Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

4. szám - Barna Aladár–Dr. Salamin Pál: Javaslat a vízgazdálkodási tevékenység egységes értékelésére

158 Hidrológiai Közlöny 1970. 4. sz. Barna A.—dr. Salamin P.: A vízgazdálkodási tevékenység V i 7 B £ S 2 £ R Z É t VÍZFELHASZNÁLÁS l £ 1 5 •• 1 -a 1 S

6 Sfc 1 AGAI AT OK "1 S: -S eg II GTS h S<o ii 11 i Il d is Nw to C3 mAJükmAS Nw to C3 EH Ml IPAR A Nw to C3 r R A •ja Uj <* r R •ja Uj <* MEZŐGAZDASÁG •ja Uj <* JL~ •ja Uj <* CS So •ca IVÓVÍZ MIN. ü i \ CS So •ca ü 1 y CS So •ca / C ü 5: T 1 5: 1. ábra. A víztermelés-vízfelhasználás egységes számítási sémája \ni

z/év\ Puc. t Edunan paaemnaH cxeMa eododoöwm — 80donoAb3oeaHUH (M*/iod) Fig. 1. Gomprehensive computation scheme for waterproduction and use (cu.m/year) figyelembe veszik, hogy az elosztott víz milyen készletekből származik, milyen annak minősége, végül alapja lehet a vízhaszonulási tényezőkön keresztül különféle elemzéseknek. A témának a részletes elemzéséhez további vizsgálat, újabb szárnyak beiktatása szükséges, egyrészt a minőségi gazdálkodás, másrészt vízbeszerzési források részleteit illetően. A vízhasznosulási tényező alkalmazásának lehetőségét ebben az egységes rendszerben mutatjuk be. Ezeknek a számításoknak a céljára a (34

) formájú alakot a FiiT) Ví(T)=HÍ(T) (35) alakra hozzuk. így ugyanis minden V% elemhez egy Fi elem rendelhető. Olyan összefüggésekhez jutottunk tehát, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyes vízgazdálkodási tevékenységek hatását az eddiginél mélyebben elemezzük a felhasznált vagy elvezetett víz függvényében. Az elemzés egyaránt alkalmas : az egyes tevékenységi paramétereknek vizsgálatára, a tevékenységek összehasonlító elemzésére, a komplex tevékenységek vizsgálatára és a vízgazdálkodás ágazati elemzésére. A séma egy-egy vízszintes sorának összege az egyes tevékenységek hozamát adja meg, felhasználó ágazatonként: A függőleges oszlopok V összege ugyancsak az egyes felhasználó ágazatokat jellemzi: i=n V

^ Vi S a megadott vagy vízkészletből (37) 1 számított értéknél A F, V mátrix alapján pedig ellenőrizhető az adott F, V mellett a szóbanforgó rendszer, az adott V=k mellett, valamely bázisváltozat alapján figyelembe vett H

0 hozam, a felvett növekedési ütem mellett a maximálisan elérhető EH hozamhoz szükséges rendszer és végül adott vízkészlet mellett adott hasznosulási tényezők figyelembevételével a maximális hozamot biztosító vízkészlet-eloszlás. Végső eredményként tehát a hozam függvényében kapjuk meg a vízmennyiséghez tartozó hasznosulási tényezőket. Az ismertetett elvek alapján a rendszer ágazati területi és szektoralis vizsgálatokra egyaránt felhasználható. A fajlagos hozam előbbiekben bemutatott meghatározási útja, az ismertetett képletek rendszere elsősorban a következő sajátosságokat mutatja: 1. egységes összehasonlítási lehetőséget biztosít a vízgazdálkodási műveleteknek majdnem teljes területére, akár egységesen a vízgazdálkodási műveletek összességére, akár az egyes népgazdasági ágazatokra bontva, 2. a meghatározás kiindulási pontja a vízgazdálkodási miíveleteket jól jellemző vízhasznosulási tényező, 3. tartalmazza a fajlagos vízhozamot (v, m

3/ha), amit a szakirodalom mint víznormát számos esetben közvetlenül megad, 4. tartalmazza a felhasznált vagy elvezetett vízmennyiségeket (V, 1000 m

3), amivel a vízkészletgazdálkodók számára nyújt műszaki-gazdasági vizsgálati alapot, 5. lehetőséget ad a felhasznált vagy elvezetett vízmennyiségek egyidejű vagy időben eltolt ismételt felhasználása esetében is, megfelelő bontással, az ismételt felhasználásnak a figyelembevételére. 6. lehetőséget biztosít, ugyancsak megfelelő bontással a különböző minőségű vizek elkülönítettelemzésére is, 7. egységes szerkezetű sémában teszi áttekinthetővé a vízgazdálkodás és a népgazdaság kapcsolatait, folyamatainak értékelését, összefüggéseinek feltárását, 8. számítása nagyrészt tényadatok alapján lehetséges, és azok a bizonytalanságok, melyek a ráfordítások és az árak ellentmondásaiból adódnak, első lépésben bizonyos közelítésekkel áthidalhatók, és végül 9. ,,a jelenségeket nem elszigetelten, nem statikusan, hanem fejlődésükben, változásaikban, kapcsolataikban és kölcsönhatásaikban, a társadalmi és a természeti környezettel komplex, összetett módon vizsgálja." Befejezésül annyit emelünk ki, hogy a felvázolt egységes elemzési út egy kísérlet, amelynek eredményességét a gyakorlati próbája bizonyítja majd! Az elemzési útnál alkalmazott paraméterek rendszere általában egyszerűen áttekinthető, a paraméterek értékei tényszámokból előállíthatók, feltétlenül van azonban néhány nehezen, csak elmélyült kutatómunkával meghatározható eleme.