Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek - Könyvismertetés

490 Hidrológiai Közlöny 1969. 11. sz. Dr. Petrasovits I.: Evapotranszspirációs vizsgálatok t = Tages-Mitteltemperatur in C° r = Ausdruck der effektíven Strahlungsverháltnisse Die Wirkung eines jeden anbauteehnisehen und ökologischen Faktors realisiert sich im Ertrag, der in engem Zusammenhang mit den das Wachstum ausdrückenden biologischen Zeigern steht, vor allém mit der Grösse der assimilierenden Blattfláche. Die Wirkungsgrösse des Blattindexes drückt der ,,fc"-Wert in der berechneten Grösse der Evapotranspiration aus. Wenn wir den Einfluss der auf die Blattart ausgeübten Phenophase ausseracht lassen, dann betrachten wir den ,,J;"-Faktor für einfach und können seine Werte von der Linie „k^" der Abb. 4 ablesen. Wenn wir aber ausser der Grösse der Transpirationsfláchen auch den Einfluss der wáhrend der Vegetationszeit abweichenden Blattart und der Bestandsgeschlossenheit berücksichtigen, dann ist der Beiwert ,,k" zusammengesetzt und wird seine Grösse mit dem in der Abb. 4 ersichtlichen Wert k, • k

2 ausgedrückt. Die Linie übte auf den berechneten Wert der ET zu Beginn der Vegetationszeit eine erhöhende und am Ende der Vegetationszeit eine vermindernde Wirkung aus. Den Einfluss der effektiven Strahlungsverháltnisse auf die Evapotranspiration — den Wert ,,r" — geben aufgrund der effektiven sonnenbestrahlten Stunden des Tages die Zahlen der Tabelle 2 an. Der Unterschied zwischen den gemessenen und den berechneten Werten hat aus den insgesamt 6 ,,durchflutete" Vegetationsstrecken in sich fassenden Messungen,mit dem einfachen ,,fc"-Wertgerechnet, + ll,7%nur einmal überscliritten. Mit dem zusammengesetzten Wert gerechnet, war jedoch dieser Unterschied von den 6 Falién nur zweimal von +8,0%, die der übrigen jedoch bedeutend kleiner. Die Abweichung im Verháltnis zur gemessenen Evapotranspiration, ebenfalls mit dem zusammengesetzten ,,&"-Wert berechnet, hat — in den sechs Messungsserien 3,9 und +8,1 mm betragen. Studies into Evapotranspiration in Rice Stands By Dr. Petrasovits, I. Candidate of Agricultural Sciences As a result of several years of experimentál studies a new method of computation has been derived permitting the estimation of the daily evapotranspiration loss from rice plots. By the complex study and processing of data obtained the daily evapotranspiration loss from rice plots, expressed in mm units, is found from the empirical mathematical relationship ET

0=k-t-r, where k = k

1-k

2 = the biotechnical factor, the resultant of production techniques and oecological factors (species, density of stand, growth, nutrient, etc.), í = the daily mean temperature in degs. C, r = factor representing actual radiation conditions. The influence of all faetors related to production techniques and oecology is reflected in the crop, which is closely related to biometric indices describing growth, primarily to the assimilating leaf area. The effect of the leaf-index Li in the estimated magnitude of evapotranspiration is expressed by the factor "k". Negleeting the influence of the phenophase on leaf quality, the factor ,,k" may be regarded as a simple one and its values may be obtained from the curve "kj" in Fig. 4. However, if besides the area of transpirating leaves the influence of varying leaf quality during the growing season and the density of stand is alsó taken into consideration, the factor "k" becomes a complex one, its magnitude being then obtained as the value k

x • k

2 from Fig. 4. Curve k

2 tends to increase at the beginning of the growing season the estimated value of evapotranspiration, and to reduce it towards the end. The influence of actual radiation conditions on evapotranspiration — the value "r" —• is indicated in terms of the actual dailv sunshine hours by the values in Table 2. The discrepancy between theoretical and observed values attained only once + 11.7% during the series of observations involving 6 "flooded" growing cycles, when the simple "k" value was used in the estimation. However, when the complex "k" was used, the discrepancy attained + 8 % only twice during the 6 cycles and remained appreciably lower in the remaining cases. The discrepancy related to actually observed evapotranspiration — using again the complex "k" value for estimation — ranged from — 3.9 and +8.1 mm for the six cycles. Könyvismertetés Zrínyi József dr. (szerk.): A vízgazdálkodási tudományos kutatás 15 éve. 1—203 1. — Bibliográfia — (VITUKI kiadás) Bp. 1968. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1967. évi kutatásainak jegyzéke. 1—30. 1. — Bibliográfia (VITUKI kiadás) Bp. 1968. Világszerte általános az a felismerés és megállapítás, hogy a nagy, sőt még a közepes nagyságrendű beruházások is komoly tudományos előkészítő munkát igényelnek. Számos esetben olyan elmélyült kutatótevékenységre van szükség, hogy a világ minden részében kutatóintézeteket létesítenek ilyen célokra. Nemzetközi tapasztalat, hogy a teljes beruházási összeget alapulvéve: 2—4%-os ráfordítással hatalmas megtakarítások, vagy a tervezettnél sokkal jobb hatásfok érhető el. Ilyen meggondolások alapján hozták létre 1952-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet (röviden VITUKI-t). Az Intézet fennállása óta — megközelítőleg — 1600 kutatási témát dolgozott ki. Az első 16 esztendőben kb. 1320-at, a vízügyi szolgálat legkülönbözőbb feladatainak köréből. Ezekről a befejezett, kidolgozott témákról a VITUKI fenti címen annotált jegyzékeket adott ki. A kiadványnak nemcsak az a célja, hogy felhívja a figyelmet az Intézet sokrétű tevékenységére, mert ez a kutatás nem önmagáért való, hanem az életet szolgálja. Szükséges tehát gondoskodni arról, hogy mind a vízügyi szolgálat érintett ágazatai, mind a kutatási témák tárgykörében érdekelt tudományok és tudományágak képviselői tudomást szerezzenek a VITUKI-ban folytatott kutatásokról és a lezárt kutatási témák felhasználható eredményeiről. A kiadványt áttekintve hű képet kapunk az Intézetben végzett kutatói tevékenység fejlődósérői és jelentős kiszélesedéséről. Az első néhány esztendőben az Intézet feladata a tervszerű vízgazdálkodás megteremtéséhez szükséges alapkutatások elvégzése volt. Elsősorban az ország rendelkezésére álló vízkészletét kellett megállapítani és ehhez kapcsolódva az ország hidrológiai viszonyainak feltárását kellett elvégezni. Az ebben az időszakban folytatott vizsgálatok és kutatások alapozó jellegűek voltak. Az ipar, a mezőgazdaság és általában a társadalmi fejlődés során azonban kiszélesedett a vízgazdálkodás tevékenységi köre és ezzel karöltve megnövekedtek az Intézet feladatai is. Ez a folyamat a kutatómunka kiteljesedését eredményezte, amivel •—-természetesen — együtt járt a minőségi követelmények javulása (Folytatás az 502. oldalon)