Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
5. szám - Dr. Öllős Géza: Felszíni tározók vízminőségének befolyásolása
200 Hidrológiai Közlöny 1970. 5. sz. Dr. Öllős G.: Felszíni tározók A mikroorganizmusokban felhalmozott szerves P- és N-vegyületek a szervezetek elhalása után a fenékre kerülnek. Mennyiségüktől és a rendelkezésre álló oldott oxigén koncentrációjától függően a lebontódás aerob vagy anaerob lehet. Az így keletkezett szervetlen P- és N-vegyiiletek a víz mozgásakor a felső vízrétegbe kerülhetnek, s a fitoplanktonok számára a vízben levő tápanyag koncentráció ezáltal is növelődik. Pl. a szerves kötött nitrogént a szaprofita baktériumok aerob úton a következőképpen bontják le szervetlen vegyületté: ., baktérium XTlr szerves N >- NH. { Az ammóniát a nitrifikáló baktériumok nitritté oxidálják: 2NH.. + 30, baktérium >- 2N0.7 + 2H+ + 2H.,0 A nitritet a nitrifikáló baktériumok további csoportja nitráttá oxidálja: .. .,, baktérium X T„ „ rr 2N0 2 + 0 2 + 2H+ »- 2NO-7 + 2H " VÍZFELSZÍN m MÁJ. ' JÜN. JÓL. AUG. S7EPT. TEL ÍTE TTSÉG I SZ ÁZAL ÉK >150 100-150 50-100 25-50 0-25 H,S 3. ábra. Az olilott oxigén koncentrációjának változása a vízmélységgel a Londoni Vízművek VI. György tározójában [9] Fig. 3. Ghanges in the dissolved oxygen content with depth, in the reservoir George VI 3f the London Waterworks [9] A lebontódási folyamatok eredményeként a víz minősége újból változik, és anyagcsere-végtermékek is (pl C0 2, esetleg CH 4, H 2S stb.) juthatnak a vízbe. A tározótérben, annak mélységében az év folyamán jelentkező oldott oxigén-telítettségi viszonyok lehetséges alakulásáról jellegzetes — és egyben nagyon tanulságos — példát a 3. ábra szolgáltat. Ezen a Londoni Vízművekhez tartozó VI. Gvörgv-tározóban az 1959, 1960 és 1961. évben jelentkező oldott oxigéntartalom vízmélység szerinti eloszlásáról tájékozódhatunk. Kitűnik, hogy a nyári hónapokban, nyilván a tápanyagbőség és az ezzel rendszerint együtt járó vízvirágzás utáni elhalás, valamint a szerves lebegőanyagok fenékre jutása miatt, a fenék zónájában (a hipolimnionban) anaerob jellegű lebontódási folyamatok jelentkeztek, amit a keletkező H 2S is jól érzékeltet. A víz minőségénele az idő és a vízmélység szerinti változása miatt ilyenkor a vízkivétel helye és pont ja (vagy pontjai) különösen gondos vízminőségi elemzés alapján választható meg. Az eutrofizálódást befolyásoló különböző eredetű tápanyagokról, az egyik angliai példa alapján [27] számszerűen az /. táblázat tájékoztat. Ennek alapján megállapítható, hogy aszóban forgó esetben a tisztított szennyvíz a legfőbb tápanyaghordozó. Érthető tehát az a törekvés, hogy a szennyvizeket távol igyekeznek tartani az eutrofizálódásra hajlamos befogadóktól (különösen a víztározóktól!). Az eutrofizácÁó a duzzasztott tározóterekben, a tavakban markánsabban jelentkezik, mint a vízfolyásokban. Az utóbbiakban a tápanyagok rendszerint kevésbé dúsulnak fel, a fenéken a lebegő anyagok kevésbé gyülekeznek össze, mert az áramló víz azokat magával ragadja. Az áramlás a víz minőségét befolyásoló anyagokat jóval inkább mozgásban tartja, keveri, mint pl. valamely tó. A hőmérsékleti rétegződés a vízfolyásban kisebb mértékű. 1. táblázat Példa. A tápanyagok származásának helyei és koncentrációjuk [27] Table 1. Origin and concentration of nutrients [27] Tápanyag Tisztított szennyvíz [mg/l] Felszíni lefolvás [mg/l] Folyóvíz [mg/l] Oldható szervesanyag (5,7—24,0 2,8 — 8,0 3,5 —12,4 Ammónium-N 0—48,0 0 0,5 0 — 0,8 Nitrit-N 0—14,5 0,01 0,1 0,01— 0,4 Nitrát-N 0—35,0 5,5 —29,4 3,0 14,2 Szerves-N .... 0—13,6 0,3 - 0,9 0— 2,9 Kálium 1«,0 —32,0 <>,0 —16,5 6,8 — 9,0 Összes oldható foszfor 3,0—14,0 0,02— 0,3 0,17—0,73 Szilícium 1,9—11,0 0,7 — 5,0 0,07— 5,0
