Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

12. szám - Dr. Rákóczi László: Hidrológiai kutatás és hidrológusképzés Kanadában

542 Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. Dr. Rákóczi L.: Hidrológiai kutatás Kanadában A vízhozam-adatok gyűjtése télen sem különösebben nehéz feladat. A rajzoló vízmércék aknáit propán-gázzal melegítik a fagyveszélyes időszakban. A források Thomson bukóit és a csillapító medencéket befedték és ez külön fűtés nélkül kielégítő fagy védelemnek bizonyult. A hidrológus-képzés helyzete Kanadában A múltban a geológia, geofizika, meteorológia, mezőgazdaságtan és a kultúrmérnökség területéről verbuválódtak szakemberek, akik önképzés útján hidrológiával kezdtek foglalkozni. Szervezett hidrológusképzés nem volt. Ma már számos kanadai egyetemen tanítanak hidrológiát és hidrogeológiát, valamint olyan határtárgyakat, melyek egyaránt tartoznak a hidrológia és a hidraulika körébe. Ilyen például az Alberta-i Egyetemen előadott ..Folyammérnökség" (Itiver Engineering) c. tárgy. Egyedül a Guelph-i Egyetem (Ontario) ajánl mérnöki, vagy mezőgazdasági alap végzettségű (B. Sc. fokozat) szakembereknek M. Sc. és Ph. D. fokozatokhoz vezető, kifejezetten hidrológiai továbbképző tanfolyamot (Post-graduate courses). (Az amerikai egyetemi fokozatokat nehéz azonosítani a hazai egyetemi és akadémiai fokozatokkal, mivel súlyuk, tartalmuk egyetemenként változó. A B. Sc. fokozat nagyjából a hazai üzemmérnöki szintnek felel meg, az M. Sc. fokozat az egyetemi oklevélhez, ill. szakmérnöki végzettséghez áll közel, a Ph.D. pedig a kandidátusi fokozat körül ingadozik [5]). Amennyiben a jelentkező korábbi tanulmányai során hallgatott hidraulikát, felsőbb matematikát és geológiát, a M. Sc. fokozatot egv tanév alatt megszerezheti. Egyébként a tanulmányi idő két év. A doktorátus, vagyis a Ph. 1). fokozat elnyerése további két évi tanulást és kutatómunkát igényel. A Guelph-i Egyetem Agrármérnöki Kara a negyedik tanévben ad vízgazdálkodási szakképzést az arra jelentkezőknek. A tanrend a teljes előadási és gyakorlati óraszám feltüntetésével az alábbiak szerint alakul. (Megjegyezzük, hogy Kanadában az egyetemi tanév általában 4 hónapos félévekből áll, ami a vizsgaidőszakot leszámítva 13—13 előadási hetet jelent): Első félév Mérnöki jog ós etika (20, —) Beton és vasbeton tervezés (26—26) A hidrológia alapjai (26—39) Nyíltfelszínű vízfolyások hidraulikája . . . (20, —) Hidrológiai laboratóriumi gyakorlat (— 65) Talajvízhasznosítás (20, 20) Második félév Alapozások ós talajmechanika (20, 39) Vízgyűjtőterületek műszaki vonatkozásai (20, 19,5) Öntözés és lecsapolás (26, 39) Vízellátás és szennyvízkezelés (20, 26) A fenti tantárgyak közül a , .Hidrológiai laboratóriumi gyakorlat" és a „Vízgyűjtőterületek műszaki vonatkozásai" ( Watershed engineering) érdemel külön említést, mivel a hazai oktatásban ilyen tantárgyak nem szerepelnek. Az előbbi tárgy keretében a hallgatók egy-egv közeli vízgyűjtőterületen végeznek megfigyeléseket a hidrológiai jellemzők időbeni és térbeni változására vonatkozóan. A területen vízállás és talajvízállás író, valamint csapadékmérő műszerek állnak rendelkezésre. Esetenként talajnedvességi és kiegészítő hidrometeorológiai észleléseket is végeznek. Vizsgálják a hidrogeológiai adottságokat és a talaj, illetve erdőművelés módját és ezek hatását a hidrológiai folyamatokra és a vízháztartásra. A hallgatók végül matematikai modellben foglalják össze a jellemző paramétereket. Az utóbbi tárgy előadásai a vízkészletek menynyiségi és minőségi hasznosítása szempontjából legkedvezőbb talaj- és erdőműveléssel, ármentesítéssel, folyószabályozással, víztározással, erózió- és hordalékkérdésekkel foglalkoznak. Bár a Kanadában is alkalmazott amerikai felsőoktatási rendszer [5] szerint a hallgató előtanulmányai és egyéni érdeklődése szerint szabadon válogathatja össze azokat a tantárgyakat, amelyeket továbbképzése során hallgatni akar, a M. Sc. fokozathoz vezető tipikus egyéves program, az alábbi tárgyakból áll: Első félév Műszaki hidrológia: Kapcsolatok és kölcsönhatások a csapadék, párolgás, transpiráeió, beszivárgás és felszíni lefolyás között; az egységnyi árhullámkép elmélete ós gyakorlati alkalmazása; regionális árvíz- és kisvíz-elemzés; árvizek előrejelzése; erózió és hordalékmozgás (20 óra előadás, 39 óra gyakorlat). Felszínalatti vízkészletek hasznosítása: A felszínalatti víztartó rétegek keletkezése és eloszlása; a vízkészlet becslése; kútépítós; próbaszivattyúzás; szivárgás ós a kúthidraulika elemei; mesterséges talajvíz dúsítás (26 óra előadás, 26 óra gyakorlat). Alkalmazott statisztika a hidrológiában: A valószínűségelmélet és a statisztikai módszerek alkalmazása a hidrológiában és a hidraulikában; empirikus és elméleti eloszlások; lineáris és nem lineáris korreláció ós regreszszió; többváltozós eljárások (48 óra előadás). Második félév A hó és jég hidrológiája: A jég és a hó fizikai tulajdonságai; a hó víztároló képessége; a hóolvadás számítása; a jég keletkezése és megjelenési formái folyókon, a jégzajlás hidraulikája; statikus és dinamikus jégnyomás; a befagyás, a jégtakaró vastagsága ós a felszakadás előrejelzése; hőháztartás, hőegyensúly; mesterséges jégolvasztási eljárások (24 óra előadás). Szeminárium: Mintfen hallgató készít egy hidrológiai vonatkozású tanulmányt és megvitat egy másikat (20 óra). A tanév többi részét a szakdolgozat (disszertáció) készítésére szánják. A disszertáció többnyire az egyetem laboratóriumában végzett kutatómunka ismertetése. További tantárgyak, melyeket a fentiek helyett, vagy a Ph. D. fokozatért való továbbtanulás során fel lehet venni: Hidrológiai rendszerek: A hidrológiai körfolyamat, mint determinisztikus rendszer tanulmányozása. Lineáris és nem lineáris rendszerek és elemzésük módszerei. A hidrológiai modellek vizsgálata (26 óra előadás, 26 óra gyakorlat). A felszínalatti vizek mozgásának elmélete: A felszínalatti vízrendszerek mozgásának matematikai megfogalmazása. A komplex változók elméletének alkalmazása kétdimenziós áramlási rendszerekre; integrál transzformációs eljárások egyes kutak ós kútrendszerek esetén (36 óra előadás).