Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
7. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: Hallósy Ferenc
Dr. öllös G.: Felszíni tározók Hidrológiai Közlöny 1970. 5. sz. 201 (Ezek a megállapítások természetesen nem azt jelentik, mintha a vízfolyások eutrofizálódási viszonyaira nem kellene ügyelni!) 3. A hőmérsékleti rétegződés hatása A hazai meteorológiai viszonyok (mérsékelt égöv) mellett a nagyobb, 10—20 m mélységű víztározókban a hőmérsékleti viszonyok az évszakoknak megfelelően jellegzetes sajátosságnak (4. ábra). Tavcsz Nyár Ősz Te! 1. ábra. . I hőmérsékleti rétegződés mérsékelt égövi halomiktikus tavakban / 13, 1 ] Fig. /. Temperature stratification in huloniitic reservoir lakes under moderate climates [13, T\ (Részletes tájékoztatást nyújt erről pl. dr. Sebestyén Olga „Bevezetés a limnológiába" c. műve [11.) A tavasz a tározóban az egységes recirkulációt biztosítja. Ilyenkor a hőmérséklet a teljes víztérben gyakorlatilag azonos, a vizet a szél keringteti. Amint a levegő hőmérséklete emelkedik, s a nappalok hosszabbá válnak, a felső vízréteg már jobban felmelegszik, fajsúlya csökken. "Ezáltal ez a felső réteg „úszik" az alsóbb hidegebb vízrétegeken. Ezt a már kezdődő rétegződési állapotot a szél bonthatja csak meg. A vízsűrűség-különbség növekedésekor a szélnek a keverő hatása már kevésbé érvényesül (kivéve a nagyon erős szeleket) s a víztér három jellegzetes vízrétegre osztható. — Az epilimnion (felszínközei réteg): ebben közel azonos a víz hőmérséklete s benne a vizet a szél keringteti. — A metalimnum (köztes réteg): a hőmérséklet benne többé-kevésbé azonos. — A hipolimnion (mélységi réteg): ebben a rétegben a víz hőmérséklete rohamosan csökken a mélység függvényében. Ez a rétegződés az őszi hidegebb időszakig áll fenn, akkor a szélhatás miatt az egységes recirkuláció jön újra létre. Télen újabb rétegződés léphet fel: minthogy a víz sűrűsége 4 °C-nál a legnagyobb, ha ez alá hűl le a víz a felszínen, a hidegebb vízrétegek a magasabb hőmérsékletű, sűrűbb vízrétegeken „úsznak". A felszínen jég képződhet. Nyilvánvaló, hogy a víz hőmérsékleti rétegződése a víz minőségét érzékenyen befolyásolhatja, hiszen a kémiai és biológiai hatásai nagyon változók lehetnek. Az előzőkben a szél vízáramlást befolyásoló szerepét is említettük. Érdemes azonban a szél hatását részletesebben is elemezni (5. ábra). Az erősebb és hosszantartó szél hatására az epilimnionban a szél irányával egyező irányú uralkodó áramlás jön létre. A dinamikai viszonyokból következik, hogy a tározó szél irányába eső végén az epilimnion vastagabbá válik, s annak alsó részében a víz visszafelé áramlik. A széllel ellenkező oldalon az epilimnion elvékonyodik, Ilvmódon a tározótér mélységétől, helyszínrajzi kiterjedésétől, alakjától, a vízbevezetés és a vízkivétel megoldási módjától függően bonyolult lengés-folyamatok keletkezhetnek a felsőbb vízrétegekben. A vízfelszínen ez a lengés hamar megszűnik, a metalimnionban azonban napokig, sőt hetekig is tarthat [?>]. A vízminőség és a hőmérsékleti rétegződés kapcsolatának alakulását részletesebben vizsgálva [2] a következő megállapítások tehetők. Juhos 31. Szélirány • Augusztus i -Szélirány Szeptember 16. Felső epilimnion !.. • 1 Szeptember 19. Hipolimnion V//A E 0 Szeptember 13. Felső epilimnion I: . I • B Hipolimnion U777,l •C •'). ábra. . I szél hőmérsékleti rétegződésre gyakorolt hatása Londoni Vízművek, VI. György tározó [9] Fig. J. The effert of wind on temperature ínyering in the reservoir George I'/ of thi London Waterworks [0]
