Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
4. szám - Tiszai Pál: A műanyagfóliás rézsű védőrétegének méretezése
Tiszai P.: A müanyagfóliás rézsű Hidrológiai Közlöny 1970. 4. sz. 189 az alsó és felső metszéken hatót számításba kell venni. Az AB lapra merőleges irányú nyomás ilymódon közvetlenül nem idéz elő nyírófeszültséget, hanem az Ny többletnyíróerőre merőleges alkotót csökkenti és ezáltal a T 0 határnyomóerőt is. A 7. ábrán látható módon a pórusvíznyomás által okozott P erő a T n erőt a T p erővel csökkenti. 0,05-/i-d-sin 0 = h-b cos5) >s 2 (45+0/2) A b értékeit a 2. láblázat tartalmazza a jellegzetesebb 0 értékekre és d= 30 cm védőréteg-vastagságra vonatkozóan. A h értékét centiméterben behelyettesítve egy folyóméter széles védőrétegben a T p nagyságát kp-ban kapjuk. A fóliatükör esetleges lépcsőjénél továbbadódó T támaszkodási erőt a lépcső előtti és utáni szelvényre kell a rétegvastagságoknak megfelelően megosztva meghatározni és a j) pont szerint ellenőrizni. 2. táblázat 0° b 5 0,28(5 10 0,633 15 1,043 20 1,560 22 1,795 2 fi 2,34 30 3,00 32 3,39 Vastagabb d 1 védőréteg esetén a b értéket d x: d arányban kell megnövelni. A pórusvíznyomás T/, erővel az ABC védőrétegtest felső metszékére is hat és ezzel közvetlenül a T erőt növeli meg. Nagvsága: T h = 0,05-d-h (6) A képletben d és h [cm], a T h [kp] dimenziójú. A többletny írási feszültség (4) képlete a pórusvíznvomás figyelembevételével a következő: (T+T P + rf h-T 0) 100- d •a [kp/cm 2] (7) g) A védőréteg töréspontjainál és a íóliatiikör lépcsőinél keletkező feszültségek A védőréteg rézsűjének töréspontjaiban a T támaszkodóerőből a töréspont közelében ferde nyomás keletkezik. Részletesebb ismertetés nélkül levezethető, hogy a maximális nyírási feszültség síkja a rézsűvel (í szöget bezáró nyomóerő esetén jó közelítéssel 45° + 0/2 + 0/2 szöget zár be és nagysága homorú törés esetében a párhuzamoséhoz kéjiest jóval kisebb. Megállapítható tehát, hogy homorú törésnél a ferde nyomás következtében a védőréteg méretezése szempontjából nem keletkezik mértékadó feszültség. A rézsűtörést követő rézsűszakaszokon a T erő a rézsűvel hamarosan párhuzamossá válik. A szelvényt erre a párhuzamos T erőre kell méretezni. 9. ábra. A 6. ábrához tartozó védőréteg Puc. 9. 3A:IIUMHBIÜ CJIOÜ, omiwcmi)uücn K puc. ti. Abb. 9. Die zur Abbildung 6 gehörende Schutzschicht h) A méretezéshez szükséges alapadatok pontossága A beépíthető talaj vagy talajkeverék helyes kiválasztása a költségeket erősen befolyásolhatja. Lényeges a védőrétegbe kerülő betervezett talajra vonatkozóan a 0 súrlódási szög, c kohézió és tp talaj és fólia közötti súrlódási szög értékeinek megbízható ismerete. Különösen a c értéket kell biztonságosan megállapítani és számításba venni, mivel képleteink szerint az állékonyság jelentősen függ ettől. Kismértékű változásának nagy a hatása. Kzeknek értékét a beépítési technológiával biztosított tömörségnek és víz alatti állapotnak megfelelően talajmechanikai módszerekkel laboratóriumban kell megállapítani. Folyósodásra hajlamos talaj nem építhető be. Agyagtalaj valódi súrlódási szögét és valódi kohézió értékét kell megállapítani és alkalmazni. A pórusvíznyomás számításához szükséges adatok biztosított kis vízszintingadozás esetén becsültek lehetnek segédletek alapján. Ha a kis vízszintingadozás nincs biztosít va, a talaj k szivárgási tényező, n hézagtérfogat és r nedves talaj víztérfogat-százalék adatait is kísérletileg kell megállapítani. i) A biztonsági tényező A számítással kapott T 0 és r értékek biztonsági tényezőinek nagyságát 1-nél nagyobbra kell felvenni. Közelítő eljárásunk az íves szakadólap helyett síkkal számolt. Vizsgálataink szerint vékony talajrétegben a síktól csak kevéssé elhajló hengeres lapon legnagyobb a nyírófeszültség. A növekedés mintegy 10% körüli, ezért 1,1 nagyságú biztonsági tényezőnél nagyobbat kell alkalmazni. Vhsiintes
