Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

4. szám - Vásárhelyi Réka: Biológiai teszt-módszerek a vízminőség kutatásában. I. Paramecium teszt

Vásárhelyi R.: Biológiai teszt-módszerek Hidrológiai Közlöny 1970. 4. sz. 179 rollal szemben bizonyos serkentést mutatókat „serkentő" jelzővel illettük. Ha valamely hígítás a végső egyedszámot tetemesen redukálta, vagy a szaporodás menetét egyenetlenné, zavarttá tette „károsító" koncentrációról beszéltünk. Azt a töménységet pedig, ahol az összes egyed elpusztult a tesztelés során, „mérgező" koncentrációnak neveztük. A minősítésre kerülő vizeket egymáshoz viszonyítva négy fokozatba soroltuk: „erősen mérgező" szennyvizek, amelyek nem mérgező határ hígítása >>200 X; „közepesen mérgező" vizek nem mérgező hígítása 20 és 200 közé esik; „nem mérgezők" azok a vizek, melyek hígítás nélkül sem csökkentik a Paramecium-ok szaporodását, esetleg stimulálják azt. ^C 5{í :(c Ezúton mondok köszönetet Gsernovszky Károlyné asszisztensnek a laboratóriumi vizsgálatoknál ős dr. Felföldy Lajosnak a dolgozat megírásánál nyújtott messzemenő segítségéért. IRODALOM | 11 Bick, H. 19(56: Okologisehe Untersuehungen an Oiliaten des Saprobiensystems. I. Beitrag zur Autökologie von Cyclidium citrullus, Glaueoma seintillans, Lionotus lamella und Paramecium eaudatum. —Int. Rev. Ges. Hydrobiol. 51, 489—520. [2] Bick, H. 1967: Vergleichende Untersuehung der Ciliatensukzession beim Abbau von Pepton und Zellulose (Modellversuche). — Hydrobiologia. 30, 353—373. [3] Bick, H. 1968: Autökologisehe und saprobiologische Untersuehungen an Süsswasserciliaten. — Hydrobiologia. 31, 17—36. [4] Bick, H. 1968: Untersuehungen zur Vertrágliehkeit von Meer- und Braekwasser für Ciliaten des Saprobiensystems der Wassergütebeurteilung. — Helgolander rviss. Meeresunters. 17, 257—268. [5] Breitig, G. 1966: Zur Notwendigkeit der Standardisierung von Toxizitátstesten. — Verh. Int. Ver. Limnol. 16, 979—984. [6] Bringmann, G. und Renate Kühn 1959: Wasser toxikologische Untersuehungen mit Protozoen als Testoi'ganismen. — Gesundheits-Ing. 80, 239—242. [7] Gabejszek, Irena, J. Luczak, Jadwiga Maleszewska und Janina Stanislawska 1966: Der Einfluss von Insektiziden (Aldrin und Methoxychlor) auf physikaliseh-chemisehe Eigensehaften des Wassers und auf Wasser-Organismen. — Verh. Int. Ver. Limnol. 16, 963—968. [8] Ghejfec, M. 1929: Die Lebensdauer von Paramecium caudatum in Abhangigkeit von der Nahrungsmenge. — Acta Biol. Expt. 4, 73—118. [9] Corliss, .7. (). 1961: The eiliated protozoa: Characterization, classification and guide to the literature. — Internat. Series of Monographs on Pure and Applied Biology, Div. Zool., Vol. 7, 1—130. Pergamon Press, Oxford. [10] Dimitrowa, A. 1932: Die fördernde Wirkung der Exkrete von Paramecium caudatum Ehrbg. auf dessen Teilungsgeschwindigkeit. —Zool. Anz. 100, 127—132. [11] Dudich E. 1964: Állatrendszer. In: Term. Tud. Lexikon, Akad. Kiadó, Budapest, 1, 191—200. [12] Egan, R. M. D. 1950: Investigations of the Paramecium toxicity test for the detection of humán malignant tumors. -—Gancer 3, 26—31. [13] Epstein, S. S. and M. Burroughs 1962: Somé factors influencing the photodynamie response of Paramecium caudatum to 3,4-benzpyrene. — Nature 193, 337—338. [14] Felföldy L. és Tóth L. 1967: Jelentés az Alkaloida Gyárba telepítendő gyógyszeripari gyártásoknál keletkező szennyvizekkel végzett algaólettani kísérletekről. — Vízgazdálkodási Tudományos Kiu tatóintézet, Budapest, p. 1—44 (kézirat). [15] Fields, M. L., R. Der and D. D. Hemphül 1967; Influence of DCPA on selected soil microorganisms, — Weeds 15, 195—197. [16] Fogleman, R. W. 1963: Principles of toxicologieat testing methods. — In: Zweig, G. (edit.): Analytical methods for pestieides, plánt growth regulators and food additives. Acad. Press, New York and London, Vol. 1, 109—121. [17] Gellért, J., I. Penkov, L. Kamarás und G. Józsa 1961: Wirkung des Blutserums krebskranker Personen auf Paramecium caudatum Ehrbg. — Annál. Biol. Tihany. 28, 3—10. [18] Gellért, J., I. Penkov, G. Józsa und L. Kamarás 1962 ; Neuere Angaben zur Wirkung des Blutserums krebskranker Personen auf Paramecium caudatum Ehrbg. — Ananl. Biol. Tihany. 29, 11—16. [19] Gellért, ,/., S. Kovács und F. Molnár 1963: Parallel vorgenommene biologische und polarographiselie Untersuehungen in der Serodiagnostik des Krebses. -— Annál. Biol. Tihany. 30, 3—14. [20] Gottschaldt, N. 1968: Methode zur Bestimmung der Toxicitát von Detergentien. — Hidrol. Közi. 47, 331—334. [21] Gottschaldt, N. und W. Winter 1967: Stand der Reinigungsmöglichkeiten tensidhaltiger Abwásser, — Fortschr. Wasserchem. 5, 284—301. [22] Grebecki, A. and L. Kuznicki 1956: Autoprotecfion in Paramecium caudatum by influencing the chemical properties of its média. — Acta Biol. Expt, 17, 71—107. [23] Grebecki, A. and K. Petrusewicz 1963: Density and size of médium in populations of Paramecium caudatum. — Ekol. Polska A, 11, 589—600. [24] Grigorjan, D. A. 1965: Zaviszimoszty teplousztoicsivoszti Paramaecium caudatum ot koncentraeii KC1 i NaCl v szrede i koncentraeii ekvilibrirovanniikh rasztvorov szoléi. — Citologija 7, 218—225. [25] Hull, R. W. 1962: Using the „Paramecium assay" to sereen carcinogenic hydrocarbons. — J. Protozool. (Suppl.) 9, 18. [26] Jennings, H. S. 1939: Genetics of Paramecium bursaria. I. Mating types and groups, their interrelations and distribution. — Genetics 24, 202—233. [27] Johnson, B. D., J. C. Tidlar and H. L. Stahnke 1966: A quantitative protozoán bio-assay method for determining venom potencies. — Toxicon 3. 297—300. [28] Kidder, G. W. and Virginia C. Dewey 1951: The biochemistry of ciliates in pure culture. — In: Lwoff, A. (edit.): Biochemistry and Physiology of Protozoa. Acad. Press Inc., New York, Vol. 1, 323—400. [29] Körös Z. 1966: lb számú szakvélemény az Alkaloida Gyárba telepítendő gyógyszerintermedier gyártásoknál keletkező szennyvizek vizsgálatáról. — Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet, Budapest, p. 1—11 (kézirat). [30] Kőrös Z. 1967: II. sz. szakvélemény az Alkaloida Gyárba telepítendő gyógyszerintermedier gyártásoknál keletkező szennyvizek tisztítási kísérleteiről. — Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet, Budapest, p. 1—30 (kézirat). [31] Levinson, M. S., G. S. Komlova i F. A. Gurevics 1963: O mehanizme dejsztvija ozvucsennoj vodii na proszteisie. — Izv. Szibirszk. Otd. Akad. Nauk SZSZSZR. 8, 114—116. [32] Liebmann, H. 1962: Handbuch der Frischwasserund Abwasserbiologie. — Oldenbourg Veri. München, Jena. 2. Aufl. Bd. 1. [33] Marchetti, R. 1965: Critical review of the effects of synthetic detergents on aquatic life. — Stud. Rev. Gen. Fish. Goun. Medit. No. 26, 1—32. [34] Oszipov, D. V. 1966: Teplousztojcsivosztü klonov Paramecium caudatum, viidelennükh iz raznükli prirodnükh populiszacii. — Vesztn. Lenin gr. TJniv., Szer. Biol. 21, 107—112.