Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

10. szám - Dr. Krempels Tibor: Aszfaltbeton partburkolat építési kísérletek

450 Hidrológiai Közlöny 1969. 10. sz. 13. ábra. Lemezes leválások és hullámos felszín a szolnoki kísérleti szakaszon Puc. 13. nAacmumambie omnadenun u eoAHUcmoa noeepxtwcmb HÜ onumnoM ymicmKe e e. COJIHOK sokat. Ujabban egyébként biztonságtechnikai szempontból sok gondot okoz az aszfalt rézsűburkolatok csúszóssága. Erre a kérdésre később külön tanulmány formájában még vissza kívánunk térni. Esetünkben a kísérleti szakasz felületén tapasztalható 1—2 cm-es hullámok inkább előnyösek, mert a partra tévedő illetéktelenek vízbecsúszását határozottan gátolják. A szolnoki tapasztalatok alapján laboratóriumi kísérleteket végeztünk a hiányos tömörítésből adódó nagyobb vízfelvétel és szétfagyási veszély értékelésére. Kavicsos, illetve zúzalékos ásványi keverék felhasználásával, különböző tömörítési munkákkal próbatestek készültek. Ezeket vákuumban vízzel telítettük, majd vizsgáltuk a stabilitás romlását 20 fagvasztási ciklus után. Egy-egy ciklusban a próbatestet 16 óráig —20 °C-on tartottuk, majd 8 órára + 20 °C hőfokú vízfürdőbe helyeztük. A vizsgálat eredménye szerint a tömörítő munka erősen befolyásolja az aszfalt stabilitását, vízfelvételét és fagy állóságát. Kitűnt, hogy a zúzalékos ásványi anyag stabilitása kereken a kétszerese az azonos tömörítő munkával készített, gömbölyű szemcséjű adalékot tartalmazó aszfaltnak. A fagyasztás hatására a Marshall stabilitás csökkent, éspedig a zúzalékos keveréknél mintegy 10%-kai, míg a kavicsosnál mintegy 30%-kai. A vízzáróság érdekében az aszfaltot legalább 97,5—98%-ra be kell tömöríteni. Ennél kisebb tömörség esetén az aszfalt fagyállósága erősen csökken. A zúzalékos aszfaltoknál ez a csökkenés kisebb. Az aszfaltszűrőnél nem lehet közvetlenül megmérni a tömörítési fokot, mert a nagy hézagtérfogat miatt a gyakorlatban alig megvalósítható térfogatmérésekre lenne szükség. Ezért — többféle változatban is — közvetett úton következtethetünk az elért tömörségre. Az egyik módszer szerint például vizsgálni lehet az áteresztőkópességiegyüttható eltérését a tervezett értéktől. Megfelelő előkészítés esetén a munkahelyen megbízható tájékoztatást nyújt még a terítési hőfok és a hengerlési menetszám folyamatos ellenőrzése. Dr. Krempels T.: Aszfaltbztoji partburkolat A fentiekben részletezett és további más vizsgálatok [4] elvégzése után 1967 tavaszán hozzákezdtünk a következő — budapesti — kísérlet előkészítéséhez. Dunai partburkolatok Budapesten (1967) A budapesti Duna-szakasz országos méretekben is nagy partburkolási feladat okat jelent a főváros számára, mind a meglevő burkolatok fenntartása és részleges rekonstrukciója, mind a, külső területeken esedékes új burkolatépítések terén. Általánosan ismeretes, hogy a hagyományos kőburkolatokkal a feladatot ma már nem lehet megoldani. Ezért az Országos Vízügyi Hivatal aszfaltburkolat építési programjában elért eredményeinek felhasználásával és anyagi támogatásával a Fővárosi Tanács VB. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága 1907 őszén két dunai kísérleti szakaszt létesített a Meder utcánál és a Cserepes utcánál. A hullámverésnek ós a dunai jégzajlásnak ellenálló burkolat építésén kívül a kísérletek célja a tapasztalatszerzés volt a félüzemi gépláncok összeállításához. Vizsgálni kívántuk továbbá a burkolat városképi megjelenését is. Az aszfaltkeveréket a Fővárosi Üt- és Közműépítő Vállalat gyártotta. Az alapozási, valamint az aszfaltbeépítési munkát a Fővárosi Csatornázási Művek végezte. A bonyolult munkát mindkét fél mintaszerű együttműködéssel, eredményesen végezte el. Bebizonyosodott, hogy alapos technológiai előkészítés esetén viszonylag könnyen lehet begyakoroltatni a szükséges újszerű munkafogásokat a más téren gyakorlott mélyépítési szakmunkásokkal. A két szakasz közül előbb készült el a nagyobb kiterjedésű a XIII. kerületi Meder utcánál, az újpesti hajógyári öböl déli kijáratánál (14. ábra). A szakasz hossza — a közbenső lejáró lépcsők nélkül — 40 m. A rézsű hajlása 1 : 1,5, hossza 10,30 m. A kísérleti szakaszt 9 sávra osztottuk (4. táblázat). A Meder utcánál elsősorban a különböző tükörkiképzési módokat vizsgáltuk (kőforgáes; kőforgács fekete anyaggal vagy folyami kaviccsal — végül mindkettővel — beterítve; Z 40/60 és Z 20/40 zúzottkő terítés; földtükör). A tükörkiképzési tapasztalatokat azonnal felhasználtuk, mind a következő Meder utcai sávoknál, mind a Cserepes utcai kísérleteknél. A változatos tükörkiképzéssel ellentétben alapjában állandó volt a burkolat és a szűrőréteg rendszere. A hajógyári öböl gyakorlatilag zajlásmentes14. ábra. A budapesti Meder utcánál létesített kísérleti szakasz építés közben Puc. 14. OnbimHbtü yiacmon, co3daHHbiü y yAiu/bt Medep e Bydaneuime e cmpoumeAbcmee