Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

10. szám - Dr. Krempels Tibor: Aszfaltbeton partburkolat építési kísérletek

444 Hidrológiai Közlöny 1969. 10. sz. Dr. Krempels T.: Aszfaltbztoji partburkolat f 2. ábra. Finom tükörvágás Gradall kotróval a St. Panthaleon vízerőmű üzemvízcsatornáján [19] Puc. 2. O6pa3oecuue OCHOSÜHUR C N0M0IIJBM sKCKaiamopa Fpadann na deppueaifuOHHOM kohüm eudpoy3Jia C. nanmajieoH (19) zottkő- vagy kavicsréteg elterítésével. Mind az itatás, mind a kőterítés elvégezhető az útépítéseknél használatos gépekkel. A rézsűn épített kőterítéshez különösen beváltak a lánctalpas felrakógépek (3. ábra). Kísérleti célokra azonban mindkét műveletet jó eredménnyel kézierővel is előirányozhatjuk. A finom tükör tömörítése a már említett felületstabilizáló hatáson kívül alapvetően azért szükséges, mert az aszfalt hatékony tömörítése csak szilárd alapon lehetséges. A földtükör kézierővel csak körülményesen és kétes műszaki eredményességgel tömöríthető. Tekintettel arra, hogy az aszfaltkeveréket feltétlenül géppel kell tömöríteni, célszerű a földmunkánál is ugyanazokat a gépeket előirányozni. Az 1 : 4 hajlásnál meredekebb rézsűn még önjáró munkagépek is vontatásra szorulnak. A vontatást a koronán elhelyezett, a koronáéi mentén elmozdítható csörlővel végzik. Nagyobb munkához •— mind völgvzárógátak, mind trapézszelvényű csatornák burkolásához — különleges csörlőket szerkesztettek [5, 6]. A csörlőkhöz olyan hajtómű tartozik, mely az adott vibróhenger valamennyi sebesség fokozatával összhangban van. 3. ábra. Zúzottkő terítés készítése az Erzhausen szivattyús energiatározónál [10] Puc. 3. ycmanosKa meöiiR npu cmpoumenbcmee HÜCOCHOaKKyMy/iupywuieü cmanijuu 3pifxay3eH (10) 4. ábra. Tehergépkocsira szerelt csörlővel vontatott BOMAG henger Hamburgban [7] Puc. 4. HuAUHÓp BOMAr, ycmaHae/iueaeMbtü c noMOiifbKt aemoMOöujibHOÜ AeőedKU (7) Rövidebb rézsűhöz kisebb berendezés is megfelel. Az egyik Hamburg környéki tengeri gát rézsűburkolatánál például tehergépkocsira szerelt csörlőt [7] alkalmaztak (4. ábra), de a szakirodalomban sok más egyedi megoldással találkozhatunk. Kísérleteknél elsősorban a technológiai feladatot, azaz a tömörítőeszköz szabatos mozgatását kell megoldani. A gazdaságos gépkihasználási szempontok másodlagosak. Ezért a tömörítőeszköz vontatására kísérleteknél felhasználhatunk kotrót, tehergépkocsira vagy lánctalpas vontatóra szerelt csörlőt, darut stb. A tömörítőeszköz saját haladási sebességét és a vontatás sebességét a két gépkezelő együttes fegyelmezett munkájával kell biztosítani. Ellenkező esetben a burkolat vagy felgyűrődik, vagy repedezett lesz. Kísérleteinknél ezt a kényes eljárást a gépkezelők bámulatosan rövid idő alatt megtanulták. így nem volt szükség hajtómű beszerzésére, ami időtrabló és költséges. A gépgyárak újabban olyan tömörítőgépeket is gyártanak, melyeket a rézsűn való rendszeres üzemeltetésre szerkesztettek (csapágyazás, a vezetőülés beállítása stb.). A robbanómotort többnyire megdöntik a függőleges és a rézsű normálisa közötti szögfelezőbe. A gépet így általánosan felhasználhatják a mélyépítésben. Főleg hosszabb rézsűknél célszerű, ha a csörlőt a tömörítőgépről lehet vezérelni. Az ilyen gépen szembetűnő helyen látható a kábeldob a vezérlő kábel felesévélésére. Rézsűtömörítő eszköznek külföldön felhasználják mind a vibróhengert, mind a gumihengert. Hazai kísérleteinket általában vibróhengerrel igyekeztük elvégezni. A tapasztalatokról a megfelelő kísérletnél számolunk be. A rézsűtömörítés jellege nem különbözik a vízszintes rétegekben elterített földanyagnál megszokott eljárástól. Mindenesetre azonban bizonyos többletnehézséget okoz a rézsű letaposása a henger alá való terítéskor. Különös figyelmet kell még fordítani a munka minőségére a rézsűlábnál, a megtámasztó kőrakat környezetében. Ezeken a helyeken esetleg vibrólapokkal kell kisegítő tömörítést biztosítani. A gépek száma elvben közömbös: több