Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

10. szám - Dr. Krempels Tibor: Aszfaltbeton partburkolat építési kísérletek

443 Hidrológiai Közlöny 1969. lü. sz. Aszfaltbeton partburkolat építési kísérletek* Dr. KBEMPELS IIBO R*» Az elmúlt években az Országos Vízügyi Hivatal műszaki fejlesztési programja keretében széles körű vizsgálatokat végzett, aszfaltbeton rézsűburkolatokkal kapcsolatban. Hazánkban már korábban is voltak vízépítési aszfaltkísérletek. Maiina Gyula 1903—1907 közötti szegedi kísérleteit [1] a nemzetközi szakirodalom mint az újkori vízi aszfaltmunkák kezdetét tartja számon [2]. Hosszabb szünet után, a 30-as években az Öntözésügyi Hivatal folytatta a hazai kíséi leteket [3]. Akkoriban Magyarország ínég bitumenimportra kényszerült. Ezért szolid kivitelezésű vízépítési aszfaltburkolat nem nagyon lehetett versenyképes. A tiszafüredi öntözőrendszerben merészen vékonyra tervezett kísérleti burkolat jelentős részében hamarosan felújításra szorult. Egyes szakaszokon azonban az eltelt több mint három évtizeden át kifogástalanul üzemelt (1. ábra). 1. ábra. A tiszafüredi öntözőrendszer főcsatornájának 1937ben épített rézsű burkolatából 1967. novemberében kivágott aszfaltbetonminta. (Balról jobbra: felülnézet, metszet, alulnézet). [Foto: VIZDOK] Puc. 1. 0őpa3eii, ebipesaHHbtü e mnőpe 1967 z. U3 accpaAbmoőemonHoií oönuifoeKU MazucmpaAbnozo opocumeAbiioeo KanaAa Tucacpioped, nocmpoetnioeo e 1937 eody (cAeea nanpaeo: eud ceepxy, pa3pe3, eud CHU3y). ((pomo: BU3ÖOK) A bitumen hazai gyártásának megindulásával — az BO-es évek közepétől kezdve — megnyílt a gazdaságos vízügyi alkalmazás lehetősége. Az Országos Vízügyi Hivatal programja keretében elsősorban a partburkolatoknál való alkalmazás lehetőségót vizsgáltuk. A kőburkolatok kiszorulása miatt itt jelentkezik ugyanis a legsürgősebb feladat. A műszaki feladat kettős. Biztosítani kell — az aszfalt rézsűburkolat állékonyságát, ós — a talajvíz hatékony megcsapolását, ha a mederben a vízszín süllyed. A fejlesztési munka során 1961-től kezdve előbb elméleti vizsgálatokkal és laboratóriumi kísérletekkel tisztáztuk a burkolatra ható terhelések számbavételének módját és a hazai bitumenek alkalmazási feltételeit. Ezt követően 1965-ben megépült a szolnoki Tiszaparton az első kísérleti szakasz. Az építés során szerzett építéstechnológiai és anyagismereti tapasztalatok — valamint a huzamos talajvíz kiáramlási észlelések — birtokában a következő években vizsgálatainkat kiterjesz* Rövidített formában elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Vízépítőipari Szakosztályának 1968. január 17-i előadóülésén. ** Országos Vízügyi Hivatal. tettük az újszerű megcsapoló elemre, az aszfaltszűrőre [4]. Ezt követően 1967 őszén Budapesten, a Fővárosi Tanács VB. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságának dunai partburkolási munkáinál két újabb kísérleti szakaszt létesítettünk. Végül 1968 nyarán újabb kísérleti szakasz készült el a Rákos-patak budapesti szakaszán. A laboratóriumi vizsgálatokban és a kísérleti építésekben az OVH Műszaki Fejlesztési Osztályának, valamint Árvízvédelmi ós Folyamszabályozási Főosztályának irányításával az egész munka során kiváló eredménnyel működött közre a Budapesti Műszaki Egyetem Útépítési Tanszéke ós Vízépítési Tanszéke. Az építésekhez közvetlenül felhasznált laboratóriumi kísérleti leírásokra az irodalomjegyzékben hivatkozunk. A többi közreműködőről a későbbiekben esetenként emlékezünk meg. A továbbiakban előbb általánosságban áttekintjük az aszfalt rézsűburkolatok kísérleti szakaszainak építéséhez használt gépeket, majd röviden beszámolunk az említett négy hazai kísérleti szakasz építéséről. Az építési technológia általános jellemzése A vízépítési aszfaltburkolatokat ma már teljes gépesítéssel építik, erre a célra kialakított célgépek segítségével. Mindamellett rá kell mutatni arra, hogy kisebb — elsősorban kísérleti jellegű — munkához nincs szükség célgépekből álló gépláncra. Az 50-es évek elején épült nagyszabású külföldi burkolatoknál még jobbára kózierővel dolgoztak. Ha gépeket igénybe is vettek, azokat alkalmilag válogatták össze. Á hazai kísérletek helyes értékelése miatt ajánlatos erre visszaemlékezni, mert egyszerű eszközökkel is lehet kiváló minőségű burkolatot építeni. A rézsűburkolat építése a következő munkafázisokból áll: 1. Finom tükörvágás. 2. Finom tükör előkészítése (itatás, zúzottkővagy kavicsterítés). 3. Finom tükör tömörítése. 4. Burkolati anyag beszállítása és elterítése, 5. Burkolati anyag tömörítése. 6. Lezáró réteg (masztix bevonat) elkészítése. Az egyes munkafázisokkal kapcsolatos ismereteket az alábbiakban foglalhatjuk össze: A finom tükörvágás a legeredményesebben még mindig kézi munkával végezhető el. Kísérletekhez tehát ezt célszerű előirányozni. Pontossági igény + 2 cm. Nagyobb munkáknál mindamellett erre a fázisra gépet is alkalmazhatunk. Jól bevált például az osztrák St. Panthaleon vízerőmű üzemvízcsatornájának építésénél a Gradall univerzális kotró (2. ábra). A finom tükör előkészítés során (a következő technológiai lépésként külön is tárgyalt tömörítéssel együtt) a felületet alkalmassá teszik arra, hogy ellenálljon az építés idején jelentkező csapadékeróziónak és az aszfaltanyag beszállításakor a letaposásnak. Az előkészítés történhet akár a finom tükör kátrányos itatásával, akár — gyakrabban — zú-