Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

4. szám - Barna Aladár–Dr. Salamin Pál: Javaslat a vízgazdálkodási tevékenység egységes értékelésére

Barna A.—dr. Salamin P.: A vízgazdálkodási tevékenység Hidrológiai Közlöny 1970. 4. sz. 157 tárta a dinamikus vizsgálatnál okozhat nehézséget. Ez elvileg — ha ismert vagy megadott a változás üteme — számítható ugyan, gyakorlatban azonban a kérdés egyértelműen meg nem oldható. Ezt egyedi elemzésekkel lehet pontosítani. Annyi azonban megállapítható, hogy az össze­hasonlító értékelésnél az árszínvonal ellentmondá­saiból aránylag kis eltérések származnak, így ilyen vizsgálatokra a módszer alkalmazásának nincs aka­dálya. A bizonytalanság arra mutat, hogy az árak hatásával összefüggő kérdéseket körültekintően kell elemezni. Az árrendszer hatásaira vonatkozóan tehát azt állapíthatjuk meg, hogy számításainkat adott árrend­szerre kell vonatkoztatnunk és az összefüggéseket mindig annak keretei között kell megítélni. Említettük az előzőekben, a F—f(E, R, V) ösz­szefüggés számlálójában szereplő E — R kifejezéstói azt kívánjuk meg, hogy az a V vízmennyiség hatására létrejövő hozamot fejezze ki. Ezért mind az ,,a" ár. mind pedig a és ,,k.," fajlagos költségeknek nem a teljes árat, illetőleg költséget kell jelente­niök, hanem ezeknek azt a részét, amely a víz ha­tásának arányát fejezi ki. A költségekben ez többé-kevésbé jól meghatároz­ható, mert a vízgazdálkodás ráfordítási többségük­ben elkülöníthetők, kisebb részükben pedig statisz­tikai (könyvelési) adatokból vagy számítással ele­gendő pontossággal megállapíthatók. Más a helyzet az árral. A termék árában, mint árképző tényező jelenik meg az az árrész, mely a vizet képviseli. Az egyes ,,t" termékek a gazdaság­politikai elveknek megfelelően más-más árkategó­riába tartoznak, egységesek azonban egy-egy eset­ben abban, hogy az ,,«" és a ,,k" azonos termékre vagy azok csoportjára vonatkozik. Ha — és ez a gyakorlatnak megfelel — a „t-a" érték alatt nem termékenkénti tényezőket értünk, hanem az ágazatban, üzemben vagy területen lét­rehozott társadalmi terméket, a számítások céljára célszerű ezt egyszerűsítésként bevezetni. Ez az adat ugyanis általában statisztikában rendelkezésre áll, és szintetikus mutatóként elfogadható. Természe­tesen itt is a teljes társadalmi terméknek azt a ré­szét tekintjük a víz által létrehozott eredménynek, amelyet a teljes előállítási költség és a vízgazdál­kodási célú ráfordítások aránya kifejez: E='^-T, (32) ahol E a vízgazdálkodási beavatkozás eredménye, K és T egymásnak megfelelő paraméterek, amelyek a teljes termelési folyamat ráfordítását, illetve az ennek következtében létrejött társadalmi termé­ket jelentik. Az egységnyi víz felhasználásra jutó fajlagos ter­mékmennyiség, létrehozott társadalmi termék idő­ben való változásának ismerete is fontos tényezője a r helyes megállapításának. Ezért fontos vizsgálati téma a víz szerepének a termelésben való elemzése, a technológiai változások hatásának mérlegelése. Végeredményben az időben változó t, illetve T a technológia fejlődésének és a víz hatását kifejtő tevékenység műsZaki fejlesztésének összefüggéseire és tendenciáira mutat rá. A költséget alapvetően befolyásolja a műszaki színvonal is, így az azonos célokra, azonos időben számított Pj értékek a műszaki színvonal függvé­nyében változhatnak. Ez is módot ad a műszaki fejlődés hatásának értékelésére. Ugyanis ha r i a egy meghatározott célú tevékenység haszno­sul ási tényezője és l\ f / ugyanolyan célú és ugyanazon időpontú, de más műszaki színvonalon elvégzett tevékenység hasznosulási tényezőjét fejezi ki, akkor a r i a > r i b (33) egvenlőtlenség a műszaki fejlesztés hatását fejezi ki.' Az eddigiekben a hasznosulási tényező egyes ele­meit és tartalmát, valamint alkalmazásának felté­teleit vizsgáltuk. A következőkben az alkalmazás néhány elvi problémájára mutatunk rá. Az ismertetettekből megállapítható hasznosu­lási tényezőt egységes szerkezete alkalmassá teszi arra, hogy azt az egyes vízfelhasználó ágazatok közötti arányok vizsgálatára, vagy az egyes vízgazdálkodási tevékenységek közötti kapcsolatok elemzésére használjuk fel. A következőkben az elveket a víztermelés és fel­használás körére korlátozva mutatjuk be. Ahhoz, hogy a víz termelésének és elosztásának folyama­tát a népgazdaság egészében követhessük mennyi­ségben és a gazdasági mutatók tekintetében egy­aránt az Ágazati Kapcsolatok Mérlegével (ÁKM) kell a kapcsolatot megteremteni. Nyilvánvaló, hogy az ÁKM a termelés-felhasználás összefüggé­seit a népgazdasági ágazatok között reprezentálja, vízgazdálkodási ágazati kívánalom azonban, hogy a folyamatoknak egyfelől a vízkészletekkel, más­felől a vízmennyiségekkel a kapcsolatait a bemu­tassuk. Abból indulunk tehát ki, hogy az első lépésben a víznek mint terméknek természetes mértékegy­ségben való termelési és felhasználási összefüggé­seit mutassuk be. Ez a mérleg lehet kiindulása a víz­készletekkel való gazdálkodás elemzésének, egyben azonban ez teremti meg a kapcsolatot és képezi egy elemét mind a vízgazdálkodási, mind a népgazda­sági ágazat kapcsolati mérleg elemzésének. Az 1. ábrán bemutatott séma ,, B" mezője analóg a népgazdasági mérlegrendszer megfelelő mezőjével. A ter­melésnek a vízkészletekkel való kapesolatát az ,,A" me­ző, a felhasználásnak a felhasznált víz minőségével való összefüggését a ,,C" mező tartalmazza. A ,,D" mező al­kalmas arra, hogy az egyes vízkészletek indokolt vagy indokolatlan terhelésére vonatkozó számításhoz alapot nyújtson. A séma a közgazdasági mutatókkal kiegészítve a gazdasági folyamatok bemutatására is alkalmas. A sémát a hasznosulási tényező felhasználási alapja­ként ismertettük, részletes elemzése túlhaladja ennek a tanulmánynak a kereteit. Arr.a azonban rá szeretnénk mutatni, hogy a bemutatott séma a víztermelés-elosztás összefüggé­seit átfogóan mutat ja be, elemzését lehetővé teszi s egy­ben kapcsolatot teremt a népgazdaság tervezési rendsze­rével, úgy hogy a vízgazdálkodás ágazati kapcsolat i mér­legének egyes elemeihez (soraikhoz és oszlopaikhoz) ad adatokat ós rajta keresztül az ÁKM vízgazdálkodási szempontból való felépítését segíti elő, olyan érték-mutatókkal is kitölthető, melyek a ter­melésfelhasználással kapcsolatos tényezőket tartalmaz­zák, és

Next

/
Thumbnails
Contents