Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

12. szám - Dr. Rákóczi László: Hidrológiai kutatás és hidrológusképzés Kanadában

Dr. Rákóczi L.: Hidrológiai kutatás Kanadában Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. 541 7. táblázat Marmot patak közvetlen • Cabin patak Mid die Fork patak Twin Creek patak vízgyűjtőjeCsapadék ós hótakaró mérése 10 csapadékmérő 2 billenővályus csapadékmérő 1 összegező csapadókíró 9 hóvastagság mérő oszlop 13 csapadékmérő 2 „Sacramento" típusú összegező csapadékmérő 2 hóvastagság mérő oszlop 19 csapadékmérő 2 „Sacramento" típusú összegező csapadékmérő 1 billenővályus csapadókmérő 3 hőmérő oszlop 20 csapadékmérő 4 „Sacramento típusú összegező csapadékmérő 1 billenővályus csapadékmérő 4 hőmérő oszlop Hőmérséklet és páratartalom mérés 5 maximum—minimum hőmérsékletíró 1 hőmérséklet író 2 hőmérséklet és páratartalom író 1 hőmérséklet és páratartalom író 3 hőmérséklet író Napfény-sugárzás mérés 1 GSIRO típusú radiornéter Szélmérés 1 szélíró Parolgásmórés „A" típusú párolgásmérő kád Talaj vízészlelés 7 rajzoló talaj vízszintmérő 4 piezométer geznek észleléseket. A lyukszalagra regisztráló csapadék mérőket három-havonként látogatják telep- és papírcsere céljából, az összegező csapadékmérőket évente kétszer keresik fel. A Streeter vízgyűjtő A Déli Willow patak enyhe lejtésű, előhegységi vízgyűjtőjén a mező, illetve erdőgazdasági hasznosítás módjai befolyásolják elsősorban a vízjárást és a víz minőségét, így a Streeter kísérleti területen ezek vizsgálatára vetik a súlyt. A terület kiválasztása során számos hasonló kis vízgyűjtőt vettek számításba repülőgépes bejárások és légifelvételek tanulmányozása útján. Az így legjobbnak itélt nyolc vízgyűjtő között végül is a geológiai és talajvíz-viszonyok, a megközelítési lehetőség, a birtok- és szolgalmi jog feltételek figyelembevételével döntöttek a Streeter vízgyűjtő javára. A kísérleti terület nagysága 6,5 km-, legmagasabb pontja 1500 m tengerszint feletti magasságban van. Legnagyobb részét fű és bozót borítja. A Déli Willow patak három ágra oszlik és mindegyik másodlagos vízgyűjtőben több forrás fakad. Az ágak vízhozamát két 550 és egy 870 l/s kapacitású bukóval, a nagyobb források hozamát Thomson-bukókkal mérik három helyen. Az előbbieknél rajzoló, az utóbbiaknál lapvízmércéket szereltek fel. A Willow patak kót mellékágán kőből és dróthálóból készült vízáteresztő fenékgátakat építettek be a görgetett hordalék visszatartására. Két meteorológiai műszerkertet rendeztek be a területen csapadékmérő és író műszerekkel, valamint páratartalom- és hőmérővel. Négy csapadékírót arra használtak, hogy segítségükkel meghatározzák a nyárfák alatt és a szabadban mérhető csapadékösszegeket ós intenzitásokat. A vízgyűjtő nemcsak fizikai földrajzi szempontból tér el jelentősen a Marmot-vízgyűjtőtől, csapadéka alig több, mint fele (500—600 mm) az utóbbin mértnek. A lefolyás összegszerűen is és a csapadék százalékát tekintve is kisebb, mint a Marmot-területen. A következő években a ligetek, bokrok irtásának a lefolyásra gyakorolt hatását kívánják vizsgáim.