Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Fehér F.—Salamin A. —Dr. Szabó L.: Drénkísérletelc Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. 569 vakonddrénezés a talajvízszín-szabályozáshoz a tenyészidőszakban is előnyösen alkalmazható. Megerősítést nyert, hogy a gyakorlat céljára — a növényeknek a kritikus időszakokra jellemző 1—3 napos víztűrését és gazdaságossági szempontokat is alapul véve — a 10 m sortávolságú vakonddrénrendszer kialakítása mutatkozik a legkedvezőbbnek. Ez esetben a tenyészidőszakon belüli folyamatos talaj vízszabályozásnál a csapadék hatására fellépő szintkülönbségek [9] 1—2 nap alatt nemcsak biztonsággal megszüntethetők, hanem a drének között kialakuló leszívási és feltöltődési vízfelszín egyidejűleg 10 cm-nél nagyobb szintkülönbséget csak az altalaj öntözésnél és csak át meneti időre mutat ((8. ábra). Ez a gyökérzet és egyben a növények egyenletes fejlődését is biztosítja. összefoglalás A keszthely-hévizi láp lecsapolását és mezőgazdasági művelést követően a tőzeg gyors elásványosodási folyamata figyelhető meg. Ennek során a talaj vízáteresztő képessége olyan mértékben csökkent, hogv a területen a növények igényeihez igazodó talaj vízszín-szabálvozás csak drénezéssel oldható meg. Egy kísérleti pacellán 196(5 őszén különböző távolságú PVC vakonddréncső- és vakonddrénsávok kialakításával talaj vízszin-szabályozási kísérleteket végeztek. Ennek eredményeit felhasználva 1967 nyarán még csak a kedvezőbbnek minősített vakonddréneknek a vízelvezetésnél és az altalajöntözésnél mutatkozó szerepét vizsgáltuk. Az eredmények alapján megállapítható, hogy 1 m

3 láptalaj vízzel való telíteséhez 350—400 l, víztelenítéséhez pedig 160—250 l víz szükséges, továbbá a lápterület drénezésére a 10 m sortávolságú vakonddrének alkalmazása a legmegfelelőbb. IRODALOM [1 ] Szabó L.—Szekrényi B.: A láp talaj vízgazdálkodásának javítására irányuló vizsgálatok a keszthely— hévízi öblözetben. Hidrológiai Közlöny. 19(5(5. 12. sz. [2] Szekrényi B.—Szabó L.: A talajcsövezés újabb módszerei. Mezőgazdasági Világirodalom. Orsz. Mezőgazdasági Könyvtár. Bp. 1907. 3—4. [3] Fülöp G.: Jelentés a gyepes területeken végzendő meliorációs munkák gépesítésének vizsgálatáról. Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. 19(5(5. Kézirat. [4] Fahmy, M.—Szabó L.: Testing drainage methods and drain spacing for the Keszthely—Hévíz marshland. Budapest, Periodica Polytechnica. 1968/1. [5] Fahmy, M.—Szabó L.: Talajcsövezés laboratóriumi vizsgálata. Vízügyi Közlemények. 1968. 1. f. [6] Salamin A.: A keszthely—hévízi öblözet láptalajának szivárgási vizsgálata. Kézirat. Diplomaterv, 1967. [7] Salamin A.: A keszthely—hévízi öblözet láptalajának hidraulikai vizsgálata alatalajöntözés, illetve víztelenítés esetén. Hidrológiai Közlöny, 1968. 2. sz. [8] Orsz. Meteorológiai Intézet: Magyarország éghajlati Atlasza II. kötet. Budapest, 1968. [9] Salamin A.: A csapadék hatása a talaj vízszín alakulására a keszthely—hévízi öblözetben. Vízügyi Közlemények, 1968. 2. f. HccJieAOBaHne apeH b TOp(J)flHbix ywacTKax aojihhu KecTxeii—XeBH3 ipexep, <t>.—lllaAaMUH, A.—d-p Caöo, Jl. ícand. mexn. íiaytc Ilocjie ocyiuemiH " cejibCKoxo3>iHCTBenHoii oöpaooTKii T0p<t)HHbIX MeCT flOJIHHbl KeCTXefí-XeBH3 MOWHÜ GblJIO HaöjiioaaTb öbicTpbiü nponecc MHHepajiii3annn Toptfia. B xo/ie 3Toro nponycKamf>i cnocoŐHOcrb nowbi yiweHbmaeTCH ao Toro Gojibiuoií Mepe, hto npncriocoŐJiewte h peryjinpoBaHne rpyHTOBbix boa na TeppiiTopnii cooTBeTCTBeHHO TpeőOBaHHjiM paccreHHií M0>KeT

a6biTb pemeH Jiiugb npu noMOign ApeuHpoBaHiiíi. Ha onbiTnoM yqacTKe oceHbio 1966 roAa őujih npoBeAeHbi HCCJieAOBaHiiH A-nfl peryjnipoBamiíi ypoBHji rpyHTObi.ix boa c HOMOinbK) ApenawHbix Tpyö ii ApeHa>KHbix riojroc, pacnojio>KeHHbix na pa3Hoe paccTOHnne Apvr ot Apvra, h M3r0T0BneHHi>ix 113 njiacTMaccoBbix MaTepiiajiOB. Mcnojib3yH pe3yjibTaTbi stux 0ni,iT0B jieTOM 1967 roAa c ucn0Jib30BaHneM kotobhx ApeHa>i<eií, cmiTaewbix Soxiee ŐJiaronpníiTHbiMH ajih otboas boa h opoiueHiiH riOMBOABeHHOTO MO>KHO 6bIJ10 yCTaHOBHTb, MTO HJIH HanOJlHeHHH / m* mopcpa c eodoü mpeöyemcfi ok. 350—400 a, a öah onopo3KnenuH 160—250 a eodbt, a öah dpeHupoeanuü Top(Jwhoíí njiomaAH Haiiöojiee SjiaronpuHTHbiM XBnnercn npuMenenue Kpomoeux öpen na paccmosinue 10 M dpyz om öpyea. Dranversuche auf (lem Moorgebiet Keszthely—Héviz Fehér, /*'.—Salamin, A.—Dr. Szabó, L. Kandidat der technischen Wissenschaften Nach der Entwássérúng des Moorgebiets bei Keszthely—Hévíz und der landwirtsehaftlichen Bestellung kann der rasche Mineralisierungsprozess des Torfes beobachtet werden. Demzufolge vermindert sich die Bodendurchlássigkeit in solchem Mass, dass auf diesem Gebiet die auf die Anspriiche der Pflanzen ausgerichtete Grundwasserspiegelregulierung nur mit Dránung gelöst werden kann. Auf einer Versuchsparzelle wurden im Herbst 1966 mit Ausbildung von l'VC-Maulwurfdránrohren und Maülwurfdrán-Streifen Grund wasserspiegelregulierungsversuche durchgeführt. Aufgrund dieser Untersuchungsergebnisse kann im Sommer 1967 nur mehr bei der Entwásserung und der" Untergrundbewásserung mit dem sich als günstiger bewiesenen Maulwurfdránen festgestellt werden, dass zur Sattigung von 1 m

3 Moorboden mit Wasser 350—400 l und zur Entwássérúng 160—250 l Wasser anfallen, weiters für die Dránung des Moorgebiets in 10 m Reihenabstand die Anwendung von Maulwurfdránen am geeignetsten ist. A Magyar Hidrológiai Társaság a Magyar Agrártudományi Egyesület ós a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat közreműködésével 1969. május 9-én ankétot rendezett a Balaton vízgazdálkodásáról. Az ankét elnöki megnyitóját dr. Vitális Sándor egyetemi tanár, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke tartotta. A Balaton vízgazdálkodásának fejlesztéséről szóló előadást Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta. Az előadáshoz felkért hozzászólóként szólt hozzá dr. Trautmann Rezső ny. miniszter, a Balatoni Intéző Bizottság elnöke, Iíalló Iván (VIKÖZ), Törőcsik Gyula (OVH) ésdr.Szesztay Károly (VITUKI). Az elhangzott előadás anyaga lapunk más helyén részletesen szerepel. A Balaton vízgazdálkodásának biológiai kérdéseivel dr. Felföldi Lajos foglalkozott előadásában. Az előadást dr. Kárpáti István (Keszthely), Tölg István (MÉM) és Kövesi Gyula (OVH) hozzászólásai egészítették ki.