Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

9. szám - Nemzetközi Hidrológiai Decinium Hírei

429 Hidrológiai Közlöny 1969. 9. sz. K NÍS NEMZETKÖZI HIDROLÓGIAI DECENNIUM HÍREI A Nem/.e(kiizi Hidrológiai Decenniuin Oktatási Bizottsá­gának negyedik ülésszaka A Nemzetközi Hidrológiai Decennium Koordináló Tanácsának egyik legrégibb szakértő szerve a hidro­lógus-képzés munkabizottsága. Feladata valóban alap­vető, hiszen különálló hidrológuskópzés a Szovjetunión, az Egyesült Államokon és Lengyelországon kívül egyet­len más országban sincs, alig van egyetem, amelyen a hidrológiának önálló tanszéke lenne, sőt a tantervekben is kevés helyen szerepel különálló tárgyként ez a szak­tudomány. (Nem is szólva arról, hogy, ha előadják, milyen eltérő tárgyköröket ölel fel.) Á munkabizottság a felsőfokú hidrológusképzés elő­segítését tekinti főfeladatának, hiszen az egyes orszá­gok sajátos igényeinek megfelelő középfokú képzés és főként az észlelők nevelése nemzetközi alapon nem old­ható meg. A Munkabizottságban 11 ország képviselői kaptak helyet: Argentína, Csehszlovákia, az Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Japán, Magyarország, Nigéria, a Szovjetunió ós Venezuela. Állandó képviselők­kel vesz részt a munkában a Meteorológiai Világszer­vezet, amely a hidrometeorológus-képzés előmozdítására régebben szervezett külön bizottságot a kettős munka elkerülése végett megszüntette. A titkári teendőket az UNESCO részéről José A. da Costa látja el. A munkabizottság márc. 3—7. között Párizsban megtartott negyedik ülésszakán az elnöki tisztet — szo­kás szerint — a korelnök A. Candoljo professzor, Argen­tína képviselője töltötte be. A napirenden szereplő számos kérdés közül a követ­kezőket emelhetjük ki: 1. A fejlődő országok szakemberei számára az UNES­CO támogatásával szervezett eddigi nemzetközi tovább­képző tanfolyamok (az angol nyelvű budapesti, delfti és prágai, a francia- ós angol nyelvű padovai és a spanyol nyelvű madridi) megkezdett sorát a jövőben tovább is folytatják. 2. A számos nemzeti jellegű továbbképző rendezvény kö­zül a 4-hónapos párizsi hidrológiai és vízkészletgazdálko­dási tanfolyam érdemel részünkről figyelmet, mert évente megismétlik, ós a francia kormány külföldi résztvevők számára ösztöndíjat biztosít. Az osztrákok Grazban 4 hetes angol nyelvű hidro­geológiai tanfolyamot rendeznek. Kanada és az USA ösztöndíjakat biztosít a magasabb fokú hidrológiai tanulmányok folytatására. 3. Érdekes kezdeményezésnek tekinthető a hidrológia tanárai számára rendezett nyári továbbképző szemináriu­mok. Az USA Illoinis államában, az urbanai egyetem szervez ilyet a neves Ven Te Chou professzor vezetésé­vel és a hollandok a delfti nemzetközi vízügyi továbbképző intézet keretében tartanak egyet. Mindkettő angol­nyelvű, 2 hetes időtartammal. Á delfti tanfolyamot ok­tatás-módszertani konferencia zárja be, ahol a legismer­tebb nevű hidrológus-professzorokat szólaltatják meg. A részvételi díjak sajnos elég nagyok, ós ösztöndíjak csak korlátolt számban állnak rendelkezésre. A Szovjet­unió sokkalta nagyobbvonalú: az orosz nyelvű 2 hóna­pos moszkvai tanfolyam minden résztvevőjének ingye­nes ellátást biztosít ós nemcsak tanárokat, hanem kellő­en specializált kutatókat is felvesznek. A tervek szerint a hat éven át egymást követő tanfolyamokon a hidro­lógia egész területét fel kívánták magas szinten dolgozni. 4. Hidrológus-technikusok részére Kelet-Afrikában re­gionális tanfolyamot szervez az UNESCO. Székhelye valószínűleg Nairobi (Kenya) lesz ós előkészítésében fontos szerep vár az UNESCO ottani regionális köz­pontja hidrológiai szekciójának vezetőjeként működő dr. Kovács Oyörgy kartársunkra. A Meteorológiai Világ­szervezet főként a technikusok ós észlelők nevelésén fá­radozik a fejlődő országokban és ennek keretében a hidrometeorológia is helyet kap. Kiadott — egyelőre angol nyelven — egy az észlelések ós az adatfeldolgozás rutin-feladataival foglalkozó vezérfonalat is ,(WMO Ouide to Hydrometeorological Practices), amely ugyan elég súlyos kritikában részesült, de mégis fontos kez­deti lépést jelent a mérési módszerek oly fontos egysé­gesítése irányában. A Meteorológiai V ilágszervezet tevé­kenységi köréből megemlíthetjük még a regionális sze­mináriumokat. A legutóbbi 1968-ban Pozsonyban volt ós az előrejelzések kérdésével foglalkozott. A felszínalatti vizekre vonatkozó előrejelzéseket Major Pál ismertette francia nyelven. 5. Az oktatási segédletek tekintetében készül az 1940 óta nyomtatásban megjelent egyetemi szintű hidroló­giai tan- és kézikönyvek részletes ismertetője, amelyet összehasonlító tartalom-mutatók egészítenek ki. Az e sorok írója által összeállított, kiadás előtt álló mű alap­ján az előadásaira készülő oktató könnyen tájékozód­hat arról, hogy a feldolgozott 11 különböző nyelven megjelent 58 kézikönyv milyen részletességgel tárgyalja a hidrológia, a hidrogeológia, ill. a hidrornetria egyes fe­jezeteit. Megindult a hidrológiai tárgyú oktatófilmek ka­talogizálása, — a távolabbi cél a kölcsönzés megszer­vezése —- és rövidesen elkészül a hidrológiai tantervek és oktatási vezérfonalak ismertetője, amely azoknak a felső­oktatási intézményeknek fog segítséget nyújtani, ame­lyek programjukban új tárgyként kívánják bevezetni szaktudományunk oktatását. Dr. Lászlóffy Woldemár A METEOROLÓGIAI VILÁGSZERVEZET (WMO) ÉS A NEMZETKÖZI HIDROLÓGIAI DKCENNIUM Mint ismeretes, a WMO-nak a Decenniummal kap­csolatos egyik legfőbb törekvése a Föld hő- és vízház­tartása lehető legátfogóbb tanulmányozása. Ennek érde­kében elsődleges feladat az utóbbi évtizedek megfigye­lési eredményeinek egységes szempontok szerinti fel­dolgozása, értékelése ós publikálása: végeredményként egy Meteorológiai Világatlasz összeállítása. A WMO VI., európai régiója ebben — elsőként — Európa hőmérsék­leti és csapadék-térképeit kívánja publikálni 1 : 10 000 000, ill. 1 : 50 000 000 méretarányban. A két tér­képsorozat megszerkesztésére a WMO a magyar meteoro­lógiai szolgálatot kérte föl. Kidolgozásuk ez év június 30-i határidővel befejezés előtt áll (a vártnál jóval na­gyobb mértékben véve igénybe a szerkesztők szellemi és fizikai teljesítőképességét...). A térképek előállítását WMO—UNESCO megbízás birtokában a magyar Kar­tográfiai Vállalat végzi. Az első 26 térkép 1970. szep­temberében hagyja el a nyomdát. A további paraméte­rek feldolgozására vonatkozó előkészítő tárgyalások ja­vában folynak a tagállamok meteorológiai szolgálataival. A WMÖ-nak a Decenniummal kapcsolatos ténykedése a világszervezet Hidrometeorológiai Bizottságának mun­káján keresztül mérhető le. Noha a Bizottság 1964 őszén tartott 2., varsói ülésén — éppen az NHD feladataival összefüggésben — hasznos javaslatok és kevésbé ter­mékeny viták közepette — megszületett ,,A Hidrometeo­rológiai gyakorlat útmutatója" c. kiadvány terve, az azóta megjelent munka 1 az evapotranszspiráció problé­makörének figyelmen kívül hagyásával hiányos maradt. Szerencsére a WMO Megfigyelési módszer- és műszer­ügyi munkacsoportja időközben éppen a hidrometeoro­lógia legfontosabb kérdésének, a párolgás ós az eva­potranszspiráció mérésének, ill. számításának vonatko­1 Guide to Hydrometeorological I'racticex. Oeneve, 1905 (WMO-No. 169. TP. 82)

Next

/
Thumbnails
Contents