Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

44 Hidrológiai Közlöny 1969. 1. sz. Egyesületi és műszaki hírek — a regionális tervben megjelölt területeken gondoskodni kell a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat fejlesztéséről a közlekedés korszerűsítéséről, ennek keretében a Fertő tó körüli közút magyar szakaszának kiépítéséről, az üdülést zavaró hatású üzemek kitelepítéséről, a műemlékek és a, természeti adottságok gondozásáról; — a Fertő-táj jellegzetes növény- és állatvilágának megóvása érdekében az Országos Természetvédelmi Hivatal a Fertő tó és környékét tájvédelmi körzetté nyilvánítja; — a Magyar Tudományos Akadémia a Fertő tó különleges természeti adottságainak tudományos kutatásra és a feltárás népgazdasági hasznosítására az egyes kutatási szakágazatokat koordináló szervet létesít; — a Fertő tó vízszint szabályozásával kapcsolatban nyert polderterületek vízrendezéséről ós strandok, valamint mezőgazdasági felhasználásáról az OVH elnöke, a MÉM, az ÉVM és a Megyei Tanács V.B. elnöke gondoskodik; — a Fertő tó alatt levő gyógy- és ásványvizek feltárásának felelőse az Egészségügyi Miniszter ós az OVH elnöke; — területfelhasználás, a létesítmények telepítése és az építkezéseknek a regionális tervvel való összhangját az ÉVM és a Megyei Tanács V. B. elnöke biztosítja; — az osztrák érdekekkel való egyeztetés feladata a Külügyminiszter, az ÉVM, az OIH által kialakítandó osztrák—magyar vegyesbizottság feladata lesz. Az ügyvezető elnök ezután részletes tájékoztatást, nyújtott a kormányhatározatok végrehajtásáról és a főhatóságok által folyamatba tett intézkedésekről, a Bizottság e téren végzett tevékenységéről és jövőbeni programjáról. Dr. Kováts Lajos, Bognár Dezső, Bencsik Béla és Bárányi Sándor hozzászólása után Boronkai l'ál nv. főmérnök, a MHT Soproni Csoportjának elnöke ismertette a Csoportnak a Fertő tóval kapcsolatos működését ós rendezvényeit. Ezek szerint a, Soproni Csoport kezdeményezésére: — a VÍZIG kikotortatta a Rákospata kot \ — a Járási Tanács a kikötő körül 10 kat. h. területet bocsátott víkendház-építés rendelkezésére; — a fertőrákosi kastélyban a soproni múzeum képzőművészeti kiállítást rendezett; — Dr. Vendel Miklós akadémikus a tó környékén földtani ismertetést tartott; — az osztrák Neusiedlnr See Planungsgesellschaft képviselőivel Sopronban tartott ankéton megvitatták a Fertő tó vízszabályozásával kapcsolatos kérdéseket, amelyekről előzőleg Kopf bécsi mérnök tartott előadást. Benesik Béla az Északdunántúli VÍZIG igazgatóhelyettes főmérnökei a MHT Győri Csoportjának elnöke tájékoztatta a Bizottságot az Igazgatóság Fertő tóval kapcsolatos munkáiról. Vázolta a tó vízháztartásának jelenlegi helyzetét, ismertette a csapadék, a párolgás, a felszíni és felszínalatti hozzáfolyás, valamint elfolyás eddigi észlelési adatait ós az osztrák mérésekkel való egyeztetés eredményeit. Az osztrák—magyar határmenti vízfolyások bizottsága a Hanság-csatorna zsilipjeire kezelési szabályzatot készített, amelynek alapján igyekeznek a tó vízszintjét a 115,30—115,60 mAf. szinten tartani az előző három óv csapadékmennyiségének megfelelően. A tájékoztatóhoz dr. Kárpáti István tanszékvezető egyetemi docens, kandidátus szólt hozzá. Fömötör Gyula, az Északdunántúli VÍZIG mérnöke bemutatta a Fertő tó menti községek regionális vízmüvének tervét. Ismertette, hogy Balf, Fertőhöz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Kopliáza átlagos vízigénye 645 m

3/nap,' míg a csúcsigény fi 10 m

3/nap. Ennek kielégítésére egyedi kiépítésekre is készültek tervezetek, azonban a fertőbozi Nagy-forrásra telepített regionális vízmű beruházási és a termelési költsége lényegesen csökken. Szekér Lajos a Soproni Vízgazdálkodási Társulat mérnöke a magyar Fertő-részen létesítendő poldergátak és övcsatorna tervezését ismertette. A Fertő-menti termelőszövetkezetek gazdálkodásának nagy nehézséget okoz a Fertő vízszintjének ingadozása, valamint a szól által előidézett hullámelöntések. E károk elhárítására készült tervezet- magában foglalja a Fertőszéplak—Hegykő községhatártól a fertőrákosi országhatárig építendő övcsatorna és a kitermelt anyagból épülő öv gát létesítését, a meglevő csatornák lemélyítését és a Hanság-csatornába való bevezetését. A munkálatok mintegy 2000 kat. h. nagyságú terület vízment esítését ós művelésre alkalmassá tételét szolgálják. Az ügyvezető elnök javaslatára a Bizottság kifejezte köszönetét — a Minisztertanácsnak az 1030 és a 2051/1967. Korín. sz. határozatokban foglalt és a Fertő tóra vonatkotó intézkedésekért; — Kisházi Ödön elvtársnak, a Nyugatdunántúli Intéző Bizottság elnökének nagyértókű és hatásos pártfogásáért; — az Építésügyi és Városrendezési Minisztériumnak a minisztertanácsi előterjesztés elkészítéséért; Dr. Vendel Miklós akadémikusnak, a Bizottság díszelnökónek értékes támogatásáért; — Dr. Erdélyi Sándor Sopron Városi Tanács V. B. elnökének és Kocsis József elnökhelyettesnek a szíves fogadtatásért; -— Boronkai Pál és Garád Róbert, a Soproni Csoport elnökeinek az ülés után tartott fertői tanulmányút megrendezéséért. A kormányhatározatok alapján megindult és hoszszabb időt igénybe vevő akciókon kívül a Bizottság szükségesnek tart ja a következő időszerű kérdések támogatását: — a Fertő menti regionális vízmű létesítését Balf. Fertőhöz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Kopliáza— Fertőszéplak, Fertőd és Sarród községekben; — a Balf—Fertőrákos közötti közút átépítését; —- a Fertőrákos községből lejáró út építését a vízisport- telephez; — Balf és, Fertőrákos között a volt Pitlner-féle strand üzembe helyezését; — a Fertő menti községek villanyvilágításának fejlesztését; — a fertői polderterületek kialakítását; — a fertőrákosi ásványvíz-rétegek további vizsgálatát; - Balf gyógyfürdővé nyilvánítását; — a Hanság—Fertő múzeum létesítését. V. 1. Vízgazdálkodási kérdések a Duna—Tisza közi homokhátságon A Magyar Hidrológiai Társaság Bajai és Szegedi Csoportja 1968. június 25-én a Duna—Tisza közi homokhátság vízgazdálkodási kérdéseitől Kecskeméten ankétot rendezett. Az ankétot Dévény István, a Szegedi Csoport elnöke nyitotta meg, majd Najmányi László főosztályvezető (OVH.) vitaindító előadására került sor. A vitaindító előadás kifejezésre juttatta, hogy a homokhátság mezőgazdasági művelése szempont jából az időjárás játszik meghatározó szerepet. Kevés csapadék, magas napfénytartam, nagy párolgás, kis légnedvesség, időjárási szélsőségek a jellemzők itt. A futóhomok talaj különleges mezőgazdasági intézkedéseket igényel. A mezőgazdasági termésátlagok a környező területhez képest elmaradnak, bár az utóbbi években megnövekedett állatállomány és telepített szőlő- ós gyümölcskultúrák a termelést kétségtelenül növelni fogják. A vitaindító előadás ezután a térség belvízhelyzetét körvonalazta. Csapadékos évjáratokban a belvízhálózat hiányosabb kiépítettsége miatt nagyok az elöntések. A homoktalaj a csatornaépítés és fenntartás komoly aka(lályozója. Amennyire fontos a káros vizek gyors elvezetése, annyira szükséges a csapadékok hasznos részének visszatartása. A levonuló vizekkel való ügyes gazdálkodás, a tározó-rendszerek kiépítése e célt szolgálhatja. Fontos azonban a liidrometeorológiai viszonyok rendszeres megfigyelése is, hogy a vízrendezési művek helyes üzemét biztosítani lehessen. A terület intenzív mezőgazdasági hasznosításához öntözésre volna szükség. Ez elsősorban komplex vízügyi létesítményekkel képzelhető el. Itt felmerül ismét a Duna—Tisza-csatorna gondolata, de most már nem elsődlegesen hajózási céllal, hanem vízhasznosítási jelleggel. A szükséges öntözővíz a Dunából szerezhető be, s