Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

8. szám - Dr. Schiefner Kálmán–Dr. Ormay László: Vegyi anyagokkal erősen szennyezett vízfolyások higiénes mikrobiológiai vizsgálata

376 Hidrológiai Közlöny 1969. 8. sz. Dr. Schiefner K.—Dr. Ormay L.: Higiénés mikrobiológiai vizsgálatok színi vízmintákból. A patogének jelenléte a víz fertőzöttsógét bizonyítja és közvetlen járvány veszélyre hívja fel a figyelmet. A biológiai módszerek közül merített vízmintából meghatároztuk a plankton minőségi és mennyiségi összetételét. A szaprobiológiai indikátorszervezeteket a Pantle—Buck-féle rendszer segítségével értékeltük, melyet a szerzők 1955-ben javasoltak a KGST pedig 1963ban javasolt a felszínvizek a vízminőségének biológiai meghatározására. Figyelemmel kísértük a tömegprodukciókat is ós figyelemmel voltunk a biológiai kép helyi vonatkozású minőségi és mennyiségi változásaira is. Toxikológiai vizsgálatokat Bringmann G.—Kulin li. (1959) nyomán Pseudomonas flourescens és Escherichia coli baktériumtörzs, valamint Naumann, E. (1933) és Donászy E. (1966) által is sikerrel alkalmazott és javasolt Daphnia pulex, valamint Lebistes reticulans szervezetekkel végeztük el. A módszerek alkalmazása biztosította a közvetlen élettani vonatkozású megfigyeléseket. Mintavételi helyek A komplex mikrobiológiai módszereket, köztudomásúan, vegyianyagokkal időszakosan erősen szennyezett Séd és csatornarendszere vizsgálatára használtuk fel. A mintavételi helyeket úgy jelöltük ki, hogy a szennyvízhatást nyomon tudjuk követni. Vízmintát vettünk: Veszprémnél, Papkeszinél és Berhidánál: a Sédből; Szabadbattyánnál és Cecénél: a Sárvízből és a Nádor-csatornából; Vajtánál: a Sióból és Kapósból; a szekszárdi közúti hídnál; a Sióból. Dunai vízmintavételi helyek voltak: Buda fok, Ercsi, Dunaújváros, Dunaföldvár, Paks, Dunaszekcső és Mohács hajóállomások felett. Egyes időszakokban mintát vettünk a királyszentistváni szennyvíztározó-tavak, valamint a gyártelep kísérleti szennyvíztisztító üzemének szennyvizéből is (1. ábra). A mintavételezést 1965. áprilisában kezdtük, folytattuk júliusban, szeptemberben, októberben; 1966. márciusban, júHusban, novemberben; és befejeztük 1967. áprilisban. A mintavételek időpontjánál tekintettel voltunk a királyszentistváni szennyvíztározó tavak leeresztésének időpontjára; figyelemmel kísértük a Sió vízhozamát is, melynek alapján 1965. április 20-án, 1966. július 8-án és 1966. szeptember 9-én a mintavételezés idejében vízeresztés nem volt: a Siófoki-vízmérce nulla volt; míg 1965. július 20-án, szeptember 3-án, október 25-én, 1966. március 28-án és április 30-án a Siófokivízmérce 30—50 m

3/sec vízmennyiség leeresztését mutatta. A vízmintákat a mikrobiológiai vizsgálatoknál alkalmazott előírásoknak megfelelően vettük meg, szállítottuk az intézetbe és dolgoztuk fel. Nyolc alkalommal, esetenként tizenhét vízmintából, összesen 1360. mikrobiológiai vizsgálatot végeztünk, s egy-egy alkalommal Hegyessy László elvégezte a szokásos kémiai ellenőrző vizsgálatokat is, különös tekintettel az oxigénfogyasztás értékének alakulására. 1. táblázat A mikrobiológiai vizsgálatok átlageredményei Megnevezés Séd Csatornák Duna Megnevezés I. II. Nádor Sió I. Paks Szekcső Mohács 20°C-os bakt. szám/ ml 37°C-os bakt. szám/ml Coli szám/ml Clostridium szám/40 ml 10 800 3 400 139 55 11 100 1 900 65 110 16 000 5 500 46 58 23 000 15 000 37 47 6 700 2 160 67 37 6 300 3 800 43 25 1 200 580 18 35 1 000 220 29 33 BMT-coli egység .... Fág pozitív minták száma %-ban .... Str. faedalis pozitív minták %-ban .... 21,7 80 83 44 50 58 44 55 75 27,5 40 100 22 44 83 17 20 66 16 40 83 18 75 66 Szaprobitás Pantle—Buck alapján Szervezetszám/ml . . . Toxicitás 2,51 640 2,51 1 100 + 2,35 4 600 42,37 1 500 2,02 1,96 1,96 5 100 2,10 4 900