Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
11. szám - Deák István–dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Vízföldtani tapasztalatok Beremend környékén
514 Hidrológiai Közlöny 1969. 11. sz. Deák I.—Dr. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani tapasztalatok m M l so t' JELMAGYARA7ATRétegvíz ® Karsztos rétegvíz langyos karsztvíz Karsztos hévíz (Harkány) [C°] 6 5 f|=i Ca + + Na + 17. ábra. Egyes víztípusok összetételének változása mg egyenértékben Abb. 17. Ánderung der Zusammensetzung eíníger Wassertypen ín mg-Gleíchwerten 18. ábra. Egyes víztípusok főbb alkotórészei mg egyenérték %-ban. Jelölés a 17. ábra szerint Abb. 18. Wichtigere Bestandteile einiger Wassertypen in % des mg-Gleichwerts. Bezeichnung wie in Abb. 17 egy-egy anion vagy kation mennyisége hogyan változik a víztípus szerint és a sótartalom a hőmérséklettel miként növekszik. A 7—10 jelzésű karasztvízminták lényegében azonosak. Ettől kissé eltér a 10. sz-mal jelzett (B-5 jelű) fúrás vize. A főbb kationok és anionok mennyiségét egyenértékszázalékban is összehasonlítottuk (18. ábra), mert ez is igen hasznos vízföldtani következtetésekre. A Villányi-hegység déli részén több nagy vízhozamú forrás és fúrt kút táplálkozik karsztvízből. Leghíresebb és legjobban ismert a Harkányi gyógyfürdő fúrt kútjából feltörő víz. A beremendi karsztvíz vegyileg eltér a harkányi gyógyvíztől. A harkányi vízben az uralkodó kation a Na (68 egyenértékszázalékban, az alkáli földfémek közül a Mg csak kisebb mennyiségű). Az anionok közül az S0 4 teljesen hiányzik, a Cl' eléri a 30 egyenértékszázalékot. A Beremend környéki karsztvíz Na tartalma átlagban 25 egyenérték százalék körül van és a víz kémiai jellegét a Ca és Mg határozza meg. Az anionok közül a Cl' csak 8, és az S0 4 15—16 egyenérték százalékot ér el. A beremendi és harkányi vizek összetételében mutatkozó nagy eltérés arra utal, hogy az utánpótlódásban és a tározó kőzetben, — a víz jellegének főbb meghatározóiban — különbség van. A beremendi karsztvíz közvetlenebb felszíni utánpótlódása és gyorsabb vízforgalma valószínűsíthető. A beremendi mészkőből a pleisztocén homokrétegekbe szivárgó karsztvíz egyensúlyi állapotban van, azért nincs Beremenden forrás, amely pedig minden egyes mészkőrögre jellemző (Harkány, Kistapolca, Büdöstapolca, Siklós). Összefoglalás Beremend környékén az FTV. komplex kutatásai a terület földtanára vonatkozó általános jellegű korábbi megállapításokat sokban igazolták, számos részletben pedig újat szolgáltattak. A hidrogeológiai kutatásokból következtethetünk nemcsak a vízbeszerzés műszaki feltételeire, hanem a sajátos vízföldtan adottságok bonyolultságára is. Ezt igazolják a kiegészítő vizsgálatok, elsősorban a vízkémiai eredmények.
