Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

3. szám - Dr. Dávid László: A kettős célú csatornák működésének néhány kérdése

130 Hidrológiai Közlöny 1970. 3. sz. Dr. Dávid L.: A kettős célú csatornák külön külön meghatározni. Megfelelő mérési adatok birtokában a Vcs külön is kiszámítható és ennek, valamint a csapadék adatoknak az ismeretében a lefolyási viszonyokra is végezhetők számszerű becslések. 4. A csatornahálózat üzemeltetésének és fenntartásának szervezése A vízkormányzás megfelelő végrehajtásának feltétele a célszerűen kiépített vízkormányzási műveken túl az, hogy jól szervezett és jól képzett üzemeltető személyzetről, valamint az üzemeltető szervezet gyors információszerzéséről (meteorológiai előrejelzés, vízminőség vizsgálat, üzemi hidrológiai észlelések, hírközlő hálózat stb.) gondoskodjunk. Az üzemeltető személyzet feladatának szervezésénél, a komplex mezőgazdasági vízgazdálkodás megvalásítását szem előtt tartva, a területi elvet célszerű alapul venni. Eszerint az üzemeltető szervezet legkisebb egysége a csatornaőrjárás, amely hez egy meghatározott területen (5—10 000 ha) levő öntöző, vízelvezető és kettős célú csatornák üzemeltetésével, karbantartásával és fenntartásával kapcsolatos munkák tartoznak. Vezetője a csatornaőr, aki a felsorolt munkákat irányítja és felel a területén folyó öntözési és belvízi üzemért. Beosztottjai a vízőrök, zsilipkezelők és géjjészek, akik egy-egy csatornaszakaszon végzik a vízkormányzó műtárgyak, szivattyúállások kezelését. Egy rendszer (öblözet) területén levő csatornaőrök munkáját a rendszervezető fogja össze, aki a szakaszmérnökség irányítása alatt dolgozik. Mind a rendszervezető, mind a csatornaőrök és beosztottjaik végsősoron a mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatok végrehajtói és így egyaránt részt vesznek a nyári öntözési-üzemelés és a téli-tavaszi belvízvédekezési munkákban. A kettős célú csatornák feladatait - mint láttuk — szakszerűen kiépített vízkormányzó létesítményekkel és szakképzett személyzettel el tudjuk látni, azonban komoly nehézségek jelentkeznek a karbantartási, de főleg a fenntartási munkák végrehajtása terén. E csatornák gyakorlatilag egész éves üzeme miatt ugyanis a munkák elvégzésére rendelkezésre álló idő nagyon lerövidül és tekintettel arra, hogy elsősorban a késő őszi idő jöhet számításba, e munkák erősen ki vannak téve az időjárás bizonytalanságának. Mindezekből következik, hogy a kettős célú csatornákon a fenntartási költségek megnövekednek. Végrehajtásukat pontosan össze kell hangolni az üzemeltetéssel. 5. A kettős célú csatornák fejlődési irányai A kettős célú csatornák fejlődésének három iránya jelölhető meg: 1. A meglevő kettős célú csatornákat a korszerű vízkormányzási elveknek megfelelően korszerűsítik, vízkormányzó, szabályozó létesítményekkel szerelik fel és így alkalmassá teszik a kettős feladat korszerű, rugalmas végrehajtására. 2. Különleges öntözési vagy felszíni vízelvezetési igények esetén a feladatokat és a csatornahálózatot elválasztják és külön öntöző, illetve külön vízelvezető hálózatot építenek ki. 3. kép. Belvízbeemelés a Királyéri (kettős célú) főcsatornából a Nyugati Főcsatornába (Tiszalöki öntözőrendszer) <Pomo 3. Omeod őeccmoHHbix eod U3 MaeucmpaAbHoeo icaiiarn Kupaüap (deouHoio na3Ha'ienun) e 3anadnbiü Kana/i (ÓpocumeAbnaa cucmeMa TucaAeic) Bild 3. Polderwasserentnahme aus dem (Doppelzweck-) Hauptkanal Királyér in den Westlichen Hauptkanal ( Bewasserungssystem Tiszalök) 3. Az öntözőcsatornák építésénél, főleg a nagycsatornák esetén, a vízelvezetés feladatát is célul tűzik ki. A csatornák kialakításánál az ez irányú igényeket is tekintetbe veszik (3. kép). Példaként említhető az épülő Nagykunsági és Jászsági főcsatorna. Ez annál is inkább megvalósítható, mivel az esőztető öntözés rohamos térhódításával a magasvezetésű öntözőcsatornák mindinkább háttérbe szorulnak. Helyettük a közepes vízszintű öntözőcsatornák lépnek előtérbe, amelyek már helyenként vízelvezetésre is alkalmasak és így, mint kettős célú csatornák működhetnek. A kettőscélú csatornák korszerűsítésével, a vízkormányzás fejlesztésével nemcsak az öntözési idényben tesszük lehetővé a kettős célú csatornák működésének magasabb szintre emelését, hanem lehetőségünk nyílik arra is, hogy a tavaszi felszíni vízelvezetést (a belvízvédekezést ) a vízkormányzási és a belvízgazdálkodási viszonyok fejlesztésével nagymértékben tökéletesítjük és eredményesebbé tegyük. így a később felmerült öntözési feladatok végsősoron kedvezően hatnak vissza a csatornák eredeti alapfeladatára. (J. Összefoglalás A kettős célú csatornák feladatainak áttekintése és a korszerű vízkormányzás módszereinek és eszközeinek ismertetése alapján a kettős célú csatornákban az egyirányú, felvízszinltartó, felsővezérlés kialakítása ajánlható. Megvalósításához a csatornák bögézésére van szükség, amely felvízszinttartók építésével oldható meg. Megállapítható, hogy a kettőscélú csatornák öntözés üzemeltetése során a vízszállítás tényleges vesztesége nem állandó, a csapadék lefolyt hányada befolyásolja, általában csökkenti azt. Az üzemeltető személyzet szervezésénél a komplex mezőgazdasági vízgazdálkodási szemléletet szem előtt tartva a területi elvet kell érvényesíteni. Eszerint az üzemeltetési dolgozók egy adott területen egyaránt végzik a felszíni vízelvezető, a ket-