Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
4. szám - Barna Aladár–Dr. Salamin Pál: Javaslat a vízgazdálkodási tevékenység egységes értékelésére
Barna A.—dr. Salamin P.: A vízgazdálkodási tevékenység Hidrológiai Közlöny 1970. 4. sz. 157 tárta a dinamikus vizsgálatnál okozhat nehézséget. Ez elvileg — ha ismert vagy megadott a változás üteme — számítható ugyan, gyakorlatban azonban a kérdés egyértelműen meg nem oldható. Ezt egyedi elemzésekkel lehet pontosítani. Annyi azonban megállapítható, hogy az összehasonlító értékelésnél az árszínvonal ellentmondásaiból aránylag kis eltérések származnak, így ilyen vizsgálatokra a módszer alkalmazásának nincs akadálya. A bizonytalanság arra mutat, hogy az árak hatásával összefüggő kérdéseket körültekintően kell elemezni. Az árrendszer hatásaira vonatkozóan tehát azt állapíthatjuk meg, hogy számításainkat adott árrendszerre kell vonatkoztatnunk és az összefüggéseket mindig annak keretei között kell megítélni. Említettük az előzőekben, a F—f(E, R, V) öszszefüggés számlálójában szereplő E — R kifejezéstói azt kívánjuk meg, hogy az a V vízmennyiség hatására létrejövő hozamot fejezze ki. Ezért mind az ,,a" ár. mind pedig a és ,,k.," fajlagos költségeknek nem a teljes árat, illetőleg költséget kell jelenteniök, hanem ezeknek azt a részét, amely a víz hatásának arányát fejezi ki. A költségekben ez többé-kevésbé jól meghatározható, mert a vízgazdálkodás ráfordítási többségükben elkülöníthetők, kisebb részükben pedig statisztikai (könyvelési) adatokból vagy számítással elegendő pontossággal megállapíthatók. Más a helyzet az árral. A termék árában, mint árképző tényező jelenik meg az az árrész, mely a vizet képviseli. Az egyes ,,t" termékek a gazdaságpolitikai elveknek megfelelően más-más árkategóriába tartoznak, egységesek azonban egy-egy esetben abban, hogy az ,,«" és a ,,k" azonos termékre vagy azok csoportjára vonatkozik. Ha — és ez a gyakorlatnak megfelel — a „t-a" érték alatt nem termékenkénti tényezőket értünk, hanem az ágazatban, üzemben vagy területen létrehozott társadalmi terméket, a számítások céljára célszerű ezt egyszerűsítésként bevezetni. Ez az adat ugyanis általában statisztikában rendelkezésre áll, és szintetikus mutatóként elfogadható. Természetesen itt is a teljes társadalmi terméknek azt a részét tekintjük a víz által létrehozott eredménynek, amelyet a teljes előállítási költség és a vízgazdálkodási célú ráfordítások aránya kifejez: E='^-T, (32) ahol E a vízgazdálkodási beavatkozás eredménye, K és T egymásnak megfelelő paraméterek, amelyek a teljes termelési folyamat ráfordítását, illetve az ennek következtében létrejött társadalmi terméket jelentik. Az egységnyi víz felhasználásra jutó fajlagos termékmennyiség, létrehozott társadalmi termék időben való változásának ismerete is fontos tényezője a r helyes megállapításának. Ezért fontos vizsgálati téma a víz szerepének a termelésben való elemzése, a technológiai változások hatásának mérlegelése. Végeredményben az időben változó t, illetve T a technológia fejlődésének és a víz hatását kifejtő tevékenység műsZaki fejlesztésének összefüggéseire és tendenciáira mutat rá. A költséget alapvetően befolyásolja a műszaki színvonal is, így az azonos célokra, azonos időben számított Pj értékek a műszaki színvonal függvényében változhatnak. Ez is módot ad a műszaki fejlődés hatásának értékelésére. Ugyanis ha r i a egy meghatározott célú tevékenység hasznosul ási tényezője és l\ f / ugyanolyan célú és ugyanazon időpontú, de más műszaki színvonalon elvégzett tevékenység hasznosulási tényezőjét fejezi ki, akkor a r i a > r i b (33) egvenlőtlenség a műszaki fejlesztés hatását fejezi ki.' Az eddigiekben a hasznosulási tényező egyes elemeit és tartalmát, valamint alkalmazásának feltételeit vizsgáltuk. A következőkben az alkalmazás néhány elvi problémájára mutatunk rá. Az ismertetettekből megállapítható hasznosulási tényezőt egységes szerkezete alkalmassá teszi arra, hogy azt az egyes vízfelhasználó ágazatok közötti arányok vizsgálatára, vagy az egyes vízgazdálkodási tevékenységek közötti kapcsolatok elemzésére használjuk fel. A következőkben az elveket a víztermelés és felhasználás körére korlátozva mutatjuk be. Ahhoz, hogy a víz termelésének és elosztásának folyamatát a népgazdaság egészében követhessük mennyiségben és a gazdasági mutatók tekintetében egyaránt az Ágazati Kapcsolatok Mérlegével (ÁKM) kell a kapcsolatot megteremteni. Nyilvánvaló, hogy az ÁKM a termelés-felhasználás összefüggéseit a népgazdasági ágazatok között reprezentálja, vízgazdálkodási ágazati kívánalom azonban, hogy a folyamatoknak egyfelől a vízkészletekkel, másfelől a vízmennyiségekkel a kapcsolatait a bemutassuk. Abból indulunk tehát ki, hogy az első lépésben a víznek mint terméknek természetes mértékegységben való termelési és felhasználási összefüggéseit mutassuk be. Ez a mérleg lehet kiindulása a vízkészletekkel való gazdálkodás elemzésének, egyben azonban ez teremti meg a kapcsolatot és képezi egy elemét mind a vízgazdálkodási, mind a népgazdasági ágazat kapcsolati mérleg elemzésének. Az 1. ábrán bemutatott séma ,, B" mezője analóg a népgazdasági mérlegrendszer megfelelő mezőjével. A termelésnek a vízkészletekkel való kapesolatát az ,,A" mező, a felhasználásnak a felhasznált víz minőségével való összefüggését a ,,C" mező tartalmazza. A ,,D" mező alkalmas arra, hogy az egyes vízkészletek indokolt vagy indokolatlan terhelésére vonatkozó számításhoz alapot nyújtson. A séma a közgazdasági mutatókkal kiegészítve a gazdasági folyamatok bemutatására is alkalmas. A sémát a hasznosulási tényező felhasználási alapjaként ismertettük, részletes elemzése túlhaladja ennek a tanulmánynak a kereteit. Arr.a azonban rá szeretnénk mutatni, hogy a bemutatott séma a víztermelés-elosztás összefüggéseit átfogóan mutat ja be, elemzését lehetővé teszi s egyben kapcsolatot teremt a népgazdaság tervezési rendszerével, úgy hogy a vízgazdálkodás ágazati kapcsolat i mérlegének egyes elemeihez (soraikhoz és oszlopaikhoz) ad adatokat ós rajta keresztül az ÁKM vízgazdálkodási szempontból való felépítését segíti elő, olyan érték-mutatókkal is kitölthető, melyek a termelésfelhasználással kapcsolatos tényezőket tartalmazzák, és
