Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

11. szám - Könyvismertetés

Deák I.—Dr. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani tapasztalatok Hidrológiai Közlöny 1969. 11. sz. 515 IRODALOM [1] Deák I.—Fonóné—Laczkovics J.: Baranya megyei Cement és Mószmű nyersanyag kutatása. FTV. Szakvélemény. Kézirat Bp. 1966. [2] Gálfi J.—Korim K.: Harkány fürdő felszín alatti hidrológiai és termikus viszonyai. Vízügyi Közlemények 1967. 4. sz. füzet. [3] Hegyi J.-né—-Vitális Gy.: Borjád és Beremend környéki löszféleségek összehasonlító vizsgálata. Építéstudományi Szemle 1968. június. [4] Karácsonyi S.—Scheuer Gy.—Vermes J.: A paksi téglagyár nyersanyagának kőzetfizikai jellemzői. Földtani Kutatás 1967. 1. sz. [5] Kaszap A.: Dogger rétegek a Villányi hegységben. Földtani Közlöny 1959. [6] Kretzoi M.: A Villányi hg. alsó pleisztocén gerinces fauna. Geologiea Hungaria Ser. Paleó. Fasc 27. Bp. 1956. 3. f. [7] Kriván P.: A paksi és villányi alsó pleisztocén párhuzamosítása. Földtani Közlöny 1960. 3. f. [8] Ifj. Lóczy L.: A Villányi és Báni hegység geológiai viszonyai. Földtani Közlöny 1912. [9] Molnár B.: A beremendi B-l fúrás anyagának üledéktani vizsgálata. Kézirat Bp. 1968. [10] Nagy L-né: Beremend környéki fúrások palinológiai vizsgálata. Kézirat Bp. 1968. [11] Pécsi M.: A löszfeltárások üledékeinek genetikai osztályozása a Kárpát-medencében. Földrajzi Értesíti5 1967. 1. f. [12] Pécsi M.: Összefüggések a lejtőmorfológia és a negyedkori lejtőüledék képződés között. MTA. X. oszt. Közleményei 1967. 3—-4. sz. [13] Kakusz Gy.—Strausz L.: A Villányi hg. földtana. Magyar Áll. Földt. Int. Évi jel 1950. [14] Schmidt E. Ii. és munkatársai: Vázlatok ós tanulmányok a Vízföldtani Atlaszhoz Bp. 1962. [14] Schmidt E. B.: Geomechanika Bp. 1957. [16] Schulhof ö. és munkatársai: Magyarország ásvány és gyógyvizei. Bp. 1957. [17] Szabó I .—Ungár T.: A tervezett Baranyamegyei Cement és Mészmű talajmechanikai szakvéleménye. FTV. Kézirat Bp. 1968. [18] Szabó Pál Z.: A Dráva alföldi jellegű síkságának alaktana. Földrajzi értesítő 1964. 3. füzet. [19] Ungár T.: Löszfajták fizikai sajátságai. Hidrológiai Közlöny 1964. [20] Vadász E.: Magyarország földtana Bp. 1960. [21] Vadász E.: Termális karsztvíz dél-Baranyában. Hidrológiai Közlöny 1949. Hydrogeologische Erfahrungen in der Umgcbung von Beremend Deák, J.—Dr. Karácsonyi, S.—Dr. Scheuer, Gy. In Beremend wird eine neue Zementfabrik gebaut. Die Sicherung des Rohstoffbedarfs für den Betrieb, die Lösung der Wasserversorgung und die baugeologischen Aufgaben machten eine komplexe Forsehung notwendig. Diese Forschungsarbeiten habén hinsichtlich der hydrogeologischen Verháltnisse des Gebiets, die früheren Feststellungen allgemeinen Charakters in vielem bestátigt, aber in zahlreichen Detailfragen lieferten sie Neues. Es hat sich bestátigt, dass im südlichen Vorraum des Villányi-Gebirges Schichtenwasser und Karstwasser gewinnbar ist. Die zwei Wasserarten vermischen sich in der Umgebung der sich aus dem Flacliland inselartig erhebenden Kalksteinschollen. Dies habén aueh die Wassertemperatur und chemischen Untersuehungen bestátigt. Laut den gesteinschemischen DTA Untersuehungen ist das Löss und seine Typen als Zuschlagstoff geeignet, der Kreiden-Kalkstein ist hingegen für Zementerzeugung und für Kalkbrennen áusserst geeignet. Könyvismertetés Dr. Ivicsics Lajos: Hidromechanikai modellkísérletek. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1968. 304. old., 99 ábra, 20 tábl., 539 irod.) Nagyobb vízépítési műtárgy megépítését, számottevő vízépítési beavatkozás megtervezését ma már általában kismintakísérletek előzik meg. A gyakorlat egyre nagyobb követelményeket támaszt a hidromechanikai laboratóriumokkal szemben is. Ezért volt fontos a modellkísérletezés legfontosabb módszereinek összefoglalása és a vonatkozó elméleti megalapozások egyidejű közreadása. Ivicsics Lajos könyve foglalkozik a modellkísérletezés elméleti alapjaival, kiterjeszkedve az invariáns csoportok, az elektromos és rugalmasságtani analógiák, a lamináris és turbulens mozgásállapotok közötti analógiák, a levegővel végzett ós a szilárdságtani kisminta vizsgálatok kérdéseire. Rámutat az elméletek alkalmazásának egyes nehézségeire, s foglalkozik ezek kiküszöbölésével, valamint a „méretarány-hatás" problémáival. Több elméleti és gyakorlati javaslat megtétele után sor kerül több hazai laboratóriumi kismintakísérlet lefolytatásának és eredményeinek bemutatására is. A könyv egyik fejezete a vízépítési kisminta vizsgálatok gazdasági hatékonyságának értékelési módszereit tárgyalja. Külön fejezet tartalmazza a mérési eredmények feldolgozásának és értékelésének leglényegesebb eljárásait. A könyv a modellkísérletezéssel kapcsolatos elméletek irányairól, a gyakorlati alkalmazások számos technikai megoldásáról úgy igyekszik tájékoztatni, hogy azt a mérnöki képzettséggel rendelkező érdeklődőkön kívül más, felsőfokú képzettségű, a hidromechanika gyakorlatával foglalkozó, vagy abban elmélyedni kívánó olvasó is haszonnal forgathatja. A könyvet eredményesen használhatják a tervezés, építés vagy beruházás szakemberei is, általános szakmai tájékozódás céljára, de megkönnyíti a kisminta-vizsgálatokat végző kutatók, továbbá elméleti hidromechanikai ismeretek elsajátítására törekvő egyetemi hallgatók munkáját is.