Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

430 Hidrológiai Közlöny 1969. 9. sz. zásában a Világszervezet egyik legértékesebb kiadványá­val 2 járult hozzá a problémáknak ezután már talán keve­sebb vitát kiváltó megoldásához. A Hidrometeorológiai Bizottság 3., genfi ülése is — 1968. szeptember 9—21 között — több ízben foglal­kozott az NHD programjával kapcsolatos kérdésekkel. E megbeszélések igen jelentős részét alkották a Bizott­ság munkájának, ós a WMO ós az NHD munkájának koordinálása körül forogtak. A koordinálást konkréten az alábbi területeken szorgalmazták: a) A megfigyelő hálózatok kijelölése és működtetése; b) A hidrológiai műszerek ós megfigyelési módszerek egységesítése; c) A hidrológiai adatok begyűjtésére, továbbítására ós feldolgozására hívatott operatív rendszer kiépítése, szoros kapcsolatban az Időjárási Világszolgálat (World Weather Watch = WWW) biztosította technikai lehető­ségekkel; d) Meteorológiai ós hidrológiai adatok kölcsönös biz­tosítása a vízgazdálkodási és vízhasznosítási tervekhez; e) A hidrometeorológiai elemek alapján történő víz­háztartási számítások módszereinek egységesítése; f) Hidrológiai előrejelzések; g) Segítségnyújtás a meteorológiai és hidrológiai szol­gálatok fejlesztésében; h) Az említett területekre vonatkozó operatív tenni­valók útmutatóinak kidolgozása. Megállapodtak abban, hogy a WMO az UNESCO-val együttműködve tevékenyen részt vesz az NHD külön­böző témájú konferenciáin ós a Decennium utáni ilyen tárgyú konferenciák távlati programjának kidolgozásá­ban; továbbá, hogy a Decennium után a WMO bizto­2 Meaxnrement and Estimaiion of Evaporation and Erapotranspira­tion. tteneve, 1908. Terhvicnl Note 8.3. (WMO-No 201. TP. 105) sítja a nemzetközi együttműködést a hidrológia opera­tív területein. Javasolta végül a Bizottság az eddigi ,,Hydrometerological Commission" elnevezés ,,Hydro­logical Commission"-ra, változtatását, mert nézete sze­rint ez jobban kifejezné a jövőben vállalt és fent kör­vonalazott tevékenységét és csökkentené a terminoló­giai zavarokat. A javaslat elfogadását hosszas vita előzte meg és szoros szavazás döntötte el, jóváhagyása a Végre­hajtó Bizottság állásfoglalásától függ. A WMO Decennium-programmja keretében külön ki­advány-sorozatot indított. Eddig a következő számok jelentek meg: 1 .E. Palmén: Evaluation of atmospheric moisture transport for hydrological purposes. 2. V. P. Subrahmanyam: Incidence and spread of Continental drought. 3. A. F. Rainbird: Estimating areal average precipi­tation. 4. J. P. Bruce and J. Nemec: World Weather Watch and its implications in hydrology and water resources management. 5. E. Kessler and K. E. Wilk: Radar measurement of precipitation for hydrological purposes. 6. T. J. Nordenson: Preparation of co-ordinated pre­cipitation, runoff and evaporation maps. 7. R. W. I'ophtrm: Satcllite applications to snow hydro­logy-1968. 8. W. B. Langbein: Hydrological bench-marks (Elő­készületben). Mint látható, valamennyi a meteorológia és a hidro­lógia egy-egy kevésbé tisztázott, ill. a rohamosan fej­lődő technikával összefüggő mérési-módszertani kérdés­ben járul hozzá — bőséges bibliográfia közlésével is — a Decennium céljának eléréséhez. Dr. Kakas József Egyesületi és műszaki hitek Rovatvezető: ANKÉT A BORSODI MŰSZAKI HETEK ALKALMÁVAL A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportja, a MTESZ Borsod megyei Szervezete rendezésében, a „Borsodi Műszaki Hetek" alkalmával, 1968. május 13-án ankétot tartott. A délelőtti ülésszakon a Magyarhoni Földtani Társulat Északmagyarországi Szakosztályával közös rendezésben talaj víz problémákkal foglalkoztak. Fekete Erzsébet a csoport hidrogeológiai szakosztályá­nak munkáját „Talajvíz megfigyelések az Avason" c elő­adásában foglalta össze. Szlabóczky Pál: „Talajvíz után­pótlási vizsgálatok a Miskolc alatti kavicsmezőkben", majd Borbély Sándor—Mészáros Zoltán: ,,Vízáramlási megfigyelések a Sajó kavicsteraszában" c. előadásaikban számoltak be kutatási eredményeikről. Az ankét délutáni ülésszakát az OMBKE Borsodi Csoportjával rendezték és a bányavizek hasznosítási le­hetőségeit vitatták meg. Monos János elnöki megnyi­tója után Borbély Sándor: „A kiemelt bányavizek meny­nyisége, kémiai jellege", dr. Juhász András—Kerényi Béla: „Edelényi ásványvízelőfordulás hidrogeológiai vi­szonyai, hasznosítási lehetősége", dr. Takács Sándor— Schiefner Kálmán—Fázohl Ádám: „Bányavizek felhasz­nálásának egészségügyi követelményei és lehetőségei", Tóth Sándor: „Bányavizek mezőgazdasági hasznosítása", ós Veckinger Lajos: „Bányavizek tisztíthatóságának lehe­tőségei" c. előadásai hangzottak el. Az ankét határozatai között szerepelt egy munkabi­zottság megalakítása, mely a bányavizek hasznosításának konkrét lehetőségeit dolgozná ki. A munkabizottság dr. Juhász András vezetésével megalakult és szeptem­ber 26-án megtartotta első ülését. Ugyancsak a „Borsodi Műszaki Hetek" alkalmával május 15-én a MHT. Borsodi Csoportja a Magyar Élel­miszeripari Tudományos Egyesület Borsodi Csoportjával közös rendezésben az élelmiszeripari vízellátásról Ka­tona Emil tartott előadást. Dr. VÁGÁS ISTVÁN A MHT Borsodi Csoportjának vízgazdálkodási szak­osztálya az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatósággal közös rendezésben 1968. júl. 26-án tanulmányutat szer­vezett a visontai Thorcz külfejtéshez. A külszíni víz­védelemről Szalmássy Ede, a bányagödör víztelenítésé­ről Unger Tibor, majd a szén- és meddőkitermelésről Meszlérí Tibor tartott ismertetést. B. S. Talajmechanikai és alapozási konferencia Budapesten 1968. okt. 15—18. között rendezte meg a MTA Mű­szaki Tudományok Osztálya a 111. Budapesti Talajmecha­nikai és Alapozási Konferenciát. A 75 külföldi és mint­egy 200 hazai résztvevő az előzetes programmal egye­zően a következő négy témakört vitatta meg: 1. Talajfizika, 2. Munkagödrök lehatárolása és víztelenítése, 3. Mélyalapozás, 4. A kőzetmechanika mérnöki vonatkozásai Minden szekció vitaiilésót a főelőadó referátuma nyi­totta meg, amit az ismert külföldi ós hazai szakemberek­ből álló panel vitaindító jellegű előadás-sorozata és a résztvevők szabad vitája követett. A főelőadó a szekció ülésen elhangzottakat a záróülésen foglalta össze, ugyan­itt értékelte a Konferencia munkáját a Rendezőbizott­ság elnöke, dr. Kézdi Árpád egyetemi tanár. Ez a rende­zési metodika növelte a résztvevők aktivitását, és emelte a vitaülések színvonalát. A beküldött és elfogadott tanulmányokat a Konfe­rencia megnyitása előtt közreadott kétkötetes, közel 1000 oldal terjedelmű Proceedings ismertette. Az 1. szekció tárgykörében beküldött 36 cikk legna­gyobb része a minősítő vizsgálatokkal, a tömörítéssel, a levegő- és vízáteresztő képességgel, a hidraulikus talaj

Next

/
Thumbnails
Contents