Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Egyesületi és műszaki hírek Hidrológiai Közlöny 1969. 1. sz. 43 4. A mezőgazdasági hasznosítás egyes esetekben speciális gépek igénybevételét teszik szükségessé. A tanácskozás felkéri az OMFB-t, a MÉM-et, hogy tegyen lépéseket a speciális gépek kimunkálására, beszerzésének biztosítására. 5. A hatékony gazdálkodás műszaki lehetőségekkel egybehangolt agronómiai terv, megfelelő gazdálkodási Jegyelem, járulékos és kapcsolódó beruházások szükségesek. Szükség van a kapcsolódó különféle tevékenységek koordinálására, a kutatási eredmények sikeres bevezetésére stb. A tanácskozás felkéri a MÉM-et a fentiekből adódó intézkedés megtételére. 6. Meg kell szüntetni a lápterületek hasznosításánál fennálló rendszertelenségeket. Ennek érdekében létre kell hozni megfelelő hatáskörrel rendelkező országos szintű bizottságot. 7. A Keszthelyi Agrártudományi Főiskola szervezésében komplex bizottságot kell létrehozni a lápterületek mezőgazdasági hasznosítási módja, a termesztendő növények kiválasztása, a tápanyagellátás, a termőréteg kialakulása ós a talajvédelem állandó ós módszeres megfigyelésére ós az eredmények propagálására. 1968. július 22-én a MHT Szombathelyi Csoportja vezetőségválasztó taggyűlést tartott, melyen 76 tagjából 58 jelent meg. A tagság elfogadta az elmúlt időnek tevékenységéről szóló titkári beszámolót, majd új vezetőségetválasztott. Elnök: Gaál Ferenc. Társelnök: Szőke Miklós, titkár: dr. Joő Ottó, vezetőségi tagok: dr. Pajor Géza, Szabó Lajos, Válint Attila, Döbröntel Imre. A taggyűlés elhatározta, hogy a Csoport tevékenységi körét regionális jelleggel Vas és Zala megyékre és a Balaton nyugati térségére is kiterjeszti. Ennek megfelelően elnevezését, „Nyugatdunántúli Csoport"-ban állapította meg. A Csoport tagsága az ülésen 1 perces néma félállással adózott néhai elnöke, Kolláth László emlékének. A Csoport jó munkája jutalmául dicséretben részesítette a szakcsoportok vezetőit: Kollár Ferenc, Pachner Csaba, Kuncze István és Horváth János tagtársakat, az adminisztratív ügyvivőket: Fraknói Józsefnét, Horváth Ernőnét, Gyimesi Józsefnét, Gerencsér Piroskát és dr. Molnár Magdolnát, illetőleg a vezetőség két tagját: Ery Istvánt és dr. Joó Ottót. A taggyűlést követő nyilvános rendezvényen dr. Rákóczi László (Budapest) kanadai tanulmányúti tapasztalatairól tartott vetítettképes előadást. J. 0. Tájékoztatás a Tiszakutató Munkaközösség 1968. évi működéséről A Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Témabizottsága 1968. április 5-én Szegeden ülést tartott, amelyen a Tisza-kutatás 10 éves eddigi munkáját is megtárgyalták. Az ülés résztvevői egyöntetűen elismerték a dr. Kolosváry Gábor egyetemi tanár által vezetett Tiszakutató Munkaközösség 10 éve folyó eredményes munkáját. A Munkaközösség viszonylag szerény anyagi bázissal rendelkezik, de működését mindenkor nagy lelkesedéssel folytatta. A Munkaközösség 1968. évi munkaterve szerint ebben az évben a kutatások fő célja a Tisza középső szakaszán, a Tiszafüred—Kisköre között épülő II. Tiszai Vízlépcső és a hozzá csatlakozó víztároló térségének megismerése volt. Természetesen, a Munkaközösség szakemberei 1968-ban is folytatták az előző években már elkezdett további kutatásaikat. Ezek a Tisza Dombrád, Vásárosnamény, Tiszadob melléki, és egyéb meghatározott szakaszain folytak. „A Tisza vízi és vízparti élővilágának komplex kutatása" c. témának megfelelően az óv minden jellemző időszakában sor került limnólógiai vizsgálatokra. Az alga- ós protistológiai kutatások különösen a vízszennyeződés kérdései fontosságának növekedése következtében váltak nagy jelentőségűvé. A Tisza állatvilágának kutatásában az egyenes-szárnyúak, hangyák és légyfélók Tisza menti elterjedéséről, ökológiai ós cönológiai viszonyairól gyűlt össze sok új adat. Az 1968. évi nyári alacsony tiszai vízállás tette lehetővé a vízszegélyek alsóbbrendű állatainak — mohaállatok, szivacsok — vertikális elrendeződósi vizsgálatát. A lepkék gyűjtése is új szakaszokra terjedt ki. A puhatestűele kutatása elsősorban Vásárosnamény és Kisköre térségében folyt. Egyes ritka fajok elterjedéséről, a különleges tiszai mikroklíma és a különböző mollusea társulások törvényszerűségeiről is újabb adatokat sikerült gyűjteni. A folyó kiskörei szakaszának halállományát a tiszaburai halászok segítségével katasztereztók. A tiszaburai hullámtéren levő morotva-víz leszivattyúzása és ezt követő lehalászása új adatokat szolgáltatott a holtágak halászati hasznosításának kérdéseihez. A kétéltűek, hüllők vizsgálata 1968-ban is rendszeres volt, ezúttal is a folyópart a holtágak és az ártér élőhelyeinek kutatásával. A Munkaközösség motoros kishajóval végzett kutató útjai szép eredményekre vezettek a löszpartok partifecskéinek kutatása és a homokpadok madárvilágának ismerete terén. Az ültetett; Tisza menti haszonerdők avifaunájának ós a madár telepítés vizsgálatának során Tiszavasvári vidékén jutottak újszerű eredményekre. Az Országos Vízügyi Hivatal felkérésére, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság közreműködésével, a Tiszakutató Munkaközösség szakemberei még 1967. év végén elvégezték a Szeged-Boszorkánysziget árvízvédelmi töltése biokorróziójának feltárására és orvoslására irányuló vizsgálatukat . A szakvéleményben leírták a töltés biokorróziójának okait, az apróemlősök tevékenységét, lakó járatainak elhelyezkedését. A komplex vizsgálat során rámutattak a biológiai védekezés alkalmazhatóságának számos eshetőségére. Ebben az esetben az alapkutatás jellegű vizsgálatokat a gyakorlat azonnal hasznosíthatta. A Tisza növényvilágának kutatása 1968-ban is tervszerűen folyt. A hullámtér ós gátoldalak kaszálóiról a mezőgazdaság számára is fontos adatok ós feljegyzések keletkeztek. Sor került az ártér zuzmó-társulásainak vizsgálatára is. A tiszai kutatások eredményeiről ebben az időszakban is több szakelőadás hangzott el a Magyar Biológiai Társaság budapesti ós szegedi szakosztályai előtt, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja előtt. Több hazai és külföldi tudományos könyvben jelentek meg dolgozatok a tiszai kutatásokról. A Tiscia kiadvány negyedik kötete megjelenésre készen áll. A Tisza-kutatást a műszaki élet igényli, a műszaki létesítmények fejlődése a jövőben is nagy fontosságúvá teszik. A kutatók önzetlen munkássága a jövőbeni elméleti ós gyakorlati eredmények biztos alapját képezi. Dr. Csizmazia György Beszámoló a Fertő tó kutató Tudományos Bizottság üléséről A Magyar Hidrológiai Társaság keretében alakult Fertő tó kutató Tudományos Bizottság Budapesti és Soproni Csoportja 1968. május 8-án Sopronban 45 résztvevővel együttes ülést tartott. Dr. Vendel Miklós akadémikus, a Bizottság díszelnöke megnyitójában üdvözölte a megjelenteket, és röviden megemlékezett a Bizottság eddigi, 9 éves munkájáról. Dr. Uendefy László kandidátus emlékbeszéddel adózott a nemrég elhunyt dr. Károlyi Zoltán emlékének, kiemelve Károlyinak a Fertő tóval kapcsolatos nagyértékű tudományos munkásságát. Dr. Iiesslcr Uubert főhidrológiis Tanay Jenőről készített megemlékezést. A nekrológ ismertette Tanay na k a gyógyvízkutatás terén végzett kiváló munkásságát és a Fertő tó alatti ásványvizek feltárására irányuló értékes tevékenységét. Pichler János ügyvezető elnöki jelentésében ismertette, hogy a Fertő tó kutató Tudományos Bizottság javaslatait a kormányzat magáévá tette, ós a Nyugatdunántúli Regionális Tervet jóváhagyó 1030 ós 2051/ 1967. Korín. sz. határozatban komoly alapot és lehetőséget nyújtott a Fertő-táj fejlesztésére. A főbb jelentőségű határozatok a következők: — a kormányhatározat Sopront, beleértve a Fertő tavat és környékét kiemelt településnek nyilvánította. Kimondta, hogy a fejlesztéséhez szükséges anyagi erőforrásokat összpontosítani és a beruházásokat összehangolni kell;