Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
3. szám - Dr. Haszpra Ottó: Hidraulikus rezgéstani vizsgálatok betétgerenda rugalmas kismintáján. II.
106 Hidrológiai Közlöny 1970. 3. sz. Dr. Haszpra O.: Hidraulikai rezgéstani vizsgálatok II. derítéséhez újabb mérésekre volna szükség. Az adott feladat szempontjából azonban ezeknek nincs különösebb jelentősége. * * * \ A továbbiak szempontjából a legfontosabb eredmények így foglalhatók össze: A 2x2 szálas felfüggesztés vízalatti sajátrezgésszáma függőleges rezgésnél Nv = 2,6, vízszintes rezgésnél Nv = = 5,2 l/s körül van. Rezonancia ezeknek a rezgésszámoknak a környezetében fenyeget. Az eredményt finomítani lehetne különböző gerendahelyzetekre, de erre a vizsgálatok során nem tértünk ki. Ugyancsak nem foglalkoztunk a csillapodási idővel, de általánosságban megállapíthatjuk, hogy a maximális amplitúdó a főkivitelen 1—2 sec-on belül a felére csökken. 42. A betétgerenda vizsgálata az üzemszerű hidrodinamikus terhelés alatt 421. Általános megjegyzések A vizsgált állapotokat a 36. pontban soroltuk fel. Sok helyen azonos időben két oszcillogramot vettünk fel a három függőleges mérőfejjel. Eredeti elgondolásunk az volt, hogy a két kétsugaras oszcilloszkóp szinkron működtetése lehetővé teszi a három mórt pont egyidejű elmozdulásainak összehasonlítását. Azonban nem sikerült biztosítani sem 3,5 N v[ seC j 7. ábra. A gerenda 3 jelű (felfüggesztési) pontjának elsődleges (gerjesztett) és másodlagos (rezonáns) függőleges rezgései 6000 m 3/s-os árvízben Abb. 7. Primare (angeregte) und sekund&re (resonante) vertikale Schwingungen des (Aufhünge-) Punktes 3 des Balkens im Hochwasser von 6000 m 3/s a két oszcilloszkóp tökéletesen azonos eltérítési sebességét, sem a végpontok tökéletesen azonos időpontban történő kioltását. Csak a görbék kezdőpontja (és gyakorlatilag ennek egy jelentős környezete) villant fel azonos időpontban. Ez kiemeli annak szükségességét, hogy hasonló méréseket többcsatornás műszer beszerzésével végezzünk. • 422. A 6000 m sjs-os árvízi állapot vizsgálata Az árvízi állapotnál végzett rezgésmérések során az alvíz szintje 103,97 B, a felvízé 104,50 B volt a duzzasztómű vizsgálatánál [5, 7] kapott önduzzasztási (pillérduzzasztási) eredményeknek megfelelően. Az egy gerenda behelyezése miatt fellépő duzzadást elhanyagoltuk, minthogy a másik 8 nyílás a rájuk átterhelődő vízhozamot jelentéktelen szintemelkedéssel át tudja bocsátani. A gerenda felső élének szintjét az alábbiak szerint (ill. ezek közelében) állítottuk be: 98,00, 98,50, 99,00, 99,30, 100,00, 100,50, 101,00, 102,00, 103,00, 103,50 és 104,00 B. A legnagyobb eltérés a megadott szintektől 6 cm volt, de többnyire 0. Mivel a gerenda magassága 1,80 m, az előfenék szintje pedig 95,80 B, ebből következik, hogy a gerenda alsó éle és a fenék közti legkisebb távolság 40 cm volt, legmagasabb helyzetében pedig a felső élet 50 cm vízréteg borította. A 99,00 és 101,00 közti sűrítést az indokolta, hogy a duzzasztómű vizsgálata [6, 7] során itt adódtak a legnagyobb erők és erőingadozások. A legnagyobb erőingadozás 99,30 táján volt várható. A rezgéstani modell ezt a várakozást igazolta is. A kb. 200 oszeillogram részletes tárgyalása helyett a vizsgálatokból leszűrt végeredmények ismertetésére szorítkozunk, csupán helyenként hivatkozva az oszcillogramokra. A mérési eredményeket a 7—8. ábrán dolgoztuk fel. Az oszcillogramok vizsgálatánál először a rezgések általános jellegét figyeltük meg. Altalánosságban megállapítható, hogy a rezgések sohasem tekinthetők szigorúan periodikusnak. Mégis több-kevesebb ingadozással a víz gerjesztő hatására kialaL Hg [m] [mB] 1051 31 323334 353637381 \ i N \ N N 2,2 cm \ 52 Mp 0, 0 12 3 4 5 6 O v[cm] H S [mB] 104 103 102 101 100 91A Syfá P b, 97,60(ütkiizés) / 7 b, 97,60(ütkiizés) / \ \ b, 97,60(ütkiizés) -22Mp \ \ b, 97,60(ütkiizés) 3 Mp b, 97,60(ütkiizés) i -b, 97,60(ütkiizés) 1 H [mB] 106 104 103 102 101 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60 S v 97 \ \ \ \ O \ 2,65 cm \ " J [mB] 105 H>4 103 102 101 100 91 H cm 0 1 2 3 4 a v[cm] 0 113 4 a y[cm] uiniun u / etycauui üíuiiuuíuMCIÖUVIicr\ci,iiu uí űy/iuzépértéket a \6, 7] alapján vesszük fel és a AS V ingadozást erre szimmetrikuson íy 1 értekkel vesszük figyelembe A gerenda közepenek (4jt pont) maximális függőiéi, ingadozása :elu 'eges A gerenda végének (íjelúpont) maximális függőleges ingadozásai 0 10 20 30 40 50 60 ÚS v[Mp] I A gerenda 3jeiú (felfüggesztési) pontjának maximális i gerenda két kötelére ható függőleges^ átlagterhelés és függőleges ingadozásai és az ezekből számítható fel- annak a rezgésből származó szélsőértékéi, ha az Sv köhuzóeroingadozás, ha a gerenda mindkét kötelének r- -•> —- " relatív nyúlása 1Mp terhelés alatt 2,33• 10 ~ 5 S. ábra. A gerenda függőleges mozgásai és a függőleges hidrodinamikus terhelés 6000 m 3/s-os árvízben Abb. 8. Vertikale Bewegungen und die vertikale hydrodynamischc Belastung des Balkens im Hochwasser von 6000 m 3/s
