Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

3. szám - Aujeszky Géza–Dr. Scheuer Gyula: Az Eger-bervai karsztakna hidrológiai vizsgálata

140 Hidrológiai Közlöny 1970. 3. sz. Aujeszky G.—dr. Scheuer Gy.: Az Eger-Bervai karsztakna 4. táblázat \ beszivárgó esapadék százalék egyes típusainak periódusai Tabelle 4. Perioden einzelner Typen der einsickcrnden Nicderschlays-Prozente A 1) e s z i v á r g ó csapadék % periódusai Száraz (40% alalt 1 Közepes Nedves (40—00% közt) (60% feletti) perioperióperióperioévek dicitás évek dicitás évek dicitás évek dicitás (év) (év) (év) (év) 1864 1807 1874 10 — — 1877 — 1872 — 1885 11 1889 22 1887 10 1881 9 1894 9 1899 10 1898 11 1891 10 1904 10 1909 10 1907 9 1901 10 1914 10 1918 9 1917 10 1912 11 1 925 11 1928 10 1926 9 1922 10 1934 9 1938 10 1939 13 1931 9 1940 12 1949 11 1947 8 1941 10 1954 8 1959 10 1957 10 1951 10 1964 10 1908 9 1967 10 1963 12 91%-ban a 82%-ban a 73%-ban a 82%-ban az 4—5-ös években 8-9es évek6—7-es évek1—2-es évek40% alatt volt ben 40% ben 40 -oo% ben a beszia beszivárgó alatt volt a között volt a várgó csapadék csapadék % beszivárgó beszivágró % 60% felett csapadék csapadék % volt A közepes és nedves évekre vonatkozóan is kimutatható hasonló periodicitás. A 7-es évjáratoknál közepes beszivárgó csapadék %-ra vonatkozóan mutatkozik periodicitás, míg a nedves évek az l-es és 2-es évjáratoknál nagyon gyakoriak. 5. összefoglalás a) Az üzem biztonságos vízellátásának biztosítása érdekében 1963-ban egy 16 m mélységű karsztaknát létesítettek a Berva bérc D-i oldalán. Az aknából az előzetes vélemények alapján a szükséges vízigény minden időben biztonságosan kielégíthetőnek látszott. Ez azonban nem következett be, mert a létesítést követő években két alkalommal az aknában annyira lecsökkent a vízszint, hogy vízellátási nehézségek jelentkeztek. b) A biztonságos vízellátás és a helyes vízgazdálkodás kialakítása érdekében a hazai vonatkozásban Kessler H. vizsgálatai szerint megadott összefüggés alapján kiszámítottuk a beszivárgó csapadék mennyiségét, amely a karsztos területen beszivárog. A Kessler módszerrel számított beszivárgó csapadékmennyiségek jó összefüggésben vannak az akna vízállásával és a kitermelhető vízmennyiséggel. c) A bervai karsztakna vízszintváltozásai bizonyos helyi adottságokat is tükröznek. A számított 245 mm beszivárgó csapadék 1965-ben 9 m-es vízszintemelkedést okozott, míg az 1966-os 285 mm-es érték csak 3 m-es további növekedést idézett elő és ekkor az akna körül természetes vízkilépések keletkeztek. Igaz, hogy 1966-ban kb. 20%-al nagyobb volt a vízkivétel, mint 1965-ben, de a relatív vízszintemelkedésben mutatkozó nagy különbség fő okaként mégis arra gondolhatunk, hogy magas vízállások esetén a karsztvíz már nem tározódik és forrás alakjában a felesleges víz elfolyik a rendszerből. d) Miután a rendelkezésre álló 5 éves vízszint és víztermelési adatok a karsztaknára vonatkozóan a Kessler-féle beszivárgó csapadékmennyiséggel jó összhangban voltak, a szélsőségek megállapítására és annak tisztázására, hogy az ismert 5 év milyen viszonyokat tükröz, az egri csapadékmérő állomás 1862 óta végzett észlelési adatai alapján kiszámítottuk az 1862 — 1968. közötti időszak minden egyes évére a beszivárgó csapadékmennyiségeket. Az így kapott eredmények azt mutatják, hogy az 1964-es, ill. az 1968-as éveknél még sokkal kedvezőtlenebb beszivárgású évek is előfordultak. e) Az 1862-től kiszámított értékeket %-ra is átszámítottuk olyan formában, hogy a 103 év két szélső értékét vettük 0%-nak, ill. 100%-nak. Az így kapott értékeket három csoportra osztottuk úgymint száraz (40% alatt), közepes (40—60%, közötti), és nedves (60% feletti) típusokra. f) A 103 éves adatsort vizsgálva a besziváigó csapadék % eloszlásában periodicitás figyelhető meg. Ilyen periodicitás mutatható ki az egyes évtizedekre vonatkozóan. Az egyes évtizedek átlagainál a kedvezőbb és kedvezőtlenebb, ill. szárazabb és nedvesebb évtizedek szabályosan váltogatják egymást. Amennyiben a periodicitás tovább érvényesül az 1970—1979-es évtized beszivárgó csapadék viszonyai — az évtized átlagértéke vonatkozásában — kedvezőbbek lesznek, mint amilyenek az 1960—1969-es évtizedé voltak. y) Periodicitás valószínűsíthető egyes évjáratokra vonatkozóan is. így például igen gyakori, hogy a 4-es évjáratokban (1864, 1874, 1884. stb.) a beszivárgó csapadék 40% alatt van, a száraz évek gyakorisága feltűnően magas a 8-as és 9-es évjáratoknál is. így a kimutatott periodicitások nagy vonalakban tájékoztatást nyújtanak a következő évtizedben és esetleg egyes éveiben várható beszivárgó csapadék mennyiségére vonatkozóan, amely a korszerű vízgazdálkodás kialakításához nyújthat segítséget. h) Az üzem vízellátásának megjavítására konkrét javaslatunk a karsztvízszint ingadozás tartományánál mélyebb szintű leszívást biztosító 50 m mély karsztkút létesítése. így folyamatosan kitér melhetővé válik az utánpótlódó vízmennyiség sokévi átlagértéke. IRODALOM [Íj Almássy Bálint: Eger város északi részének vízellátása. Hidrológiai Tájékoztató. 1904. június. [2] Bacsó Nándor: Magyarország éghajlata. Bp. 1958. [3] Balogh Kálmán: Az északmagyarországi triász rétegtana. Földtani Közlöny, 1 950. [4] Bárány István: Időszakos források a Bükkfennsík déli oldalán. Földrajzi Közlöny, 1920. IV. [5] Kerekes József: A Tárkányi öböl morfológiája. Földrajzi Közlemények, 1930. [0] Kessler Hubert: A beszivárgási százalék és a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidéken. Vízügyi Közlemények, 1954—2. [7] Scheuer Gyula: Egri langyos források vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, 1907. 2. [8] Schréter Zoltán: A Borsod-Heves megyei barnakőszén medencék hidrogeológiai viszonyai. Hidrológiai Közlöny, 1950. 6. [9] Schréter Zoltán: A Bükk-hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. 1954.