Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

10. szám - Dr. Krempels Tibor: Aszfaltbeton partburkolat építési kísérletek

Dr. Krempels T.: Aszfaltbeton partburkolat Hidrológiai Közlöny 1969. 10. sz. 449 Surrantó vályú és formasin elhelyezése az aszfaltkeverék Jogadására (Szolnok) Puc. 7 7. ycmanoeKa öbicmpomoKa-jiomKa u 0opMamuHa djin npuHstmuH accpaAbmoeoü CMecu (COAHOK) A tömörítési hiányosságok értékelése Az útépítési gyakorlatban a kész burkolatból kivágott próbakocka csak 2—3 havi forgalom után éri el a Marshall-test tömörségi értékét. A vízépítési gyakorlatban ezért különösen óvatosan kell értékelni a Marshallpróbán nyert esetleges kedvező értékeket. Egyrészt a vízzáróság és a fagyállóság, másrészt a vízáteresztőkópesség ós altalaj átmosódás szorosan összefügg a tömörítés hatékonyságával. A szolnoki építés idején még nem volt a birtokunkban olyan, az útépítéseknél használt tömörítő eszköz, amellyel a rézsűn is megbízhatóan dolgozhattunk volna. Az általánosan használt tömörítőeszközök — vontatás híján — a rézsűn rendre csődöt mondtak. Az előrehaladott időre tekintettel nem tudtunk már vontató csörlőt szerkeszteni. Ezért kézivontatású, kisméretű vibrólapokkal (SVP 125) végeztük el mind a földmunka, mind az aszfalt tömörítését. A nagyon gondos munka ellenére a laboratóriumban elérhető legnagyobb tömörségnek mindössze 92—95%-át tudtuk elérni. Gyenge eredményeket mutattak a burkolatból kivágott próbakockák is (3. táblázat). A táblázathoz csak azt kívánjuk hozzáfűzni, hogy az útépítési gyakorlat vízzárónak a 3 % alatti vízfelvételű aszfaltot tekinti, míg félig nyitottnak minősíti a 3—8 % közötti értékűt. A tömörítési hiányok miatt romlanak a burkolat szilárdsági és áteresztőkópessógi paraméterei. A szolnoki kísérletnél szerencsére a lábazat az átlagosnál magasabbra adódott és ez kedvezőbb kiáramlási viszonyokat te3. táblázat Az aszfaltbeton tömörítésének ellenőrzése (Szolnok) Laboratóriumi keverékek (7,07 cm ólh. kocKész burkolatból kivágott 10 cm ólh. kockán kán) alsó középső felső I. jelű II. jelű rétegből Térfogatsúly (g/cm

3) Vízfelvétel vákuumban (súly %) 2,31* 2,50* 2,28 3,93 2,14 11,45 2,20 9,39 2,24 8,31 remtve csökkentette a víznyomás különbségből származó hajlító igénybevételeket. Ezen kívül a vastag burkolat miatt kisebb a kifagyási veszély és a felszíni lemezes anyagleválások hatása. Több éves üzemelés után 1968 tavaszán a kísérleti program keretében kifejlesztett műszerrel (12. ábra) helyszíni áteresztőképességi méréseket végeztünk. A nyolc helyen elvégzett mérés eredménye szerint a szivárgási tényező 106 és 107 cm/s nagyságrendű, cLZclZ íX burkolat vízzáró. Ettől függetlenül azonban a folyami kavics anyagot tartalmazó II. jelű anyagból készült szakaszon egy-két helyen kisebb kifagyások és felületi pergések jelentkeznek (13. ábra). Néhány munkahézag mentén időszakos kiszivárgást is tapasztaltunk. Ezek a jelenségek óvatosságra intenek ós szükség van a burkolat fokozott megfigyelésére. Figyelembe kell venni, hogy a kedvező vízzárósági eredményeket a túlnyomóan ép és száraz felületre helyezett műszerrel nyertük. A lokális meghibásodások esetleges kifejlődését egyelőre nem tudjuk műszeres mérésekkel követni. Egészében azonban a burkolat eddig jól vizsgázott. A burkolat általában nagyon tetszetős benyomást kelt. Felülete ugyan nem olyan egyenletes, mint ahogyan azt az útépítési burkolatoknál megszoktuk. A felületi egyenlőtlenségek azonban építési eredetűek. Az elmúlt években nem tapasztaltunk süllyedésből, erózióból származó alakváltozáátlagérték 12. ábra. Aszfaltburkolat áteresztőképességét mérő műszer Puc. 12. Ilpuőop ŐJIH u3Mepenun nponycKHoCí cnocoőHOcmu ac<pajibmoeoü oöAuqoeKU