Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

1. szám - Dr. Vendel Miklós–Dr. Kessler Hubert–Kisházi Péter: Ásványvízkutató fúrás Fertőrákoson

Vendel M.—Kessler H.—Kisházi P.: Ásványvxz-kutató fúrás Hidrológiai Közlöny 1U69. 1. sz. 38 radó volt ekkor még az állóvíz. A rétegszelvény leg­felső részében természetesen bizonyos holocén és pleisztocén képződményekkel is számolhatunk. Megjegyezzük azonban, hogy érdemleges ősmarad­ványok hiányában szintézisünk csupán feltételes­nek tekinthető. Szerves maradványként ugyanis csak némi növényi maradványt leltünk, részben szénülten is, egy-két fúrási mintában. Ezek azon­ban közelebbi korbeosztást nem tettek lehetővé. Ilyen maradványoknak a jelenléte egyébként az üledékek származását tekintve nem is tartható különös jelenségnek. Minthogy a feltárt ásványvizek connate vizek, a készlet lehatárolt. Az ásványvizeket tartalmazó terület — s ezért a várható készlet is — azonban nagy, ami kedvező, s több kúttal is megnyitható. A kutak elhelyezése azonban a tó és a lápos terület miatt bizonyos nehézségeket okoz.* IRODALOM (1] Fritsch V.—Tauber A. F.: Die Minei'alwásser des Neusiedlerseegebietes. Wissenschaftliche Arbeiten aus dern Burgenland. Heft 93. pp. 34—39. ['2] Tauber A. F.: Neusiedlersee-Mineralwásser und Mi­nerahvasserlagerstátte. Allgemeine Landestopogra­phie des Burgenlandén 1963. 2. 786—S09. |3] Tauber A. F.: Die Mineralwasserlagerstatte im Neu­siedlersee-Gebiet und ihre Genese. Előadás az T. In­l ernationales Symposion für angewandte Geowissen­schaftan Eisenstadt-i konferenciáján 1961. április 6-án. |4| Tárczy-Hornoch Antal: Az MTA Geofizikai Kutató Laboratóriumának 1962—63. évi sósvízkutató mé­rése a Fertőn. Soproni Műszaki Évkönyv. 1964. 5—6. |5] Vendel Miklós (Mótusz Jenő elemzéseivel): Adatok a Fertő tó ásványvíztelep magyar területre eső részé­nek ismeretéhez. Soproni Műszaki Évkönyv. 1964. 7—12. |6] Ádám Antal—tlolló Lajos—Verő József: Az 1962— 63. évi fertői geoelektromos mérések és értelmezésük. Soproni Műszaki Évkönyv. 1964. 57—70. [7] Szádeezky-Kardoss Oyrda: Fertői sósvízkutató geofi­zikai mérések geodéziai munkálatai. Soproni Műszaki Évkönyv. 1964. 103—105. [8] Friklonszkij V. A.—Laptyev F. F.: Felszínalatti vi­zek fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. Köz­lekedési Kiadó. 1952. * Az Egészségügyi Minisztérium a VTTUKI-t újab­ban megbízta azzal, hogy egy termelésre is alkalmas fú­rást mélyítsen le az előzőkben ismertetett fúrásból meg­ismert 32—-40 m közti szakaszban tárolódó ásványvíz feltárása céljából. BypeHHe HAH ,ioói.mn MHHepajibHbix boa B c. <I>epT3paK0ui Bendeji, M., KeccAep, X. n Kuiuxiuu, 11. Ha ocHOBamiii, reo3JieKTpnueCKHx Hccae^oBamiíi, !ip<iBc,;enHbix Ha aBcrpníícKOH Mac™ 03epa Oepra c yr­jiyöjieHHbiMn őypeHHíiMH B r. MapGurn paCKpu.iH MiiHe­pa.ibHVKi Bo^y c (meni, UMCOKOÍÍ KOHueHrpamiefi. C yie­TOM aBCTpHÜCKHx pe3yjibTaT0B npoBejin nccjie,;onaniiH n na BeHiepCKon Teppinopiiii. IIpoBeAeiiHue y nac reo;io­rHMecKne ii reo<))H3HiiecKne iiccjieflOBanua noA^epicnyjui, •iTo BUHB.'ieHni.ie na aBCTpHÖCKOÜ reppuTopnn C.IOII, co­;iep>Kau(iie MHHepajibHbix uon, npo^o.iwaioTCM n Ha BCH­repcKofí TeppiiTopim. B ueJiHX oiipeAejieHiia c.ioeB ti no;i­poóHbix rHflporeojionmeCKHX HCCJie^oBaHHH co3,ia.in B C. <t>epT3ApaK0iu B 1964 r. öypeHiie, HeiiocpeacTBenHO Ha őepery 03epa, c i Jiyóiinoií 150 m, noTopoe noanocTbio on­paB;;a.io Bee Ha/ie>K;tu. HanponiB öypeHino, npone^eH­HOMy B r. Mspoiim BO/ia c naiiGojibiiieií KOHneHTpaimeH OKasajiacb ne u ca.vibix r.iyöoKiix c;io>rx (50—120 m), a na őojiee BUC0K0H OTMeTKe (12—50 m). KoHueHTpauHH co­CTaB.ifler 25 949 MI-/JI, H C STIIM KOJIHMCCTBOM pacTBopeH­HWX BeiuecTB npeBbmiaeT KOHUEHTPAUHH), naiuemiy IO na aBCTpuHCKoft reppuTopiin. Bo;ia no oueHice rocv;iapcTneii­noro llHCTitTyra Oömeii FiinieHbi XB.iHercfl aju<ajiHxjio­pHflHoii H cy.ibtJiaTHoií Boaoií, K0T0pa>I pacnojiaraer U 3Ha<IHTejlbHUM KOJIHieCTBO.V! IlOHa ŐpOMHfla. rieC'iaHHbie CJIOH, co,nep>Kainue MHHepajibHyio ito.iy BepoHTHo Bepx­HenanHOHCKOi'O npoHCxo/KAeHHH, öojiee ö;iii3Koe onpe,(e­jiemie HX, H3-3a OTCyCTBiie ocraTKOB, HB.meTCH neyBe­peHHblM. Mineralwasser-Schttrtbohrun^en in Fertőrákos Vendel, MKessler. H. und Kisházi, P. Aufgrund der am österreichisehen Teil des Neusied­lersees vorgenommenen geoelektrischen Schürfungen wurde in Mörbisch mit abgeteuften Bohrungen Mineral­wasser von besonders hoher Konzentration aufge­schlossen. Unter Berücksichtigung der österreichisehen Sehürfungsergebnisse wurden die Untersuchungen aueh auf ungarischem Gebiet fortgesetzt. Die bei uns vor­genommenen geologischen und geophysikalischen Schür­fungen maehten es glaubhaft, dass die auf öster­reichischem Gebiet ausgewiesenen mineralwasserhal­tenden Schichten auch auf ungarischem Gebiet über­greifen. Zwecks Bestimmung der Schichten und einge­hender hydrogeologischen Untersuchungen wuifle in 1964 bei Fertőrákos, unmittelbar am Seeufer eine 150 m tiefe Schürfbohrung abgeteuft, die die Erwartungen in vollem Massc bestatigte. Im Gegensatz znr mörbischer Bohrung meldete sich das Wasser grösserer Konzent­ration nicht in den tieferen (50—120 in) Schichten, sondern auf einem höheren Niveau (12—50 ni) und mit ihrer gesamten gelösten Stoffmenge von 25 949 mg/l hat diese auch die Konzentration des auf österreichi­schem Gebiete aufgeschlossenen Wassers übertrofferi. Das Wasser wird vom Landesinstitut für Gesundheits­wasen als Alkalichlorid- und sulfathaltiges Bitter­wasser qualifiziert, dessen Brom-Iongehalt auch bedeu­tend ist. Die das Mineralwasser enthaltenden Sand­schichten stammen annehmbar aus dem oberen Pannon, ihre nahere Bestimmung ist mangels Versteinerungen unsieher.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents