Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Aujeszky G.—dr. Scheuer Gy.: Az Eger-Bervai karsztakna Hidrológiai Közlöny 1970. 3. sz. 141 Hydrologische Untersuehung des Karstschiifhts EgerBerva Áujeszky, G.—dr. Scheuer, Gy. Seit der Errichtung in 1963 des Karstschacht.s in Berva konnte dieserin 1964 und 1968 den Wasserbedarf des Betriebs nicht sichern. Deshalb habén wir Untersuchungen vorgenommen um feststellen zu können, vvas die Ursaehe dieser grossen Sohwankung des Karst.wassers ist. Zuerst suehten wir einen Zusammenhang zwisehen der Kesslersehen Einsiekerungs-Niedersehlagsmenge und den beim Sehaeht beobachteten Erscheinungen. Dies zeigte eine gute Übereinstimmung, weil wenn das Wasser im Sehaeht niedrig stand, so war aueh der Kesslersche Einsiekerungswert niedrig. Aufgrund des Naehweises einer eindeutigen Beziehung, habén wir aus den seit dem Jahi' 1862 zur Verfügung stehenden Daten in Eger die einsickernden Niedersehlagswerte der Jahre 1862— 1969 bereehnet. Die erhaltenen Daten habén wir dann — bezogen auf die zwei Grenzwerte der Datenreihe auf Prozente umgerechnet. Laut der 103jáhrigen Datenreihe können für einzelne Jahre aueh ungünstigere Werte naehgewiesen werden, wie jene im .Tahr 1964 und 1968. Dies macht darauf aufmerksam, dass die sichere Wasserversorgung des Betriebs die Ausgestaltung einer moderneren Wasserbewirtschaftung als gegenwártig erfordert, sei es durch die Sieherung der Mögliehkeit einer tieferen Absenkung des Karstwasserspiegels, oder gar dureh den Ausbau eines Keserve-Wasserwerks. Naeh vier Jahren, oder innerhalb vier Jahre folgen ganz sicher die trockenen Jahre. In der 103jáhrigen Datenreihe ist eine Periodizitat zu verzeiehnen, zum Beispiel, dass troekenere und feuehtere Jahrzehnte regelmássig wechseln. Demnach wird das Jahrzehnt 1970—1979 niederschlagsreicher sein, als die Jahre 1960—1969 waren. Weiters kommt. es auffallend oft vor, dass in den 4jahreperioden (1864, 1874 usw.) der einsiekernde Niedersehlagsprozent einen niedrigeren Wert ausweist. Laut den Daten kann die 10—12 jáhrige Periodizitat mit kleineren Schwankungen bestimmt naehgewiesen werden. Die Untersuehungsergebnisse habén bewiesen, dass die Kesslersche Einsickerungsberechrmng beim Karstschacht in Berva angewendet werden kann und die Ausbreitung dieser für 103 Jahre die Erkennung von Daten ermöglicht, die von der richtigen Wassei'bewirt schaftung und von den meteorologischen Faktorén unabhángig, zu jeder Zeit die Ausbildung einer sicheren Wasserversorgung ermöglichen. Szimpozion az izotópok használatáról a hidrológiában A Nemzetközi Atomenergia Szervezet (IAEA) az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos ós Kulturális Szervezetével (UNESCO) együttműködve 1970. márc. 9— 13-án Bécsben szimpoziont rendez az izitopoknak a hidrológiában való felhasználásáról. A napirenden az alábbi tárgykörök szerepelnek: I. A természeti környezetre vonatkozó izotóp rizsgálatok a) A víz körforgására vonatkozó vizsgálatok: 1. Légköri kérdések: a légnedvesség mozgása; csapadék; párolgás; evapotranszpiráció. 2. A talaj telítetlen övezetére vonatkozó vizsgálatok: a talajnedvesség mozgása; a beszivárgás és az utánpótlás periódusa. 3. A telített övezet kérdései: áteresztőképesség és transzmisszivitás; sebességmérések; az utánpótlódás ideje és helye. b) A különböző vízelőfordulások közti kapcsolatra vonatkozó izotóp vizsgálatok: 1. Összefüggések a csapadék, a lefolyás, a felszín alatti víz és a felszínre jutó víz között. "2. Vízmérleg vizsgálatok. 3. A hóolvadás dinamikája. c) A nukleáris módszerek nagybani hidrológiai alkalmazása ós összehasonlítás a klasszikus módszerekkel: II. Radioaktív nyomjelző anyagok és a nukleáris műszerek használata Ujabb korszerű megoldások az alábbi főbb területeken : a) Vízhozammérések: igen nagy vízhozamok; mérési paraméterek (keveredési hossz, diszperzió, a nyomjelző anyag mennyisége stb.); nyomjelzés szennyezett vízben. b) Hordalékszállítás: mennyiségi vizsgálatok; nagy mélységben alkalmazandó méréstechnika; a természetes radioaktivitás felhasználása. c) Fúrástechnika, beleértve a nukleáris karotázst. d) Szivárgás tározókból és csatornákból. III. Modellkísérleti és gépi számítási vizsgálatok izotópadatok jelhasználásával a) Modellvizsgálatok: nyomjelzős anyagok alkalmazása a szokványos hidrológiai modellekben: gyakorlati hidrológiai adatok nyomjelző-betáplálási vizsgálatokhoz. h) Izotóp-adatokra alkalmazott új számítógépes technika (pl. a rendszer-analízisben). IV. Alapvető és elvi tanulmányok a) Üj módszerek a víz eredetének meghatározására, valamint a víz nyomjelzésére; a felszín alatti vizek nyomjelzői; 3 2Si, :1 9Ar, atombomlási termékek, nyomelemek stb.; új mérési módszerek nyomjelzők alkalmazásával. b) 1 4C-vel végzett kormeghatározás korrekciói. c) Az izotóp vizsgálatokban alkalmazott paraméterek kritikai elemzése (pl. a tényleges áramlási sebesség és a számított sebesség összehasonlítása, a számított és lény leges keveredési móretek összehasonlítása stb.). Részletesebb tájékoztatással a Nemzetközi Hidrológiai Decennium Magyar Nemzeti Bizottsága szolgál. E. Zs. Szimpozion a kísérleti és lájjellemző területi kutatásokról Wellington, 1970. der. 1—8. Az IASH Nemzetközi Szimpoziont hirdet a kísérleti ós tájjellemző területeken folyó kutatások eredményeinek értékeléséről. A szimpoziont 1970. december 1—8-a között tart ják Új-Zélandban, a Wellingtoni Victoria Egyetemen. Vendéglátó szervezetnek az új-zélandi Királyi Társaságot jelölték ki. Az első körlevél 1969. áprilisi keltezésű. Ebben hivatkoznak az 1965-ben Budapesten tartott rokontárgyú szimpozionra. Hangsúlyozzák, hogy a kísérleti és tájjellemző területeken folyó munka túljutott a kezdeti stádiumon, így ma már mód nyílik az elért kutatási eredmények elemzésére ós értelmezésére is. Az ideiglenesen megjelölt témakörök az alábbiak: 1. Hidrológiai folyamatok, 2. A statisztikai módszerek alkalmazása, 3. Kutatási eredmények kísérleti vízgyűjtőn és területi alaphálózaton, 4. Az eredmények extrapolálása nagyobb területre, 5. Új technikai eszközök ós módszerek fejlődése a kísérleti ós tájjellemző területeken való alkalmazás céljaira. Valószínűleg — az ICSU javaslatára — szóba kerül a légkörben, tengereken és szárazföldeken emberi behatásra fellépő aggasztó változások témaköre is ós a kísérleti területek kívánatos szerepe ezek kutatásában. Bővebb felvilágosítást a Hidrológiai Decennium Titkársága: Budapest VIII. Rákóczi út 41. nyújt. L. W.
