Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

42 Hidrológiai Közlöny 1969. 1. sz. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Szennyvíz Szakosztály 1968. május 29-ón vitaülést rendezett, amelyen ifj. dr. Szabó Zoltán a szennyvíztisztító berendezések működésének biológiai vizsgálatok alapján történő megítéléséről adott elő. A szennyvíztisz1 ítás sikerét, vagy sikertelenségét, az egyes műtárgyak rendeltetésszerű teljesítményét hidraulikai, fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatok alapján lehet értékelni. Igen lényegesek — és hazai szakkörökben kevéssé ismertek — a biológiai vizsgálatok, amelyekre szabvány, de még metodikai szakirodalom sincs. Az előadó a biológiai vizsgálati módszerekről, azok értékeléséről, alkalmazhatóságáról adot t ismertetést, s meghatározta, hogy a szennyvíztisztítás egyes műtárgyainál a biológiai vizsgálatok alapján milyen kérdésekre lehet feleletet kapni. A Szegedi Csoport a VIII. Műszaki Hómip rendezvény sorozata keretében tartotta meg 1968. május 8-án dr. Kiss István: ,,Vízfeltöréses, forrásos talajfoltok vizsgálata a Dél-Alföld szikes területein, különös tekintettel a mikrovegetáció tömeg produkciós kialakulására" e., filmvetítéssel kísért előadását. Az előadó helyszíni vizsgálatai, összegyűjtött tapasztalatai érdekes érvekkel erősítették meg a talaj vízmozgási jelenségek távolbaliatá• sáról összegyűjtött ismereteinket, s a belvízképződés folyamatának elemzéséhez is újszerű adatokat szolgáltattak. A Szombathelyi Csoport, valamint a Keszthelyvidéki Vízrendezési és Vízhasznosítási Társulat 1968. május 13án Keszthelyen láphasznosítási tanácskozást rendezett. A tanácskozás elnöki megnyitóját dr. Lászlóffy Woldemár tartotta. A láphasznosítás keszthelyi öblözeti tapasztalatairól ós feladatairól dr. Tóth András tartott előadást, amelyhez Kollár Ferenc, Csetneki István és Kiss Kálmán szólt hozzá. A Debreceni Csoport 1968. május 27-én vitaülést rendezett, amelyen Snlyok-Schulek Béla és lláesi Elek a mély gyökérzetű növények rendhagyó öntözéséről tartott vitaindító előadást. V. 1. Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség (Osterreichischer Wasserwirtschaftsverband) 1968. október 14—17-e között Klagenfurtban tartott ipari-vízgazdálkodási és vízvédelmi konferenciáját követően legközelebb 1969. június 3—6. között In?isbruck)mi\ rendezi következő vízgazdálkodási értekezletét. A Szövetség külön levélben hívta fel a Magyar Hidrológiai Társaság tagságának és a Hidrológiai Közlöny olvasóinak figyelmét az 1969. évi innsbrucki összejövetelre. V. I. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság 1968. július 5. ós 10. között vízminőség-védelmi kiállítást rendezett, amelynek keretében a bemutatott sokrétű kiállítási anyagon kívül a vízvédelem tárgykörébe vágó szakmai filmek is levetítésre kerültek. V. I. 1968. augusztus 22-én dr. techn. X. l'ichlerStainern, az Európai Gazdasági Bizottság genfi titkárságának vízgazdálkodási csoportvezetője „Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága és vízgazdálkodási tevékenysége" címmel Budapesten, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben előadást tartott. Az előadáson az Európai Gazdasági Bizottság jogállásával, szerepével, célkitűzéseivel, szervezetével foglalkozott, ismertette a Bizottság vízvédelmi munkaprogramját és a vízkészletek gazdaságos hasznosításával kapcsolatos nemzetközi tevékenvségét. V. 1. Tájékoztató a Nyugatdnnáníúli Csoport 1968. év 1. félévi rendezvényeiről 1968. március 6-án dr. Szabó Lászlóné, a Vas megyei KÖJÁL laboratóriumának vegyészmérnöke előadást tartott Vas megye felszíni vizeinek detergens, fenol-, Hl. peszticid szennyezettségéről, különös tekintettel azok halélettani hatására. Az előadás a szűkebb szakmai közönségen kívül főleg a horgászegyesületek tagságának szólt, azonban részt vettek rajta a megye legnagyobb szennyvízkibocsátó üzemeinek képviselői is. A bevezető előadást és a kiegészítő hozzászólásokat élénk vita követte, amelynek eredményeképpen a Vas megyei horgászegyesületek vállalkoztak arra, hogy részt vesznek a vízminőségi figyelés munkájában. A vízminőségi figyelés társadalmi alapokra helyezése várhatóan hozzájárul, hogy a megye vízfolyásain a rendkívüli szennyezéseket minimálisra lehet csökkenteni, illetve a szennyezők ellen a hatékonyabb hatósági fellépést is lehetővé teszi. 1968. április 11-én Gaál László főmérnök előadást tartott „Szombathely és környékének vízellátása és vízbeszerzés lehetőségei" címmel. Ismertette Szombathely vízellátásának fejlődését, kezdve a rómaiak által épített 25 km-es távvezetéktől napjainkig. Részletesebben foglalkozott a jelenlegi és távlati vízigényekkel vízbeszerzési lehetőségekkel. Aláhúzta a tervszerű fejlesztés szükségességót. A hozzászólók hangsúlyozták és további adatokkal igazolták, milyen égetően sürgős Szombathely vízellátásának fejlesztése. A vízbeszerzés kielégítő megoldásaként a rábai regionális vízmű ós a lukácsházi tározó létesítése került javaslatba. Ezek előkészítő munkái folyamatban vannak. A rendezvényen Simon Jenő tagtársunk megemlékezett a Szombathelyi Vízmű 70 éves fennállásáról. 1968. május 13-án Keszthelyen, az Agrártudományi Főiskolán a Szombathelyi Csoport és a Keszthelyvidéki Vízrendezési és Vízhasznosítási Társulat láphasznosítási tanácskozást rendezett. A keszthelyi 6500 kat.h. lápterületen létesített vízrendezés, talajvízszint szabályozás és a kapcsolódó mezőgazdasági hasznosítás tapasztalatai voltak a fő témák. A vitaindító előadást dr. Tóth András keszthelyi kutató tartotta. A területileg érdekelt szakembereken kívül a tanácskozáson részt vettek országunk egyéb lápterületei hasznosításában érintettek is, valamint irányító szervek közül a MEM és az OVH képviselői. A tanácskozás határozatában megállapította, hogy Magyarország lápterületei mintegy 200 ezer kat. h. tesznek ki, sez a szántóterület 2%-a. Á lápterületek hasznosításáról ma már fokozottabb mértékben kell gondoskodnunk. Ennek megfelelően: 1. Lápterületeink tőzeg vagyonának megőrzése népgazdasági érdek. Gondoskodni kell a területek körültekintő vízgazdálkodásának biztosításáról még akkor is, ha jelenleg mezőgazdasági hasznosításra nem kerül sor. A tanácskozás felkéri az OMFB-t az ország lápterületeinek gazdaságos hasznosítási lehetőségének kimunkálására, a különféle tárcák irányítása alatt hasznosítási tevékenység koordinálására. 2. A telkesítés alapja a megfelelő vízgazdálkodási fel tételek biztosítása. A tanácskozás felkéri az OVH-t, hogy a rendelkezésére bocsátott hitelekből biztosítsa a szükséges tervek elkészítését, vízgazdálkodási létesítmények megvalósítását, megfelelő üzemeltetését a keszthelyihez hasonló módon. Az érdekelteknek ehhez itt a társulati forma nagy segítséget nyújt. 3. A keszthelyi lápterületen megvizsgálandók a talajvízszint szabályozásához automatikus vízszintszabályozó berendezések alkalmazásának feltételei. Megfelelő mérésekkel felül kell vizsgálni a talajvízszint szabályozás vízigényét, különös tekintettel a- Balaton vízháztar•tási viszonyaira és a Kis-Balaton déli öblözetóben lehetséges további 7000 kat. h. láp telkesítésére.