Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
3. szám - Dr. Dávid László: A kettős célú csatornák működésének néhány kérdése
128 Hidrológiai Közlöny 197Ü. 3. tó. Dr. Dávid L.: A kettős célú csatornák , rV ® Tervezett maximális belvlzszint (?) Dinamikus öntözóvizszint ® Statikus öntözővízszint © Töltéskorona^ (?) Csatornafenék < (?) Tározótér Öntözővíz bevezetés —» Tólfolj/ó öntözővíz kieresztés —- Felszíni vizkieresztés ^ Felv/zszintortá 1. ábra. Az egyirányú, felvízszinttartó, felsővezérlésű kettős célú csatorna vázlatos hosszelvénye Puc. 1. CxeMamuiHbiü npodoMHbiü nporfiujib tcanana deoüHOZO Ha3HmeHUH, odnoio nanpaeMHUH c peeyAupoeatiueM ypoenst eepxneeo öbetpa Abb. 1. Schematisches Langsprofil eines in einer Richtung fördernden oberwasserhaltenden, obengesteuerten Doppelzweck-Kanals különbséget egy csatorna egymást követő bögéiben is változtathatjuk, mivel — mint korábban említettük — a csatorna vízszállító kapacitása és így méretei is a folyás irányába nőnek. A csatorna végén levő kieresztő mű — szintén a vízszinttartás követelményeinek megfelelően — végzi az érkező felszíni vizek továbbítását a befogadóba, illetőleg túlfolyóként működve a felesleges öntözővizet is átvezeti. A Tiszalöki öntözőrendszerben pl. a Hamvas és Sárréti csatornákon a felsővezérlési elv szerint végzik a vízkormányzást. Az öntözőtelepek, halastavak csurgalékvizeinek elvezetésénél is az elmondottakhoz hasonló a helyzet, de ezek általában kisebb vízmennyiségeket jelentenek. A kettős célú csatornákon az alvízszinttartással kapcsolt alsóvezérlés kialakítása nem célszerű részben a csatornák nagyobb esése, részben pedig amiatt, hogy az említett üzemi biztonsági tározóteret ez esetben öntözővízzel töltenénk ki. Alacsonyabb öntözővízszint választásával ugyan tározóteret lehet biztosítani, de az alacsonyabb vízszint az öntözővízkormányzás (a vízhozamok változtatása) szempontjából kedvezőtlenebb. így a gyors feladatváltozás rugalmas követésére ez a módszer kevésbé alkalmas. Sok esetben az adottságok olyanok, hogy az egyirányú víz vezetés nem oldható meg. Ilyenkor a kétirányú vízvezetés alkalmazására kerül sor. Ezek a csatornák kiépíthetők esésben, illetve az öntözővíz mozgása szempontjából ellenesésben vagy vízszintes fenékkel. Ez utóbbi szerint alakították ki például a Hódmezővásárhelyi öntözőrendszer kettős célú főcsatornáját. A kettős célú csatornák találkozási pontjainak kiépítésénél is tekintettel kell lenni a többcélú felkettős _ _ Kkirínuú kattfU ceto mellkcsatöim JELMAGYARÁZAT: zárM* v' zs 2' ns2 a^ ln 0 z^ —fofgásírSnt/ isr>* 2. ábra. A kettős célú csatornák találkozásának kialakítási vázlata Puc. 2. CxeMa rfiopMupoeaHun ecmpem Kancinoe deoűnoeo na3HaueHUH Abb. 2. Ausbildungsschema von Doppelzweck-KanalKnotenpun Jeten adatok ellátására. Egy felső vezérlésű, felvízszinttartó, egyirányú vízszállítású kettős célú csatornából kiágazó kétirányú vízszállítású kettős célú csatorna csomóponti kialakítását mutatja be a 2. ábra. Figyelembe véve, hogy az öntözési üzem szempontjából célszerűbb a fel vízszinttartó felett kivenni a vizet, vízelvezetés szempontjából ugyanakkor célszerűbb a vízszintarttó alatt bevezetni azt, az ábrán látható háromszög alakú kialakítás javasolható. Az ágakba épített vízkormányzó zsilipek kezelésével érhető el a kívánt irányú vízmozgás. Az ilyen műtárgycsoport alkalmas a felszíni vizek egyik vagy másik csatornából történő eresztésére és egyidejűleg a másikban a víz visszatartására, továbbá az öntözővíz megosztására a főcsatorna alsóbb szakasza és a mellékcsatorna között, illetve annak csak a mellékcsatornába történő továbbvezetésére. Végül lehetővé teszi, hogy a főcsatornán érkező öntözővizet visszatartsuk addig, míg a mellékcsatornán érkező felszíni vizeket levezetjük. A vízkormányzó művek, a bögéző műtárgyak működésüket tekintve lehetnek: hagyományosak fél-automatikusak és automatikusak. Az első esetben a műtárgyakat kézzel kezelik. Ezt példázzák — többek között — a Kis-Rába öntözőrendszerben az elmúlt években épült billentőtáblás vízszinttartók (2. kép). A másodikban egyes műveleteket kézzel végeznek, másokat a műtárgy automatikusan hajt végre. Ez a helyzet például egy olyan felvízszinttartónál, ahol sok víz érkezése esetén az elzárószerkezet automatikusan nyit, de a víz levonulása után kézi erővel kell zárni. Ilyen billenőtábla beépítésére került sor a Hortobágy — Berettyón az Ágotái hídnál [4], A harmadik esetben a műtárgy minden műveletet automatikusan végez. Az elképzelések szerint a Kiskörei Öntözőrendszerek területén ilyen műtárgyakat kívánnak elhelyezni a felszíni vízelvezető hálózatban. A kettős célú csatornák vízszinttartó műtárgyai — figyelembe véve a belvízgazdálkodási és öntözési feladataikat—képesek kell legyenek a vízszint tartására több magassági helyzetben és teljes nyi-
