Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

1. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium 3 éve a Német Demokratikus Köztársaságban

Dr. Lászlóffy W.: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium Hidrológiai Közlöny 1969. 1. sz. 41 reket sorolta fel, majd bemutatta a csapadékból való előrejelzésre készült segédleteit (grafikus korreláció). 1965-től a modell-hidrológia, ós különösen a rendszerelemzés alkalmazásával folytatja munkáját. Dr. Czepa a statisztikai adatsorok elemzésének korszerű módszereivel foglalkozott, amelyek, — mint pl. periódikus összetevők kiszűrése, — a hidrológiában is szélesebbkörű alkalmazásra találhatnak. Végül I. Hübner a vízkészletgazdálkodás szempontjából világította meg a hidrológiai kutatás feladatait. Az áttekintő, a részletes és az összetett vízgazdálkodási mérlegek tökéletesítése érdekében elsősorban a síkvidéki vízfolyások naponkénti vízhozamának meghatározására szolgáló eljárások fejlesztését sürgette, de felemlítette a mesterségesen előállított kritikus adatsorok kérdését is, továbbá a felszíni vizek vízjárása ós a felszínalatti vízkészletek, valamint a vízhasználatok kölcsönhatásának vizsgálatát a havi átlagértékek viszonylatában (amelyekkel a vízmérlegekben számolnak). Noha előadása nem is kapcsolódott ilyenformán szorosan a Decennium problémaköréhez, mégis igen értékes volt, hiszen a hidrológiai kutatás végső jelentőségére mutatott rá. Általánosságban megállapítható, hogy az NDK-ban igen élénk hidrológiai tevékenység folyik, nagy figyelemmel kísérik a hidrológia legújabb, modell-hidrológia néven összefoglalható irányait, — Prof. Dyck ebben a vonatkozásban iskolát teremtett —, és hogy a hidrológiai kutatásban igen szerencsés együttműködés alakult ki a mérnökök, meteorológusok, geológusok, geofizikusok és erdészek, ill. az érdekelt intézmények között. HIDROMETRIAI SZIMPOZION Koblenz, 1969. okt. 27—nov. 1. A szimpoziont az UNESCO szervezi a Nemzetközi Hidrológiai Decennium keretében, a Meteorológiai Világszervezet, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya közreműködésével. A szimpozion tárgya a felszíni vizekkel kapcsolatos mérések terén tett előrehaladás. Napirendre a következő kérdéseket tűzték: /. Vízállás-mérés 1.1 Lap-mércék, 1.2 Úszóval működő mércék. 1.3 Pneumatikus mércék, 1.4 Egyéb vízállásmérő berendezések ([>1. akusztikus vagy elektromos alapon működő mércék). 2. Vízhozammérés 2.1 Sebességmérésre alapított vízhozam-meghatározás. Sebességmérés 2.11 szárnnyal, 2.12 úszóval, 2.13 benőtt mederben, 2.14 befagyott folyón. 2.2 Vízhozammérés oldott anyagok adagolásával (só- és festókoldattal, radioaktív oldattal), 2.21 hígulás alapján, 2.22 a levonulási idő alapján. 2.3 Vízhozammérós hidraulikai alapon (mórőbukók, mérőszűkületek, esésmérés). 2.4 Vízhozammérés árapályos folyószakaszokon (zsilipkamrákban, a víz előrenyomulása alapján). 2.5 Egyéb vízhozammérési módok, 2.51 sűrített levegővel, 2.52 ultrahanggal, 2.53 mágneses indukció alapján, 2.54 termikus alapon. 2.6 További vízhozammórési módok. .">'. Helyzet-meghatározás 3.1 Körívek segítségével. 3.11 polár-koordinátákkal, 3.12 ívmetszóssel (csak hosszméréssel). 3.2 Hiperbolikus helyzetvonalakkal (hiperbolasereggel). 4. Mélység mérés (szondázás) 4.1 Rádiós mélysógmórés (szondázás). 4.2 Szelvényfelvétel (hossz- és keresztszelvények). 4.3 Felület-felvétel (mélységi térképet rajzoló műszer). •5. Vízhőmérséklet-mérés. 5.1 Folyadékos hőmérők. 5.2 Villamos hőmérők. 5.3 Vizek felszíni hőmérsékletének mérése infravörös sugarakkal. 6. A hordalékszállítás mérése. 6.1 A lebegő hordalók mérése. 6.11 mintamerítéssel és szűréssel, 6.12 leszívással ós szűréssel, 6.13 zavarosság-mórés. 6.2 A fenókhordalók mérése 6.21 hordalékfogó segítségével, 6.22 akusztikus és egyéb módszerekkel, 6.23 nyomjelzőkkel (radioaktív ée lumineszcens anyagokkal). 7. A vízminőség mérése. 7.1 Oxigéntartalom. 7.2 Szín- és zavarosság (lásd 6.13-at is). 7.3 Sótartalom. 7.4 Az öntisztulási képesség mérése (pl. a BOI, ós a víz természetes oxigénfelvétele alapján). 7.5 A vízminőség egyéb ismérvei. 8. Radio - hidrometr ia. Alapvető kérdések (a különféle alkalmazásokat lásd 2.2 és 6.23 alatt). 9. Vízmérésre, mederfelvételre és vízminőségi vizsgálatokraszolgáló különleges hajók és gépkocsik. II). Távmérés (Távolból való érzékelés). 11. A mérési adatok feljegyzése és távolsági átvitele. 11.1 Analóg-órtókek feljegyzése (íróműszerek). 11.2 Digitális értékek feljegyzése (lyukszalagok és más adathordozók). 11.3 A vízminőség folyamatos rögzítésére szolgáló állomások. 11.4 Adat-továbbítás (vezetékes és vezetéknélküli). 12. A mérési adatok feldolgozása. 12.1 A műszerszalagok feldolgozása (fél-automatikus, automatikus, kézi). 12.2 Lyukszalagok és más adathordozók feldolgozása. 12.3 Statisztikai ós kartográfiai adatfeldolgozási eljárások. Megjegyzés. A mérési pontok helyének meghatározása ós a mérőfelszerelés az egyes mérési módszerekkel kapcsolatban is tárgyalható. A műszerekkel kapcsolat ban a szabványosítás kérdései is megvilágíthatok. A szimpozion alkalmából az NHD NSZK-beli nemzeti bizottsága műszerkiállítást szervez. A nemzeti bizottságokat felkérik, hogy bocsássák rendelkezésre kiál I ítandó műszereiket. * A rendezőség csak eredeti tanulmányokat fogad el. Címüket és rövid összefoglalásukat (max. 150 szó teljedelemben) 1969. fcbr. 15-ig kell az NHD Magyar Nemzeti Bizottsága titkárához (dr. Szesztay Károly tud. osztályvezető, VITUKI Bp. VIII., Rákóczi út 41.) eljuttatni. A dolgozatokat — első lépésként magyar nyelven — 1969. márc. 31-ig kell elkészíteni. Angol vagy francia fordításukról ápr. 30-ig kell gondoskodni. A dolgozatok max. terjedelme — a kivonatokat, az ábrákat ós táblázatokat beleértve — 12 géppel írott lap.