 g KHjPOj 0,1 gMgS0 4.7 H..O 1,0 ml Ke-oldat Fe-oldat,: 200 ml ionmentes víz (rézüstről desztillált víz nem felel meg!) 50 ml nyomelem oldat (1. alább) 250 ml normál sósav oldat 2,5 g vas(III)citrát. 2,5 g citromsav 5,0 g dinátrium-etilóndiamintetraaeetát (EI)TA) Nyomelem oldat: 1 liter ion-mentes víz 14,3 g H 3B0 3 9,0 g MnCl,. 4 H„0 1,0 g ZnS0 4.7 H,0 0,4 g CuS0 4.5 HjO 1,0 g H,Mo0 4 Ha a kész tápoldat pH-ja 7 alatt van (univerzál indikátorpapír!), kevés Na 2C0 3 oldattal 7 közelébe állítjuk. Ebbe a tápoldatba adjuk az egysejtű algaszuszpenziót ós a tenyészetnek szórt fényt biztosítva, szobahőmérsékleten (18—22 °C) tartjuk azt. Hő-, fény- és oxigén-viszonyok A Daphnia magna petefészkében 4 fok körüli hőmérsékleten nem fejlődik pete, de az egyedek nem pusztulnak el feltétlenül. A maximális szaporodás 18—20 °C körül következik be. Melegebb vízben a szaporodás üteme csökken és sokszor figyelhető meg meddőség [39]. A hőmérséklet iránti érzékenység azonban lehet a kérdéses tenyészanyag saját tulajdonsága (törzs-tulajdonság), ezért ezt érdemes külön megvizsgálni. A VITUKI Daphnia törzse a hőmérséklet csökkenésére elég érzékenyen reagált, hideg téli éjszakákon gyakran következett be pusztulás. Ezért, ha a munkahely hőmérséklete tartósan 10 fok alá csökken, a tenyészeteket fűteni kell. Ezt vagy kiskapacitású akváriumfűtő patronokkal, vagy szükségből 40—60 W fémszálas izzóval végezhetjük. A fűtést bimetál érzékelő vagy kontakt hőmérő vezérelte higanykapcsoló szabályozza. A fény nem létszükséglete a Daphnia magna-nak [39], sőt sötétben tartott példányok hamarabb kezdenek szaporodni. A mi tenyésztési technikánk mellett a fény, mint már említettük azért fontos, mert a tenyészetben levő egysejtű algák megvilágítva oxigént fejlesztenek. A helyes megvilágítás miatt legjobb északi vagy keleti ablak közelébe állítani az edényeket. Szükségből mesterséges fénv (izzólámpa, melegfényű fénycső) is megfelel.
