Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

2. szám - Dr. Illés István–Kelemen László–Szépkuti Lajos: Az ipari vízgazdálkodás fejlődése és a fejlesztés célkitűzései

Dr. Illés I.—Kelemen L.—Szépkúti L.: Az ipari vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1969. 2. sz. 67 egyenlítő tározóba bocsátják. Ezáltal a tározóból távozó vizek kémhatása a befogadóba bocsátható szennyezési értékhatár alá kerül. A jövőben az új ipari üzemek létesítése során a beruházások lebonyolításának rendje biztosítja, hogy az üzem szennyvíztisztító telep nélkül ne létesülhessen, ill. ne léphessen üzembe. A meglevő ipari üzemek szennyvizeinek tisztítása a progresszív szennyvízbírság bevezetésével minden bizonnyal megoldásra kerülnek, mivel a jövőben érdemesebb lesz a szennyvizeket megtisztítani, mint a progresszív szennyvízbírságot fizetni. Az ipari üzemek korszerű belső vízgazdálkodása az ésszerű ipari vízgazdálkodás alapja. Az előzőleg tárgyalt egyenes, sorozatos, vagy forgatott vízhasználat az ij)ari üzemekben — a rendelkezésre álló vízkészletek mennyiségétől és minőségétől, valamint a gazdaságosság tényezőitől függően — nem önállóan az egyik vagy a másik létesül, hanem általában ezek kombinációja jelentkezik. A különböző vízhasználati rendszerek és azok összefüggései különösen a nagyüzemekben igen bonyolultak. Egv ilyen üzem vízgazdálkodási rendszerének áttekintése és irányítása nagyfokú helyi, termeléstechnológiai ismeretet és alapos vízgazdálkodási szaktudást igényel. Az áttekintés megkönnyítése — a nagyüzemekben pedig annak lehetővétótele — érdekében minden jelentős vízhasználó üzemben célszerű elkészíteni a 3. ábrán látható vízgazdálkodási folyamat-ábrát (másnéven vízforgalmi ábra vagy Shankey diagram) [(5]. A 3. ábra egy műanyagipari üzem vízgazdálkodását ábrázolja. A vízgazdálkodási folyamatábrán általában fel kell tüntetni az üzem összes főbb vízgazdálkodási tevékenységét, a vízhasználó termeléstechnológiai folyamatokat, valamint a folyamatokban résztvevő vízmennyiségeket és esetleg a víz minőségeket is. Az ábrán így láthatóvá válnak az üzemi vízgazdálkodásnak azon pontjai, ahol az ésszerű és üzembiztos vízgazdálkodás fokozása érdekében műszaki beavatkozás szükséges. Ha a vízmennyiségek mellett a víz fajlagos költségeit is feltüntetjük, az ábrából az is megállapítható, hogy az üzem vízgazdálkodásának gazdaságosabbá tétele érdekében hol szükséges beavatkozás. b) Az ipartelepítések során az egyéb telepítési tényezők mellett a vízgazdálkodási viszonyok körültekintő vizsgálata is szükséges. A vidék iparosításának irányelvei, és annak programja ésszerű és tudományosan megalapozott közgazdasági, gazdaságföldrajzi elveken alapszik. Ennek keretében figyelembe vették a telepítést meghatározó különböző alapvető tényezőket (nyersanyagbázis, munkaerő adottság, energia- és közlekedés-ellátottság stb.). A nagy vízigényű ipar vízellátása azonban az ország jelentős területein ma már csak aránytalanul nagy költségekkel biztosítható. A jelentős szennyezéseket kibocsátó üzemeknek kisvízhozamú szenny vízbefogadó mellé telepítése pedig az üzem szennyvíztisztítási költségeit többszörösére növeli. Ebből következik, hogy az ipari üzemek vízellátása és szennyvíztisztítása is egyre inkább a telepítést meghatározó, alapvető telepítési tényezők sorába kerül. Az új ipartelepítési irányelvek megvalósítása során, amikor több ipari üzem is olyan vízben szegény területre kerül, ahol a vízgazdálkodási létesítmények fajlagos költsége az átlagosnál magasabb, különösképpen vizsgálat tárgyává kell tenni a vízgazdálkodási létesítményeknek az össz üzemi beruházásokhoz viszonyított gazdaságosságát. Az elmúlt időszakban a létesülő ipari üzemek beruházási programjában nem egyszer előfordult, hogy az üzem vízgazdálkodási létesítményei még csak említésre sem kerültek, nemhogy a szükséges beruházásokat biztosították volna, de különösen nem vizsgálták ezeknek az egész üzem gazdaságosságára vonatkozó kihatásait. A jövőben az ipar területi elhelyezésében céltudatosabban kell érvényesülnie a nyersanyaglelőhelvek, a szállítási lehetőségek és a munkaerőhelyzet mérlegelése mellett a vízbeszerzési és szennyvízelhelyezési lehetőségek vizsgálatának is. Ennek mérlegelése elválaszthatatlan eleme a tervszerű és gazdaságos ipartelepítésnek. c) Az üzemi vízgazdálkodási technológiák területén a jövőben nagyarányú műszaki fejlesztés és kutatás szükséges. Az ipari vízgazdálkodás műszaki fejlesztési igénye elsősorban azoknál az ipari ágaknál szükségszerű, ahol a víz- és szenny vízköltségek az üzemek termelési költségének jelentős hányadát képviselik. Ezek az iparágak: a villamosenergiaipar, a cukoripar, a papíripar, a szerves- és szervetlen vegyiipar, a söripar, a vaskohászat és a kőolajfeldolgozó ipar. Ha az ipari ágazatok vízigényességét vizsgáljuk, látható, hogy az ipar által igényelt összes frissvíznek 64%-át a villamosenergiaipar, 10%-át a kohászat, 9%-át a vegyipar és a további 17%-át a többi ipari ágazat használja. A beszerzett vizek egyre fokozottabb kihasználása, valamint az új és korszerűbb ipari technológiák bevezetése egyre magasabb minőségi igényt támasztanak a felhasználni kívánt vizekkel szemben. A jelenlegi igen [elmaradott vízkezelési technológiánkban jelentős fejlesztés szükséges ahhoz, hogy az ipar megnövekedett vízminőségi igényei gazdaságosan biztosíthatók legyenek. Az egyre gyakrabban jelentkező nagy távolságokról történő iparivíz szállítások gazdaságosságának és üzembiztonságának fokozása érdekében — létre kell hozni a megbízható és olcsó vasbeton nyomócsöveket gyártó üzemet, melynek külföldi magvásárlása szükséges, — az acélcsövek falvastagságának csökkentése, és élettartamának növelése érdekében meg kell oldani a csövek külső-belső műanyag korrózióvédelmét és kopásállóságát, — meg kell oldani a vízellátó és szennyvíztisztító művek automatizálásának előfeltételeként a korszerű és megbízható műszer- és szerelvény-gyártást. Az ipari szennyvizek tisztítása és elvezetése területén a jelentkező műszaki fejlesztési, kutatási, kísérleti igény még fokozottabb. Az ipar jelenlegi termelése mellett is számos műszakilag nehezen megoldható szennyvíztisztítási feladat merül fel. Nem beszélve azokról az új ipari termékekről, amelyek gyártási folyamatából kikerülő szennyvizek tiszti-